Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1931-12-06 / 280. szám

XIV. ÉVF. 280. SZÁM. 7 A parlament elé kerültek Szakáli István megrázó halálának iosan rejtegetett titkai Wilier József felfedte a csendőrödön történt pokoli kínzá­sok történetét — Az ügyész és vizsgálóbíró különös szerepe (Bukarest, december 4.) Az országos felhá­borodást kiváltó Szakáli ügynek fontos esemé­nye, Hogy Wilier József dr. bátor interpellációt terjesztett a kamara elé s ebben a rejtélyes bűn­ügy minden részletét feltárta. A szenzációs in­terpelláció igy hangzik: A belügyminiszter úrral és igazságügymi­niszter úrral van szerencsém alábbiakat kö­zölni 1930 február 5-én csikszenttamási közbirto- JvüSSágtól a-j-g" ismeretlen tettesek egymilliókét százezer lejt loptak el . A közbirtokosság négyszázezer lejt Ígért a nyomravezetőnek. Az egész eljárás folyamata alatt, skandalum skandalum után történt. Az érdekeltek kérésére Netotianu gyergyószentmiklósi rendőrfőkapi­tány kezdett a nyomozáshoz, akit egy Stinu nevezetű csendőrkapitány erőszak és magán­laksértés árán akadályozott meg munkájában. Régi precedens. Már a mult év folyamán, március 31-én, Pál Gábor szenátor ur táviratban jelentette volt az akkori belügyminiszter urnák, Tamás Jó- zsefné szenttamási lakos esetét, akit a csendőrség a legborzalmasabb mó­donmegkínzott: összekötött lábainál fog­va felakasztották és talpát addig verték, amíg a bus cafatokban szakadozott le róla-és a szerencsétlen asszony harminc napnál to­vább nem tudta elhagyni a Csíkszeredái kórház ágyát. .Ä* Ugyanezt az esetet bejelentettük Moldovanu minister!''igazgató ‘urnák és Starac Victor ve­'zakáli meghal a cseitdorörsöit Hogy mi történik későbben, azt nem lehet tudni. Szakáli október 14-ének éjszakáján, az őrsön hirtelen meghalt. Ez éjjel több karcfalvi lakos, akik a csend- őrörs közelében laknak, ordításra és segélykiál­tásokra ébredtek, amelyek az őrsről hangzottak. A karcfalvi biró, akihez az álmukból felzavart lakósok segítségért mentek, nem tudott az őrsre bejutni, mert ebben megakadályozták Másnap a karcfalvi csendőrőrmester elhív­ja a szenttamási bírót, azzal az ürüggyel, hogy egy szekér fát kell elhoznia, azonban csak ő személyesen jöhet. Az őrmester megparancsolja a bírónak, hogy Szakáli holttestét szállítsa Szenttamásra, úgy hogy a halottat senki se láthassa. A biró nem teljesíti a parancsot. Csendőrök szállítják a hullát Szenttamásra, ahol az őrzés ellenére néhány embernek sikerül közelébe fér­kőznie. Akik látták, egyhangúlag állítják, hogy a holttesten külerőszak nyomai voltak. A boncolási jegyzőkönyv, amint később megtudtuk, a halál okául fulladást jelöl meg. A csendőrök azt mondják, hogy szivszélhüdés, később azt állítják, hogy Szakáli egy őrizetlen pillanatban felakasztotta magát. A szenttamási papot kérik, hogy temesse el Rejtélyes okok hátráltatják a nyomozás munkáját zérfelügyelő urnák, anélkül, hogy a kegyetlen- kedő csendőrök ellen valamit is elértünk volna. Más panaszok, más esetekben, amikor val­lani nem akaró embereket a csendőrök kegyet­lenül összevertek, amig később kiderült, hogy a lopásban ártatlanok, ugyancsak eredményte­lenek maradtak. Gondolom, hogy szükséges volt ezeket az előzményeket elmondani, hogy érthetővé te­gyük azt a borzalmas esetet, amely Csikmegyé- ben történt és amely