Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-05 / 279. szám
Ks^xnUrs^c XIV. E VF. 279. SZÁM. Banescu professzor a bukaresti nyugdíjasok protekciós kezelése elfen A szenátusban Banescu kolozsvári egyetemi tanár a fizetések és a nyugdijak ki nem utalása nyomán támadt rendkivül súlyos helyzetet vázolja. Elmondja, hogy a kolozsvári egyetem személyzetének egy része még a szeptemberi fize tésének egy részét sem vette kézhez. A kétségbeesett emberek tömegei özönlik el naponta a pénzügyigazgatóság pénztárát és könyörögnek augusztusi, esetleg júliusi járandóságaikért. Ez-1 zel szemben Bukarestben több befolyásos tisztviselő inár a decemberi fizetését is megkapta. Ha az ország nyomorúságban van, akkor szén vedjen mindenki egyformán. A hazafias áldó zathozatalt megérti, de nem érti meg a különb .ségtételt. Javasolja, hogy azok, akik előnyben vannak fizetésükkel, addig ne kapjanak semmit, amig a töb biek is utol nem érik őket. Iorga válaszol Averescunak. Az elnök felolvassa Iorga miniszterelnök válaszát Averescunak Argetoianu péuzügymi- niszter személyére vonatkozó interpellációjára. — Nem vonhatnak engem felelősségre olyan tényékért, — mondja a válasz — amelyek nem az én kormányomat, hanem az Averescu marsall kormányát illetik. Nem vagyok kötelezhető arra, hogy • mint miniszterelnök válaszoljak olyan kérdésre, amelyek tevékenységemmel semmiféle kapcsolatban nem állanak. Ami a pénzügyminiszterrel való viszonyomat illeti, ha nem volna közöttünk teljes a szolidaritás, úgy azt a szomorú színjátékot nyújtanánk az országnak amely lehetetlenné tette az előző kormányok eredményes működését. Stabil törvényeket! Napirenden a felirati vitához Marino mérnök mondott nagy beszédet, amelyben a jelenlegi krizis okait sorolta fel. Ezek az okók a fogyasztás csökkenése, az ipari és a mezőgazdasági termékek árainak egyenlőtlensége és a külföldi árak alá való sülyedése, az.állam és a magánosok együttműködésének teljes hiánya. Az ország gazdasági erejének kiaknázatlansága, a magas szállítási tarifák, a spekuláció, a kényszeregyezség által felboritott hitelhelyzet. Különböző javaslatokat tesz a krizis leküzdésére. Vélménye szerint a legnehezebb a bankélet bénultságát fellazítani. Az iparon nagyon segítene a szállítási tarifák harminc százalékos csökkentése. Csupán azt kellene külföldről importálni, amit a belföld nem állít elő. Végül óriási szükség volna a törvények stabi Utasára, vagyis arra, hogy a kormányok ne rombolják le elődjeik törvényhozó munkáját. Mialatt az országban ilyen krizis dúl, Keletről beszivárog a szovjet-propaganda. Kívánatos volna a besszarábiai rádióállomás felállítása az orosz propaganda ellensúlyozására. Jorga furcsa tézise az alkotmányról és a hatalomról A parlament szerda esti ülésén érdekes konfliktus volt Torna gheorghista képviselő és Iorga miniszterelnök között. Torna a felirati vitához szólt őhozzá és Iorga több közbeszólást tett. Az egyik passzusnál Iorga a következő kijelentést tette: — Én addig maradok kormányon, amig az uralkodó visszahív. — A népnek is van joga az alkotmány sze rint a kormány eltávolítását követelni, — rep likázott Torna. — Ön marad az alkotmánnyal ás én mara dók a hatalommal. Ezt a különös választ, amely a miniszterei nők alkotmányos felfogására érdekes fényt vet élénken kommentálja az egész bukaresti sajtó WVWVWVWWWWAWVVVVVWWVVV' ízt hiszi, elég ohos 11 Még nem. Tanuljon tovább a Lepage antikvárium olcsó könyveiből. Kérjen ingyen jegyzéket Suíyos helyzetbe került a Magyar Part bukaresti pártirodája A parlamenti csoport értekezlete megállapította, hogy csak önkéntes adományokkal és a végzett munaa mérsékelt díjazásával lehet a fontos intézményt fenntartani — A politika aktuális kérdései az értekezlet előtt (Bukarest, december 3.