Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1931-12-25 / 296. szám

XIV. ÉVF. 297. SZÁM. 19 SSKI I F*&& 'wiiwwbwéim,^ Ünnepre és hétköznapra a legszebb ajándék: egy Zsidó Kórház sorsjegy mert egy ICO leies Zsidó Kórház sorsjegy egész életét ünneppé változtathatja. A milliós főnyeremény és számos nagy nyeremény húzása január 13« Postai megrendelésnél 100 lei beküldése ellenében hüld pórtómentesen egy sorsjegyet a Zsidó K^rházegyesületek Sors■ jáiékintézősége Cluj-Kolozsuár, Piaţa Unirii 20. A POLITIKA KARÁCSONYA ii ¥n iii 111 ni i—■ mu 11——r— iMMiwPBMM^iMMfrrnwTnmíiTiriiwwMnMMrTr*^ Vaida Sándor a román-magyar perszonálunióról, a Státus elleni komolytalan támadásokról, a béke- revízióról és a Habsburg restaurációról Haţieganu Emil szerint az erdélyi földművesek nem kommunisták Haţieganu Gyula: „Politikai kikiáltónak nem vagyok kapható“ (Kolozsvár, december 24.) Az utóbbi idők politikai eseményei: Bethlen István gróf látogatása, az azt követő sajtótámadások, Haţieganu Gyula dr . rövid minisztersége és titokzatos lemondása, a római katho- likus Státus ellen vezetett alattomos kormánytámadás stb. hatalmas kérdőjel elé állították az erdélyi közvé­leményt Mindenki kíváncsian kérdi és kutatja az ese­mények rugóit. Az újságíró pedig útnak indult. Bekopogtat a po­litikusok ajtaján, hadd ismerje meg a közönség, hogy mit mondanak ők. Volt kormányelnökhöz és volt mi­niszterekhez látogattunk el, mert az ideiglenesen nyu­galmazott politikusok rendszerint „jobb" kritikusoknak bizonyultak, mint az aktivak. látogatóra. Amikor Vaida belép, már el is hangzik az első kérdés: — Bethlen István gróf temesvári audienciája után a Patria támadóhangu cikket irt Magyarország ellen. Az említett közlemény olyan beállításban szerepeltette az elnök ur pártját, mintha nem tartaná kívánatosnak a két szomszédállam közeledését. — A párt nem foglalt állást a kérdésben, legfel­jebb a lap szócsatájáról lehet szó. No de figyeljen ide. Pár perces gondolkozás után: Üzenet a magyar kormánynak. — A Károlyi-kormány, akárcsak elődje, Jánus- arcu politikát folytat(?). Az egyik a külföldnek szól, ez pedig a szomszédállamokkal való békés együttmű­ködés lehetőségeit hangoztatja. A másik álláspont te­norja az adófizetőknek beszél, várjátok a csodát, mert jön a határrevizió és máról-holnapra megszűnik min­den magyar betegség. Simit egyet őszülő fürtjein. Megigazítja bizonyta­lanul álló cvikkerjét. Mély basszusa már magasabb regisztereket üt meg. — Pedig Károlyi és Bethlen nagyon jól tudják. Revízióról, egyszóval Erdély' visszacsatolásáról csakis világkataklizma esetén lehetne beszélni. Tegyük fel: Erdély újból Magyarországhoz tartozik, és mi történne? A románság kezdené élőiről.« Az Íróasztalhoz siet. Hatalmas iratcsomót hoz ma­gával. — Ez az 1918. október 18-án elmondott utolsó ma­gyarnyelvű parlamenti beszédem. Olvas. — A párt deklarációja polemizál a hivatalos fel­fogással, nem ismeri el a parlament illetékességét, a wilsoni elvek mellett szerezzünk érvényt a keresztény testvéri egyenlőség elvének és törekvéseink megvalósí­tása után még jóbarátok lehetünk. — Jó barátok lehetünk? — jegyeztük meg. — fis amikor Bethlen István megjelent, akkor támadják. , Bethlen István gróf erdélyi útjáról.