másfél hónap óta a megye egész lakosságát a legnagyobb nyugtalanság­ban tartja. Szakálit elfogják. . Október 8—10-ike között a csikkarcfalvi csendőrség lopás gyanúja alatt letartóztatta Szakáli István volt szenttamási lakost, éppen egy olyan egyén feljelentésére, akit a Csíksze­redái törvényszék vizsgálóbírója a lopási ügy­ben előzőleg jogerős végzésével vád alá helye­zett. Szakálinál nagyobbösszegü pénzt fedeztek fel. Kihallgatása során kijelentette, hogy a pénzt a csűrében találta, az valóban a közbirtokosság­tól származik, azonban éppen a feljelentő dug­ta el az ő csűrében, nehogy egy nála tartandó házkutatás esetén az összeget ott találják . A hatóságok nem voltak megelégedve evvel a felelettel és tovább érdeklődtek. Végül a le­tartóztatott beismeri, hogy ő lopta a pénzt a közbirtokosság kasszájából; amelyet fejszecsa­pásokkal tört fel. E beismerésére később vissza­tér, kijelenti, hogy azt a csendőrség kínzásai­nak hatása alatt tette. Az aktákból megállapítható tény, hogy a kasszán huszonnyolc- finráslynk volt, azt fej­szével nem törte fel senki. a halottat. A páp nem temeti el, miután a ha­lottvizsgálati bizonyítványban a halál oka nin­csen kitöltve. A hamis orvosi bizonyítvány. Dr. Elthes karcfalvi orvos, akinek az iratot visszaadták, kitölti: „szivszélhüdés“. (Az erede­tiben hibásan van írva.) Később elismeri, hogy ez a bizonyítvány hamis, azonban a ha­misítást „felsőbb rendeletre“ követte el. Szakálit eltemetik. A faluban és a többi köz­ségekben csak arról az esetről beszélnek. Nagy' a nyugtalanság. Az újságok foglalkoznak a dologgal. Mindenki ujraboncolást és vizsgála­tot kért, mert evidens, hogy Szakálit a csendőrőrsön meggy i lkot Iák. Végül a szenttamási közbirtokosság köz­gyűlése egyhangúlag határozza el, hogy az ügy megvizsgálását fogja szorgalmazni és az exhu­málás költségeit Hordozza. Mostanáig, Miniszter urak, egy közönséges­nek látszó bűneset az egész. Most kezdődnek azok az események, amelyek miatt kénytelenek voltunk Önökhöz a képviselőház szilié előtt fordulni. A közbirtokosság ügyvédje, dr. Sándory Mi­hály, október 19-én kérésben hozza fentieket a Csíkszeredái ügyészség tudomására. Banciu főügyész először figyelmezteti, hogy bűnvádi eljárások tétettek folyamatba ellene ez üggyel kapcsolatban, azért, mert a lakosságot izgatja, majd megigéri, hogy a kérést a táblai főügyész úrhoz el lógja juttatni. Még kijelentette a főügyész ur, hogy a ha- -piis bizonyítványnak nincsen.-semmi jelentősé­ge, az egész aktában nyoma sincs szivszélhüdés­nek és hogy ezt az ő rendeletére irta be az orvos a bizonyítványba, mert másképpen a pap az akasztott embert nem temette volna el. Azóta tizenöt nap telt el és jóllehet a kérés hangsúlyozza a dolog rendkívüli sürgősségét, ami magától értetődő is, hiszen az esetleges sé­rülések nyomai gyorsan eltűnnek a holttest oszlásával, abszolút semmi sem történik az ügyben. Csupán annyi, hogy valamennyi új­ságírót, akik az esettel foglalkozni mertek, a csikszeredai vizsgálóbíró vádlottképpen a rend­törvény alapján maga elé idézte. Az utóbbi napokban sikerült oly dokumen­tumokat felfedezni, amelyek mindenki számára aki az ügyet ismeri, vagy soha sem hallott róla, valódi meglepetés. Ezek a dokumentumok: nyilatkozatok né­hány csendőr részéről, akik abban az időben Karcfalván voltak és akik ugylátszik részlete­ket tudnak a titokzatos halálesetről. Reprodukálunk néhány sort ezen nyilatko­zatokról: „Azt mondta nekem Moldovan őrmester, hogy az ügyész ur és a vizsgálóbíró ur mondta neki, hogy a csendőrök lágyak, mert amikor valakit kihallgatásra hoznak, másképpen kell hozni, nem úgy, ahogy a mi csendőreink hoz­zák. Még azt is mondta, Moldovan őrmester, hogy az ügyész ur azt mondta, lehet nekik egy - egy pofot is adni, mert másképpen nem mon­danak igazat.