Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-06 / 280. szám
XIV. ÉVF. 280. SZÁM. 7 A parlament elé kerültek Szakáli István megrázó halálának iosan rejtegetett titkai Wilier József felfedte a csendőrödön történt pokoli kínzások történetét — Az ügyész és vizsgálóbíró különös szerepe (Bukarest, december 4.) Az országos felháborodást kiváltó Szakáli ügynek fontos eseménye, Hogy Wilier József dr. bátor interpellációt terjesztett a kamara elé s ebben a rejtélyes bűnügy minden részletét feltárta. A szenzációs interpelláció igy hangzik: A belügyminiszter úrral és igazságügyminiszter úrral van szerencsém alábbiakat közölni 1930 február 5-én csikszenttamási közbirto- JvüSSágtól a-j-g" ismeretlen tettesek egymilliókét százezer lejt loptak el . A közbirtokosság négyszázezer lejt Ígért a nyomravezetőnek. Az egész eljárás folyamata alatt, skandalum skandalum után történt. Az érdekeltek kérésére Netotianu gyergyószentmiklósi rendőrfőkapitány kezdett a nyomozáshoz, akit egy Stinu nevezetű csendőrkapitány erőszak és magánlaksértés árán akadályozott meg munkájában. Régi precedens. Már a mult év folyamán, március 31-én, Pál Gábor szenátor ur táviratban jelentette volt az akkori belügyminiszter urnák, Tamás Jó- zsefné szenttamási lakos esetét, akit a csendőrség a legborzalmasabb módonmegkínzott: összekötött lábainál fogva felakasztották és talpát addig verték, amíg a bus cafatokban szakadozott le róla-és a szerencsétlen asszony harminc napnál tovább nem tudta elhagyni a Csíkszeredái kórház ágyát. .Ä* Ugyanezt az esetet bejelentettük Moldovanu minister!''igazgató ‘urnák és Starac Victor ve'zakáli meghal a cseitdorörsöit Hogy mi történik későbben, azt nem lehet tudni. Szakáli október 14-ének éjszakáján, az őrsön hirtelen meghalt. Ez éjjel több karcfalvi lakos, akik a csend- őrörs közelében laknak, ordításra és segélykiáltásokra ébredtek, amelyek az őrsről hangzottak. A karcfalvi biró, akihez az álmukból felzavart lakósok segítségért mentek, nem tudott az őrsre bejutni, mert ebben megakadályozták Másnap a karcfalvi csendőrőrmester elhívja a szenttamási bírót, azzal az ürüggyel, hogy egy szekér fát kell elhoznia, azonban csak ő személyesen jöhet. Az őrmester megparancsolja a bírónak, hogy Szakáli holttestét szállítsa Szenttamásra, úgy hogy a halottat senki se láthassa. A biró nem teljesíti a parancsot. Csendőrök szállítják a hullát Szenttamásra, ahol az őrzés ellenére néhány embernek sikerül közelébe férkőznie. Akik látták, egyhangúlag állítják, hogy a holttesten külerőszak nyomai voltak. A boncolási jegyzőkönyv, amint később megtudtuk, a halál okául fulladást jelöl meg. A csendőrök azt mondják, hogy szivszélhüdés, később azt állítják, hogy Szakáli egy őrizetlen pillanatban felakasztotta magát. A szenttamási papot kérik, hogy temesse el Rejtélyes okok hátráltatják a nyomozás munkáját zérfelügyelő urnák, anélkül, hogy a kegyetlen- kedő csendőrök ellen valamit is elértünk volna. Más panaszok, más esetekben, amikor vallani nem akaró embereket a csendőrök kegyetlenül összevertek, amig később kiderült, hogy a lopásban ártatlanok, ugyancsak eredménytelenek maradtak. Gondolom, hogy szükséges volt ezeket az előzményeket elmondani, hogy érthetővé tegyük azt a borzalmas esetet, amely Csikmegyé- ben történt