-— A volt kormányelnök látogatása gyengén volt megrendezve. A Habsburg restauráció vagy a personálunió Európa álláspontjától függ Vaida Sándornál. Nagyrománia első erdélyi miniszterelnöke és a Maniu-kormány volt belügyminisztere, az ellenzéki tá­madások pergőtüzébe került. Ugyanis ellenfelei meg vannak győződve afelől, hogy a kulisszák mögött Vanda Irányítja pártjának ellenzéki hadműveleteit. A pártkongresszusok alkalmával elhangzott nyilatkozatai — Szabályszei’ü diplomáciai utón kellett volna je­lentkeznie, nem pedig titokban. Bármiről tárgyaltak, legyen az perszonálunió, vagy' Habsburg-restauráció — ez a kérdés nemcsak a két ország, hanem Európa állás­pontjától függ. — Aztán ami a titkokat illeti —- fűzi hozzá — a politikában nincsen titok. __ ? — Igen, nincsen titok. Tisza István 1915-ben leve­let irt politikai barátjának — titokban. Bejelenti, hogy a monarchia nem tud pillanatnyilag újabb embereket mozgósítani. Máskülönben ez nem is olyan fontos — irta — mert Románia a semlegesség álláspontjára he­lyezkedett. Azonban úgy a bécsi, mint a budapesti hozzánk közelálló körök ismerték a „titkot“, Most a gyulafehérvári határozatok körüli viharokon a sor. Clopoţel Ion szerint annak demokratikus pont­jait a szociáldemokraták fogalmazták meg. A gyulafehérvári pontok körül. ■— Egészen más a története. Vlad Aurel és jóma­gam 1906 óta tartottuk fenn az összeköttetést a román szocdemekkel. Később kölcsönös megállapodás jött lét­re, hogy a román nemzeti tanácsban számarányukhoz képest szintén helyet kapnak. Ezzel szemben ők is tá­mogattak. — A gyulafehérvári pontokat Aradon fogalmazták meg. A szociáldemokraták szintén befolytak. — De... — Újból az íróasztalnál kutat. A gyulafehérvári ha­tározatok imporumát helyezi elénk, tele javítgatásokkal, — Ez itt az ideiglenes autonómiáról szóló rész, a másik pedig a kisebbségi jogokról (?) — A kisebbségi jogokkal foglalkozó rész Maniu Írása. Román nemzeti szalag hull a földre, a történelmi idők maradványa, az erdélyi nemzetőrség hivatalos jel­vénye. A kormány külpolitikai orientációjáról megálla­pítja: A francia barátság — rentábilis. — Németország? Szegény állam. Tőle semmit sem várhatunk. Nekünk az adott körülmények között csakis Franciaország felé szabad orientálódnunk. Gazdag és van pénze. — Mi a véleménye a miniszterelnök urnák a kor­mánynak a katholikus Státus ellen indított támadá­sáról? viszont súlyos ostorcsapásokat jelentettek a bukaresti kormányrendszerekre. Vaida Sándor magyaros vendégszeretettel fogad. Dolgozószobája tipikus politikus „műhely". Könyv- szekrényeiből állampolitikai dokumentumok néznek a Jó muzsika, jó társaság a kettő együtt kellemes. Ezt nyújtja a MORAVETZ-BÄRD 1932. évi KARÁCSONYI ALBUM. Kapható minden könyvárusnál, vagy Moravetznél, Temesvár. A Státus belügyeihez — Be kell vallanom, a kormány egyetlen lépését sem tudom megérteni. Mint a parlament tagjai sohasem emeltek kifogást a konkordátum ellen. Az egyházak anyagi természetű ügyeit saját belügyeiknek tekintem és ahhoz senkinek semmi köze. Az egyháznak rendkívül fontos szerepe van. Ilyen időkben a kormánynak táma­dás helyett támogatnia kellene a Státust, fin az egy­házakat tartom olyan jelentőségteljes intézményeknek, mint a szigurancát. Iorga és a pápa. — Nagyon csodálkozom azon, hogy Iorgának nem jut eszébe az a francia közmondás: — Aki a pápából eszik, az meghal. Vagy Bismarck esete, aki a Kultur- kampf-ba törte bele sikereinek dárdáját. Hadd lássuk, milyen sorsa lesz a román „Bismarck“-nak. senkinek semmi köze Középafrikai állapotok. A volt régenstanácsi tagok nyugdijának az eltör­lésére terelődik a szó. — A világháború óta — mondja a volt miniszterel­nök — detronizálták a német császárt és egyes fejedel­meket, de azért a német parlament a vagyonukhoz nem nyúlt és gondoskodott arról, hogy koldusbotra ne jus­sanak azok, akik tegnapig az ország reprezentáns embe­rei voltak. Régenstanácsi tagnak lenni nagy felelősség­gel járó hivatal. Nemcsak erkölcsi és államjogi, hanem az ország anyagi érdekeinek a szempontjából is. A ré- genstanács az ország méltóságának megfelelően telje­sítette hivatását. E munka és kötelességteljesités elis­meréseképpen. az őket megillető s az állásaiknak meg­felelő nyugdijat szavazott meg az a nemzeti képviselet, mely egyetértésben dolgozott a régenstanáccsal és a

Next

/
Thumbnails
Contents