Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-25 / 296. szám
XIV. ÉVF. 297. SZÁM. tok Tisza mellett. Mert hát ilyen az igaz magyar ember. Nem úgy mint Apponyi, aki most Sennyeyvel fuzionált... — Mit csináltak uram? Szisszen fel a harcsabaju- szos kortes. — Hát fuzionáltak. Ismétlé Beöthy Aldzsi. Erre Balogh uram, alaposan félreértve az előtte teljesen ismeretlen fuzió-szó értelmét, egy mérgeset sercint fogai közül s megbotránkozva, igy kiált fel: — Pfuj, a gyalázatosak! * Az árvíz. Képviselő volt már a mi jó Áldzsink. Fürdött a megérdemelt népszerűségben. A hetvenes évek derekán éltünk, a mult század utolsó negyedszázadának legelején. Pestet elöntötte az árviz. A képviselők pártkülönbség nélkül mentőcsapatot szerveztek. Tutajokon, dereglyéken mentették a veszedelemben forgó szegény ó-budai népséget. A képviselők asszonyai, leányai delenkint megjelentek a Duna-parton és a meredek, keskeny létrákon le- szállva a viz színéig, hordták az étel- és italnemüeket hozzátartozóiknak, a derék mentőknek. A lakomázás véget érvén, felakartak menni; de az asszonyok, leányok zavarba jöttek a felmenetel miatt. Akkor még nem voltak divatban a térdig érő kurta szoknyák s mi tagadás, hölgyeink is szégyenlő- scbbek voltak. Végre Beöthy Aldzsi találta fel magát: Hölgyeim, engedjék meg, hogy ez egyszer udvariatlanok legyünk, mi férfiak megyünk fel előbb. Ez eszme közhelyeslésre, sőt dicséretre talált a hölgyek részéről s előbb a férfiak, aztán a hölgyek tornázták fel magukat a hosszú létrákon. A korlátra támaszkodva állott fent Beöthy Aldzsi s mikor a legtöbb hölgy igyekezett volna fel a magasba, lekiáltott a mélybe érces baritonján: —• Hát te gazember, lent maradtál? No volt erre rémüldöző sikongatás, szoknyáknak szorosabbra kapkodása, pedig lent nem maradt senki a férfiak közül. • Áldzsit meghazudtolja a toronyóra. Az órával egy kedves családi jelenete volt a mi Áldzsinknak. Kezdett kimaradozni a háztól s bizony sokszor a hajnal vetette haza. Szelíd jó neje korholta .a korhelykedésért s egyszer Ígéretét vette, hogy legkésőbb éjfélutáni 1 órára hazatér mulatozásaiból. Természetesen mindjárt a legelső éjjel elfeledkezett ígéretéről s éjfél után 3 óra körül ment haza. Bármily csendesen, lábujjhegyen lépkedett is hősünk, neje felserkent a zajra s szelíd szemrehányással kérdi: — Hány óra? Aldzsi gyufát, gyertyát gyújt s előre visszaigazitott óráját tartja felesége szemei elé s megnyugtató hangon mondja: „Amint láthatja, lelkem, éjfél alig mult pár perccel.“ Szállásuk épen szemben volt a barátok templomával, hol ebben a pillanatban kezdi verni a toronyóra méltóságteljesen' az éjfél utáni 3 órát. — Ejnye, ejnye Aldzsi! Feddi lágyan a füllentésen ért férjét az uriasszony. — Hja, lelkem, ha maga jobban hisz azoknak a cudar barátoknak, mint a saját hites urának, akkor nincs több szavam az időjártához. S nagy dérrel-durral, nagy méltatlankodással ő is álomra hunyta be, a sötétségben bizonyára jóízűen mosolygó szemeit. Jelentés a vízi-ügyről. Mikor Péchy Tamás közlekedési miniszter volt, a Körös kiöntött s elárasztotta Békésmegye Szarvas vá rosát. Oly nagy volt a baj, hogy a kormány szükségesnek látta, egy kormánybiztos kiküldését. Péchy Beöthy áldzsit küldte le kormánybiztosnak. A jókedvű embernek természetesen legkisebb gondja is nagyobb volt, mint az árvízzel törődni. Majd visszamegy a Kőrös a maga medrébe magától is. A baj nem is volt óriási. A mi Áldzsink nyugodtan leült a szarvasi kaszinóban s ferblizett minden lelkifurdalás nélkül. Ferblizett egy napig, ferblizett két napig s szinte el is felejtette, hogy voltaképen miért is küldték öt a csendes kis alföldi fészekbe. Péchy miniszter türelmetlenül várta, leste az árvízi híreket; de se távirat, se Írott jelentés nem érkezett a szarvasi kormánybiztosságtól. Végre is elvesztette türelmét s rátáviratozott Beöthyre: Vizi ügyben azonnal távirati jelentést! Péchy. A kormánybiztos e táviratot is ferblizés közben kapta. Nyomban küldé is a távirati jelentést: Viziügy nagyon csendes, öt forint vizi. Dupla visz- szavágás. Úszom. Beöthy. Be is szüntették nemsokára a szarvasi kormány- biztosságot. minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciát nyújt. IgjaasnlBaafe 27 Lázár gróf. Mikor még birtoka meg volt, vendégszerető úri házat tartott a nagymarjai pusztán. Szive, tárcája, kapuja tárva-nyitva állott mindenki előtt. Legközelebbi szomszédai s legjobb barátai Köritzey