Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-12 / 285. szám
2 XIV. ÉVF. 285. SZÁM. A Laár Ferenc beszéde megilletődést keltett, amelynek hangulatában Lupu dr. hangja szólalt meg: — Köszönjük a szép román beszédet. Sértő támadás a magyar nyugdíjasok ellen. Danüa Vasú averescánus képviselő hibáztatja azt, hogy egy idő óta az olyan exponált román politikusok, mint Crisan, Dobrescu, Boila Romulus állandó vegzaturáknak vannak kitéve. Kéri a kormányt, hogy vessen véget ennek a rendszernek. Majd hirtelen következetlenül és hangnemét változtatva, igy folytatja: — Boila elvette a súlyos milliókat a román tisztviselők szájától és az esküdt nem tett magyar tisztviselőknek adta. Laár Fex*enc erre energikus hangon szakította félbe a szónokot és élesen szólt rá: — Tisztázzuk végre ezt a kérdést, uraim. Boila Romulus nem vonta el a román tisztviselőktől a milliókat és nem adta azokat az esküt nem tett magyar tisztviselőknek, mert erre a békeszerződés értelmében joguk volt és joguk van a nyugdíjasoknak. Kérem a szónokot legyen következetes és ne védjen és támadjon egyidőben. Jön a klotür! A délelőtti ülés szenzációja volt az, hogy Radovici alelnök bejelentett egy klotür javaslatot. Bejelentette, hogy javaslat érkezett be az elnökséghez, amely a tanitói fizetések vitájának a befejezését, a szavazásnak a vitanélküli elrendelését kivánja. A javaslatot a kormány adatta be, hogy senki ne szólhasson a községeket megnyomorító terv ellen. Lupu dr. és Otete- leseanu élénken tiltakoznak a házszabályok ilyen megsértése ellen. Általános zugás közben a kormánypárt tapsolja a klotür javaslatot, az ellenzék pedig hangosan tüntet ellene. A nagy zajban az elnök szavazásra teszi fel a kérdést és nemsokára enunciálja is, hogy az indítványt a többség megszavazta. Egy kis kitérő. Fischer Tivadar az állampolgársági törvény revízióját sürgeti és rámutat a lehetetlen helyzetre. Lupu: Csernovicban nyolcszáz román nem kapott állampolgárságot. Argetoianu nem tűri a vitát. Petrovici volt miniszter a klotür szavazást teszi szóvá s figyelmezteti a kormányt, hogy éppen az egyik legrosszabbul fizetett kategóriának a tanítóknak-a fizetését helyezte a kormány bizonytalan alapra. Argetoianu izgatottan ugrik fel és a következőket mondja: — A vita felesleges. Ha önök nem szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot, úgy én a költség- vetést nem tudom összeállítani és __ akkor nincs is mit keressek a miniszteri székben. — Csináljanak, amit akarnak — tette hozzá i egészen indulatos hangon. A javaslathoz különben Spanisteanu averescánus képviselő egy pótinditványt nyújtott be, helyesebben ellenjavaslatot tett az ellenzék nevében. Az ellen javaslat szerint a tanítók fizeiíiuuinnnmuuuuuuuuuuinníuuuuuuuuuummm Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár Részvénytársaság Cluj-Kolozsvár, Cal. Reg. Ferdinand 7. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Cehul-Silvaniei-Szilágycseh, Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Affiliált intézetek : A Nagyenyedi Kisegítő Takarékpénztár R. T., Aiud-Nagy enged és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. sajAt TÖKÉK i 60.000.000 Lei. Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett devizahely S Iffii ji ji ji 1Î ji ji ji ji ji ji ji ji ji lili ji iiji mi lí lilililil ä s uuuuuinmR KzixriUfsÁa mmmmm—mmmmmmvm tését teljes egészében az általános költségvetés terhére kell felvenni. Pénteken lesz az összeütközés. A javaslat megszavazását a kormány péntekre halasztotta és azonnal táviratokat küldtek szét az összes kormánypárti képviselőkhöz, akiket Bukarestbe rendeltek, nehogy pénteken a kormányt meglepetés érje. Az ellenzéki pártok hasonlóképpen cselekedtek, ők is Bukarestbe táviratozták képviselőiket s igy a pénteki napon Spanisteanu javaslata körül nagy csata lesz, amely tekintettel arra, hogy az ellenzék zárt sorokban vonul fel, döntő kihatású lehet a kormány sorsára. Goga: az ország forradalmi hangulatban van A délutáni ülés szónoka Goga Octavian volt, aki hatalmas beszédben vázolta a politikai helyzetet. Boncolta a kormány helyzetét a liberálisokkal való szakítás után és íorga, valamint Argetoianu szerepét. Azt fejtegette, hogy kénytelen fentartani egyik előbbi beszédében tett kijelentését, amely szerint az ország lakossága forradalom előtti hangulatban van. A parasztságot a háború, az orosz forradalom, a kisajátítások és birtokbahelyezések végrehajtási módja, az általános választói jog kiterjesztése és végül a demagógia, amellyel a különböző pártok 13 év alatt a nép nagy tömeget a maguk érdekei számára meg akarták nyerni, nyugtalan lelkiállapotba sodorta. Az intellektuális osztály nem különben zavaros helyzetek közé jutott. Regátiak és a kisebbségek. Erdélyben az impérium átvétele alkalmával nem igen volt kivel betölteni az állasokat és ezért az ókirályságból helyezték át a nem legsúlyosabb, hanem épen a kisebb értékű elemeket, ami megint csak elégületlenséget vont maga után. — A kisebbségek, — mondotta — ki kei bármennyire is igyekeztünk tisztelni, mégsem tagadhatjuk le, hogy centrifugális törekvéseket mutatnak, állandóan fokozták az elégületlenséget a lakosság lelkében. Ilyen körülmények között arra a határozott megállapodásra jut, hogy az ország lelki- állapota úgy a parasztság között, amely döntő tényező, mint a vezető társadalmi rété* gekben, nyugtalan és forradalom előtt* hangulatn. Goga ezután részletesen foglalkozott a gazdasági helyzettel. Felbomlott vadházasság. Beszédét a liberálisok többször közbeszólással szakították meg, amelyeket a szónok egy darabig válasz nélkül hagyott, majd indulatosan odaszólott: 1 — Politikai morálról önök ne beszéljenek, mert önök politikai vadhá/asságban élnek hossza idő óta. íorga: Ezt a házasságot felbontottuk. Goga: A házasságot felbontották, de úgy látom, hogy arról se a férj, sem a feleség nem nyilatkozik szívesen. Elismeri íorga tudását, nagy tudományos felkészültségét és intelligenciáját és azt is, hogy Argetoianu óriási, bár sziszifuszi munkát végez, a kormány azonban a liberálisokkal való szaídtás óta elveszítette a lelki kapcsolatot a nép minden rétegével és nincs abban a helyzetben, hogy az általánosan megnyilvánuló nyugtalanságot lecsendesitse és a problémákat megoldáshoz juttassa. A kormány szakértőnek mondja magát. Mit jelent az, hogy technikus? íorga: Én politechnikus vagyok. A külpolitikáról A külpolitikáról szólva Goga a kővetkező kijelentést tette: — Románia békét akar. Békében akar élni barátaival és szomszédaival, de abban a pillanatban, amikor a területi integritását merik bántani, megszűnik minden pártpolitikai ellentét és minden széttagozódás és egységes fronton fogja találni az ilyen merészkedő az egész román népet. A kijelentést a kamara minden oldaláról megtapsolták. Régi énekek öreg énekese. Goga