és amely másfél hónap óta a megye egész lakosságát a legnagyobb nyugtalanságban tartja. Szakálit elfogják. . Október 8—10-ike között a csikkarcfalvi csendőrség lopás gyanúja alatt letartóztatta Szakáli István volt szenttamási lakost, éppen egy olyan egyén feljelentésére, akit a Csíkszeredái törvényszék vizsgálóbírója a lopási ügyben előzőleg jogerős végzésével vád alá helyezett. Szakálinál nagyobbösszegü pénzt fedeztek fel. Kihallgatása során kijelentette, hogy a pénzt a csűrében találta, az valóban a közbirtokosságtól származik, azonban éppen a feljelentő dugta el az ő csűrében, nehogy egy nála tartandó házkutatás esetén az összeget ott találják . A hatóságok nem voltak megelégedve evvel a felelettel és tovább érdeklődtek. Végül a letartóztatott beismeri, hogy ő lopta a pénzt a közbirtokosság kasszájából; amelyet fejszecsapásokkal tört fel. E beismerésére később visszatér, kijelenti, hogy azt a csendőrség kínzásainak hatása alatt tette. Az aktákból megállapítható tény, hogy a kasszán huszonnyolc- finráslynk volt, azt fejszével nem törte fel senki. a halottat. A páp nem temeti el, miután a halottvizsgálati bizonyítványban a halál oka nincsen kitöltve. A hamis orvosi bizonyítvány. Dr. Elthes karcfalvi orvos, akinek az iratot visszaadták, kitölti: „szivszélhüdés“. (Az eredetiben hibásan van írva.) Később elismeri, hogy ez a bizonyítvány hamis, azonban a hamisítást „felsőbb rendeletre“ követte el. Szakálit eltemetik. A faluban és a többi községekben csak arról az esetről beszélnek. Nagy' a nyugtalanság. Az újságok foglalkoznak a dologgal. Mindenki ujraboncolást és vizsgálatot kért, mert evidens, hogy Szakálit a csendőrőrsön meggy i lkot Iák. Végül a szenttamási közbirtokosság közgyűlése egyhangúlag határozza el, hogy az ügy megvizsgálását fogja szorgalmazni és az exhumálás költségeit Hordozza. Mostanáig, Miniszter urak, egy közönségesnek látszó bűneset az egész. Most kezdődnek azok az események, amelyek miatt kénytelenek voltunk Önökhöz a képviselőház szilié előtt fordulni. A közbirtokosság ügyvédje, dr. Sándory Mihály, október 19-én kérésben hozza fentieket a Csíkszeredái ügyészség tudomására. Banciu főügyész először figyelmezteti, hogy bűnvádi eljárások tétettek folyamatba ellene ez üggyel kapcsolatban, azért, mert a lakosságot izgatja, majd megigéri, hogy a kérést a táblai főügyész úrhoz el lógja juttatni. Még kijelentette a főügyész ur, hogy a ha- -piis bizonyítványnak nincsen.-semmi jelentősége, az egész aktában nyoma sincs szivszélhüdésnek és hogy ezt az ő rendeletére irta be az orvos a bizonyítványba, mert másképpen a pap az akasztott embert nem temette volna el. Azóta tizenöt nap telt el és jóllehet a kérés hangsúlyozza a dolog rendkívüli sürgősségét, ami magától értetődő is, hiszen az esetleges sérülések nyomai gyorsan eltűnnek a holttest oszlásával, abszolút semmi sem történik az ügyben. Csupán annyi, hogy valamennyi újságírót, akik az esettel foglalkozni mertek, a csikszeredai vizsgálóbíró vádlottképpen a rendtörvény alapján maga elé idézte. Az utóbbi napokban sikerült oly dokumentumokat felfedezni, amelyek mindenki számára aki az ügyet ismeri, vagy soha sem hallott róla, valódi meglepetés. Ezek a dokumentumok: nyilatkozatok néhány csendőr részéről, akik abban az időben