>,A Magyar Párt parlamenti csoportja december 1-én és 2-án értekezletet tartott Bethlen György gróf pártelnök vezetése alatt. Az értekezleten napirend előtt dr. Wilier József képviselő, a parlamenti csoport főtitkára, azt a szomorú bejelentést tette, amely a párt iroda súlyos anyagi helyzetét tárja fel. Az iroda dologi kiadásairól felvilágosítást ad az a tény, hogy a naponta nagy tömegben érkező levelek megválaszolása évente negyvenezer lejt mghaladó postaköltséget emészt fel és a közönség nem téve vizsgálat tárgyává, vaj jón miből tartják fenn az irodát, csak igen szórványos esetben mellékeli a rendes válaszbélyé get, sőt kérvényeket, felebbezéseket, más okmányokat okmánybélyeg nélkül küld Bukarestbe, azzal az_ üzenettel, hogy nem ismerik a bélyegtörvényt és úgy is megtérítik utólagosan a kiadásokat. Ezek a megtérítések rendesen elma radnak. Ismeretesek azok a célzatos híresztelések, amelyek kikezdték a főtitkár személyét, mivel az irodához intézett ügyekért igen mérsékelt, a rendes ügyvédi tarifákat meg sem közelítő dijakat számított fel. A magyarság tájékozatlanabb, hiszékenyebb része hajlandó volt elhinni, hogy a dijak a főtitkár személyes jövedelmét képezik, amihez egyébként, bejegyzett ügyvéd lévén, joga lett volna. A valóság azonban az, hogy a főtitkár soha egy bánit sem tartott meg magának a honoráriumból, amit nem is ő vett át, hanem az iroda személyzete, ameílynek díjazása magában véve is tekintélyes összeget igényel. Számolva a közvélöjolríy- befolyásolható hangulatával, a munka kilencven százalékát teljesen ingyen végezték, miután azok is, akik, a honoráriumot kilátásba helyezték, jórészt adósok maradtak. így a személyzeti és dologi kiadások hatalmasra növekedett összege egészen a parlamenti csoport vál- laira nehezedett. Amikor az urnalopás nem ülte orgiáit és a magyar parlamenti csoport tagjainak száma meghaladta a 20—25-öt s amikor az élet terhei még nem voltak olyan nyomasztóak, valahogy elviselhető volt a helyzet. De most tíz képviselőnk és két szenátorunk van és igy lehetetlen, hogy a tizenkét ember viselje az egész magyarság bukaresti ügyvitelének, ügyes-bajos dolgainak terhét. A júniusban megválasztott parlamenti tagok nagyrésze szegény, vagy igen mérsékelt vagyonú ember, akik eddig — leszámítva a rendkívüli ülésszak napidijait, — havi 5700 lej fizetésükre voltak utalva és a jövőben is körülbelül ez lesz a helyzet. Ilyen körülmények között tiszta képtelenség, hogy továbbra is ők tartsák fenn a pártirodát. Ha a magyarság továbbra sem óhajt ennek a rendkívüli fontos intézménynek fentartásához önkéntes adományokkal, a munka mérsékelt díjazásával hozzájárulni, akkor számolni kell azzal a szomorú lehetőséggel, hogy a bukaresti párfiroda rövidesen megszűnik. Az értekezlet a két napos tanácskozáson részletesen tárgyalta az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét Gyárfás Elemér dr. szenátor előadása alapján. Behatóan foglalkoztak a mező- gazdasági