a beszédét egy Iorgára célzó költői képpel fejezte be. A Monna Vanna cimü színdarabban Pisa városát ostromolják. A varosban mindenki fejvesztetten kapkod, senki sem tudja, hogy mit tanácsoljon, csak egy öreg bölcs nem törődik az ellenséggel, hanem a harci zaj között az örökkévalóság problémáival foglalkozik. Ezt az öreg bölcset mindenki szereti és tiszteli és nagy gyönyörűséggel hallgatják elavult énekeit, de senki sem bizza reá a varos védelmét, mert ez a feladat a gyakorlati emberek dolga és nem a régi énekek énekeseié. Ami a konverziókról szóló javaslatot illeti, nincs ellene, azonban rámutat az érem másik oldalára is. Erdélyben két hónapja egyre veszik ki a betéteket, viszont az adósok nem fizetnek és igy a bankok, különösen a kisebb vidéki intézetek tönkremennek. Megfelelő megoldást kell találni tehát, amely minden irányban a lehetőség szerint orvoslást nyújtson. Diktátorról beszélnek. A legnagyobb hibának azt tartja, hogy a kormánynak nincs tekintélye, enélkül pedig nem tudja kivezetni az ország szekerét a kátyúból. Ezután Valcovicin ipar- és kereskedelemügyi miniszter beterjeszti az úttörvény módosításáról szóló javaslatot, majd Perieteanu a Vlad Tepes liga tagja, szólal fel. Helyesli a költségvetést és megállapítja, hogy Romániának van végre diktátora, ami nagyon örvendetes. A diktátor a király. RaducaBu: Nem diktátor az, hanem az ösz- szes románok királya. Perieteanu: A király az ország monarchája és igy természetes diktátora. Ezzel megszavazza a költségvetést. Radueanu a következő felszólaló, aki Bogával szemben megállapítja, hogy nem prerevo- lucionáris korszakban élünk, mert ez már maga a forradalom korszaka és a forradalom realizálásának stádiuma. Támadja a kormányt, majd birálja a költségvetést és azt nem szavazza meg. A Népszövetség a zsidók eszköze. Az Adeverul, Lupta és Viitorul élesen támadják a kormányt, hogy Cuza tegnapi beszédére, amelyben megtámadta a Népszövetséget, nem reflektál és nem utasította vissza a jelenvolt külügyminiszter sem azt az állítást, hogy a Népszövetség a zsidók eszköze. Bigámia miatt letartóztatták Munteanu Ion kolozsvári cipészt Tordal feleségétől megszökött és Petrozsénybam újból oltár elé vezetett egy hajadont (Kolozsvár, december 10.) A második kerületi rendőrség nyomozóközegei csütörtökön reggel letartóztatták Ion Munteanu kolozsvári cipészt. Az őrizetbevett férfit bigámiával vádolják. Néhány évvel ezelőtt a tordai hölgykoszoru lovagja volt s a szenvedélyes udvarló oltár elé is vezetett egy tizenkilenc éves leányt. Pár évi boldog házasság után azonban máról-holnapra otthagyta törvényes feleségét és Petrozsényba költözött. A bányavárosban lehúzta jegygyűrűjét s mint partiképes fiatalember szerepelt. Jó megjelenésével és bőbeszédűségével hamar meghódította Vetncel Mária tizenkilenc éves leányzót, akivel annak rendje s módja szerint Petro- zsényban törvényes házasságot kötött. Sőt még a templomba is ment, hogy minden vonatkozásban eleget tegyen a polgári és vallási kötelezettségének. Ez év márciusában aztán a házaspár búcsút mondott Petrozsénynek és Kolozsváron telepedett le. Mit sem sejtve éldegéltek Erdély fővárosában, amikor pár nappal ezelőtt megjelent a láthatáron a faképnél hagyott első feleség, aki feljelentette törvényes hitestársát. A vizsgálat során megállapítást nyert a bigámia ténye s ennek következtében Munteanu Iont átadták az ügyészségi fogháznak.