Karcfalván voltak és akik ugylátszik részleteket tudnak a titokzatos halálesetről. Reprodukálunk néhány sort ezen nyilatkozatokról: „Azt mondta nekem Moldovan őrmester, hogy az ügyész ur és a vizsgálóbíró ur mondta neki, hogy a csendőrök lágyak, mert amikor valakit kihallgatásra hoznak, másképpen kell hozni, nem úgy, ahogy a mi csendőreink hozzák. Még azt is mondta, Moldovan őrmester, hogy az ügyész ur azt mondta, lehet nekik egy - egy pofot is adni, mert másképpen nem mondanak igazat.“ A vizsgálóbíró is ütötte. Másik „hallottam, amint Moldovan őrmester kiabált a börtönben Szakálira, ahol jelen volt a vizsgálóbíró ur is, Szakáll jajgatott, de nem láttam ki ütötte, mert a börtön ajtaja bé volt téve. Még kijelentem, hogy láttam a járás irodájában, amint a vizsgálóbíró ur ököllel verte Szakálit, ugyancsak tizenkettedikén, Kozmásról jövet őt övtáján ütötte.“ Másik „és éppen a főügyész ur mondta, hogy túlságosan lágyak vagyunk, hogy energi- kusabban kell velük bánni,., és szóbeli rendeletet kaptunk, hogy bánjunk keményebben a foglyokkal, amikor őket a börtönből az irodába hozzuk és v issza vissz a k.“ Tehát Uraim, éppen az ügyész ur volt az a csendőrök nyilatkozatai szerint, aki direkt elrendelte, hogy a foglyokat kínozni kell, a nyilatkozatok szerint, amelyeknek fényképmásolatait van szerencsém Önök elé letenni, éppen az ügyész ur volt az, aki megparancsolta, hogy a foglyokat bántalmazni kell! Mert mit jelent egyebet „legyünk szigorúbbak, amikor őket visszük és hozzuk a börtönből, a vizsgálóbíró pedig személyesen ütötte ököllel a szerencsétlen Szakálit, aki belehalt a borzalmas kínzásokba. Képzeljék el kérem a jelenetet: a fogoly hátára bilincselt kezekkel (ezt is mondják a nyilatkozatok) s biztonság kedvéért ott a csendőr- őrmester is, hátha kiszabadul a bilincsből és a vizsgálóbíró ur, a hermelines talár viselője, az államhatalom legtöbb tiszteletet érdemlő ágának letéteményese, a hasát öklözi a szerencsétlennek, aki ordít a borzalmas kínoktól, hogy a fél falu nem tud tőle aludni. Az „elnök ur“ szerepe. Ezt a vizsgálóbírót Ovidiu Creanganak hívják és törvényszéki elnöki rangja van. A sors rosszindulatú tréfája, hogy éppen a szerencsétlen Csikmegyébe kellett kerülnie. A konklúzió. Az ügyész, aki mindenben méltó munkatársához, Sorin Banciu. Ezek után összegezek: Állítom, hogy komoly bizonyítékok vannak arra, hogy Szakáli Istvánt a karcfalvi csendőrségen a legborzalmasabb módon elkinozták, hogy a kínzásra parancsot adott Bánéin főügyész és abban személyesen résztvett Creanga vizsgálóbíró, hogy Szakáli sem szivszélhüdésben nem halt meg, sem fel nem akasztotta magát, hanem a borzalmas kínoktól halt meg a csendőrök kezei között, hogy az ügyész és a vizsgálóbíró mindent megtettek eddig is és most is mindent megtesznek a gyilkosság eltitkolása érdekében, és hogy az ügyben semmi komoly vizsgálat nem történt és ha valami volt, azt csak tudatos szemhunyásnak lehet nevezni a iegszembe szökőbb dolgok előtt. Miniszter uraknak ezeket tudomására hozva, kérem, méltóztassanak haladéktalanul a legszigorúbb vizsgálatot elrendelni. Mécs: hajnali harangszó ír ^Lepagenái Kolozsvár. Vidékre utánvéttel franco. Mécs korábbi hires kötete: Üveglegenda 132 — lei. Kérjen irodalmi és karácsonyi jegyzéket LepagetóU