adósságok konvertálásával, a magán- tisztviselőkre kivetendő kivételes adóval és az állami iskoláztatás személyi kiadásainak a községekre való áthárításával. A Magyar Párt mind a három törvényjavaslattal szemben ki fogja fejteni álláspontját a parlamentben. Végül a kisebbségi egyházakra katasztrofálisan sújtó költségvetési redukciókat tanulmányozta a Magyar Párt értekezlete. A budapesti pnec«s*er '^edesnek látható feje egy tizenkét ® . végrehajtó bizottság volt, de a nyomozás egyelőre iné ír ezt a tizenkét embert nem ismeri (Budapest, december 3.) A puccskísérlet ügyében az őrizetbe vettek közül, az eddigiek szerint, huszonnyolcán kerülnek végleges letartóztatásba, azok tudniillik, akik aktive részt vettek a mozgalomban. A vallomások szerint a régi ms»yar területekről egyedül egy Tóth Ferenc nevű egyén szerepel a letartóztatottak között. Neki az lett volna a szerepe, hogy robbanó anyagokat helyezzen el Budapest több pontján és adott jelre felrobbantsa. Legutóbb előállítottak egy kisgazda vezért, akinek programmjában hitlerista célkitűzések szerepelnek és aki a puccskísérletben erősen kompromittálva van. Ezenkívül őrizetbe vettek egy testvérpárt is, akiknek az lett volna a feladata, hogy egy csoport élén megszállják a postát. A rendőrség nyomozó munkája meglehetősen nehéz, mivel a letartóztatottak a legkülönbözőbb nevekkel dobálóznak s a rendőrségnek nagyon kell ügyelnie, nehogy ártatlanok is belekerüljenek az ügybe. A nyomozás újabb adatai szerint látható feje a szervezkedésnek egy tizenkét tagú végrehajtóbizottság volt, de a nyomozó hatóság egyelőre niég ezt a tizenkét einbert sem ismeri. Benne volt ebben a bizottságban Temesváry, Vannay, Gyulay-Molnár, Raád Árpád és Tóth Ferenc vivómester. Tóth Ferenc, aki a terv sikere esetén diplomáciai küldetésbe számított, eddig nem igen szerepelt a nyilvánosság előtt. Egy ideig a Ludovika Akadémiának. legutóbb pedig a Műegyetemnek volt a vivómestere. Politikai ügyekben sohasem szerepelt. A végrehajtó bizottság a szervezetet úgy építette ki, hogy az fő- és alcsoportokra oszlott. Az alcsoportba tartozó emberek csak csoportvezetőiket ismerték s a csoportvezetők alkották a főcsoportokat, egy-egy csoportvezető irányítása alatt. A letartóztatottak a puccs elkövetésének tervét tagadják és kereken visszautasítják a vádat, hogy gyilkosságokra készülődtek volna. Pogromról és bankok kirablásáról egyáltalán nem akarnak tudni. Ezzel szemben a rendőrség megállapította, hogy szombatról vasárnapra virradó éjjel igenis rajta akartak ütni a minisztereken. A tervük tényleg az volt, hogy behatolnak laktanyákba. ott katona ruhákat szereznek, uniformisba öltöznek, fegyverrel látják el magukat és a minisztériumok ellen vonulnak. A minisztereket felszólították volna a hatalom átadására és semmiféle ellenkezést nem tűrtek volna el. Az aktiv minisztereken kivül még egy, a politikai életben már évek óta nem szereplő magasrangu volt közfunkcioná- rius ellen akartak fellépni, akinek annakidején döntő szerepe volt a Britannia ellen intézett ostromban és a különitmé,- nyek feloszlatásában. N ncs többé ingyen naptár, a könyv- és papirkereskedők egyesülete a szomorú gazdasági viszonyok miatt beszüntette az ingyenes naptáradást. Ingyennaptárt tehát — sajnos — a kolozsvári cégek sem adhatnak senkinek, — ami különben a mai viszonyok mellett érthető és indokolt