“ A vizsgálóbíró is ütötte. Másik „hallottam, amint Moldovan őrmes­ter kiabált a börtönben Szakálira, ahol jelen volt a vizsgálóbíró ur is, Szakáll jajgatott, de nem láttam ki ütötte, mert a börtön ajtaja bé volt téve. Még kijelentem, hogy láttam a járás iro­dájában, amint a vizsgálóbíró ur ököllel verte Szakálit, ugyancsak tizenkettedikén, Kozmásról jövet őt övtáján ütötte.“ Másik „és éppen a főügyész ur mondta, hogy túlságosan lágyak vagyunk, hogy energi- kusabban kell velük bánni,., és szóbeli rendeletet kaptunk, hogy bánjunk keményebben a foglyok­kal, amikor őket a börtönből az irodába hozzuk és v issza vissz a k.“ Tehát Uraim, éppen az ügyész ur volt az a csendőrök nyilatkozatai szerint, aki direkt el­rendelte, hogy a foglyokat kínozni kell, a nyi­latkozatok szerint, amelyeknek fényképmásola­tait van szerencsém Önök elé letenni, éppen az ügyész ur volt az, aki megparancsolta, hogy a foglyokat bántalmazni kell! Mert mit jelent egyebet „legyünk szigorúbbak, amikor őket visszük és hozzuk a börtönből, a vizsgálóbíró pedig személyesen ütötte ököllel a szerencsétlen Szakálit, aki belehalt a borzalmas kínzásokba. Képzeljék el kérem a jelenetet: a fogoly há­tára bilincselt kezekkel (ezt is mondják a nyi­latkozatok) s biztonság kedvéért ott a csendőr- őrmester is, hátha kiszabadul a bilincsből és a vizsgálóbíró ur, a hermelines talár viselője, az államhatalom legtöbb tiszteletet érdemlő ágá­nak letéteményese, a hasát öklözi a szerencsét­lennek, aki ordít a borzalmas kínoktól, hogy a fél falu nem tud tőle aludni. Az „elnök ur“ szerepe. Ezt a vizsgálóbírót Ovidiu Creanganak hív­ják és törvényszéki elnöki rangja van. A sors rosszindulatú tréfája, hogy éppen a szerencsét­len Csikmegyébe kellett kerülnie. A konklúzió. Az ügyész, aki mindenben méltó munkatár­sához, Sorin Banciu. Ezek után összegezek: Állítom, hogy komoly bizonyítékok vannak arra, hogy Szakáli Istvánt a karcfalvi csendőr­ségen a legborzalmasabb módon elkinozták, hogy a kínzásra parancsot adott Bánéin fő­ügyész és abban személyesen résztvett Creanga vizsgálóbíró, hogy Szakáli sem szivszélhüdésben nem halt meg, sem fel nem akasztotta magát, hanem a borzalmas kínoktól halt meg a csendőrök kezei között, hogy az ügyész és a vizsgálóbíró mindent megtettek eddig is és most is mindent megtesz­nek a gyilkosság eltitkolása érdekében, és hogy az ügyben semmi komoly vizsgálat nem történt és ha valami volt, azt csak tuda­tos szemhunyásnak lehet nevezni a iegszembe szökőbb dolgok előtt. Miniszter uraknak ezeket tudomására hozva, kérem, méltóztassanak haladéktalanul a legszi­gorúbb vizsgálatot elrendelni. Mécs: hajnali harang­szó ír ^Lepagenái Kolozsvár. Vidékre utánvéttel franco. Mécs korábbi hires kötete: Üveglegenda 132 — lei. Kérjen irodalmi és karácsonyi jegyzéket LepagetóU

Next

/
Thumbnails
Contents