Muki és Vermes Miska, kik a közelben egy nagyobb uradalom bérlői voltak. Közülük az apró emberke Vermes Miska volt, különösen az Aldzsi felültetéseinek örökös céltáblája. Egyszer Aldzsi beállít hozzá egy ölesnél magasabb; de cérnavékony dongáju, tüskés bajuszu mogorva úri emberrel s bemutatja Vermesnek: Lázár Jenő gróf jó barátom Erdélyből. Vermes Miska felnéz a hórihorgas emberre s fitymálva igy szól: „Szervusz öcsém! Lázárnak Lázár vagy. De grófnak nem vagy gróf! Pedig ez egyszer nern ültették fel Vermes Miskát. * Adomány az árpádi szegény-alapra. A mult század kilencvenes éveinek elején nagy körvadászat után járta a „csendes“ Markovits Kálmán képviselő árpádi vendégszerető kastélyában. Beöthy Aldzsi előtt rengeteg halomban állt a bankópénz. Nagyúri hidegvérrel kihalász egy ropogós százast. Odanyujtja a meglepett házigazdának s csak eny- nyit szól: „Az árpádi községi szegény-alap“-nak! Reggel felé elúszik a sok pénz s Aldzsi a mar le- fekvő házigazdát nagy sebbel-lábbal veri fel álmából: — Add vissza a 100 forintomat, Kálmán! E percben én vagyok Árpádon a legszegényebb árpádi szegény. Utolsó krajcáromból is kifosztottak ezek az országra szóló kártyaésipisek! Persze, hogy ez a 100 forint is elúszott. * A sokat szenvedett hazafi. Csak a tökéletes hangvisszaadás B jaj that Unnék élvezetet. I Az Orion hangszórók a legnagyobb zenebarátok igényeit is kielégítik. Dynamikus és négy pólusu hangszóróinkról elragadtatással beszélnek a rádió- zók tízezrei. Egy Ízben, mikor Tisza Kálmán miniszterelnöksége első éveiben Nagy-Váradon időzött választói körében, a Rózsabokorban tartott nagy ebéd közben bemutatott Beöthy Aldzsi neki egy férfiút: — Van szerencsém kegyelmes uram bemutatni egy „sokat szenvedett“ hazafit: Babos Barnabást Kiakere- kiből.“ Akkor .tájban még köztiszteletben állott a „sokat szenvedett hazafi“ cim. így hívták azokat a hazájukért, szabadságimádatukért börtönben sinylett mártírokat. Tisza Kálmán is meleg részvéttel fordult a bemutatott férfiú felé s szelíden kérdezte: „Hol raboskodott, derék barátom?“ — Hol Vácon, hol Ilaván; mert tekintetes uraim engem nem a nagy politikámért, hanem ludologért záratott be a bécsi kamarilla, szóla mír.dany- nyiunk megrökönyödésére — a sokat szenvedett hazafi s mig szépen eloldalgott, az öreg Tisza mosolyogva fordult Beöthy Aldzsi felé: „Megállj betyár, csúnyán 'elültettél!" * * * Mikszáth Kálmán idézésével kezdtem visszaemlékezésemet s a nagy palóc-király Beöthy Aldzsiról írott nekrológjából kiemelt gyönyörű méltatással fejezem is be. „Kiváló szerepű emberek, excellenciás urak —- írja az iró-fejedelem — hullnak ki az idők kaszája alatt sorainkból, de elmehettek, mindössze egy pár állás és méltóság marad üresen utánuk s ez senkit sem szomo • rit el. Az üres helyekre uj bútorokat tolnak, uj excellen- ciásokat s mindjárt semmi sem hiányzik a háztartásban. Aldzsi nem hagyott maga után betöltendő helye két, helyette elvégzendő aktákat, meg üresedő címeket és Aldzsi mégis pótolhatatlan, mintha szomorúbb, üresebb lenne minden ö nélküle. Mert ő vele egv darab napfény tűnt el s napfényt nekünk ki nem nevezhet se a király, se nem küldhet a kerület.“ * Számos vidám esetének elmesélése csiklandozza még nevető idegeimet; de máris hosszúra nyúlt visszaemlékezéseimmel végeznem kell. Azért hát adomacsináló nagymesterek fejedelme: jó Beöthy Aldzsi, nekem is örökre felejthetetlen, szeretett, drága jó, öreg barátom- Isten Veled! Hallgassa meg őket. Minden szaküzletben kapható. Fontos Budapestre utazók részére ! Szálljon meg a „hieran« szállodában Berlini tér 7. (Nyagatinál), Budapest legjobb helyén fekvő modern szállója. Lift. Központi fűtés. Hideg és meleg folyóvíz. Telefonos szobák, kávéház-étterem. Szobák 4.50. Pensio 8 pengőtől. Egyágyasnál 10 százalék, kétágyasnál 20 százalék engedmény e lap felmutatóinak. A szállóban a Keleti Újság és az összes bel- és külföldi lapok olvashatók I MINDAZOKNAK, kik magúkat gyen« g géknek és kimerültöknek érzik, a ^ uj életerőt ad. Vérképző, izomerősitő, idegerősitő, étvágygerjesztő és élénkítő szer. — Kapható a gyógyszertárakban, vagy a készítőnél: FABRITIUS GUIDO „MEDVE“ gyógyszertára, Nagyszeben—Sibiu JÁTÉK SZEREINKET teljesen kiárusítjuk. Minden árért. Csak rövid ideig. ÍORSO BAZÁR Ctuj-Koloxsvár Karácsonyi képes árjegyzék kiárusi- tási árakkal kívánatra vidékre ingyen. B elvárosi villát, esetleg házat keresek megvételre. „Készpénz“ jelige.
