Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1931-12-24 / 295. szám

XIV. ÉVF. 295. SZÁM. 5 ■MBVataBH Próbálja meg a Cadum szappant! Még az elővigyázatos hölgyek is csak ezt használják! JELKÉPE A TISZTASÁGNAK A hölgyek mindig elővigyá­zatosak a szappan kiválasz­tásánál. Ettől a választástól liigg az arcszínük szépsége és bájossága, mely annyira finom és értékes. Evek óta millió azoknak a nőknek a száma, akik ön­ként választották a Ca- dumot a sok ezer más gyártmányok közül. Ez vi­lágos és teljes bizonyítéka az ő minőségének. Egy ilyen eredmény az ön ré­szére is Asszonyom a leg­nagyobb garancia. Próbálja ki a Cadum szap­pant. Az arcszínt gyöngé­den felfrissíti. Illata lágy és kellemes. Az anyák olyan tisztának és finomnak tart­ják, hogy teljes bizalommal használják gy«rmekeík ré­szére is. Kemény és tartósságánál fogva a Cadum rendkívül gazdaságos. Egy gondos szárítás minden csepp ned* vességtől mentesítette. A gyártása annyira modern és higiénikus, hogy senki más­tól érintve nem lesz az ön kezén kívül. _A' Egy szilárd szappan, melynek utolsó részecskéje is kihasználható. Cadum szappan Sándor József orra figyelmeztette a kormányt, hogy Hun Hála is magániMlnol! volt A magánaikalmazoltak keresetének dézsmája veszedelmes játék az elégedetlenséggel — Szenátusi tiltakozás a kivételes adó ellen (Bukarest, december 22.) A szenátusban — amint röviden már említettük — Sándor Jó­zsef magyarpárti szenátor antidemokratikus nak, antiszociálisnak, alkotmányellenesnek rni- nősitette a magánalkalmazottak kivételes adó­ját. Elmondotta, hogy a magánalkalmazottak küldöttségének nyugdijtörvényjavaslatot ígért a pénzügyminiszter, de ez a kétes értékű ígé­ret nem gyógyitja be azt az elégedetlenséget, amit a rendkívüli adó kivált. Kifejtette a köz- alkalmazottakkal szemben a magánalkalmazot­tak súlyos helyzetét, de figyelmeztetett azokra a következményekre, amire a kivételes adó elé­gedetlensége fejlődhetik. Érdekes és megrázó szavak ezek. Beszédében a következőket mon­dotta még: Az egyoldalú adóráeröszakolás forradal­mi gesztus felülről, többé-kevésbé kom­munista színnel rendelkezik és nem is vezet a kívánt célhoz, mert ma maga a magánpatrónus is a világkonjunkturák és a mi speciális külön helyzetünk folytán, az örvény és a megsemmisülés szélére jutott. Elérkezett a bankok alkonya s az ipari és ke­reskedelmi vállalatok összeomlása, amelyek immár alig végeznek üzleteket. A parancsoló kamatok, miként az éppen a napokban kifejez­tetett, most is felmennek titokban a 24 száza­lékig. A leltár nem forog. Az ipari és kereskedelmi munkaadók, főképp Erdélyben, visszaadják az ipar- engedélyt, Nádor-Karácsonyi album csak ismert rádió slágereket és magyar nótákat tartalmaz. — Kapható minden könyvárusnál, vagy Moravetznél Temesvár. lehúzzák a gördülő függönyt és munkanélkü­livé válnak. — De az általános tekinteteken kivül e ki­vételes és egyoldalú törvényjavaslat, főleg az e hazában lévő etnikai kisebbségeket üti és köztük első sorban vagyunk mi magyarok. Mi­után a mi értelmiségünk a hazai etnikai több­ség természetes ereje folytán és miután az ál­lami, valamint a megyei és más közhivatalok már túlzott mértékben el vannak foglalva, ami­ket a kormány nem mer gyökeresebben érin­teni, kénytelen sorsát a szabadpályákon keresni, kiváltképpen a lukrativ vállalatoknál, hogy ha még vannak ily mesék és legen­dák minálunk. Az 1918-iki évtől elvesztettük a mi közgazda- sági és anyagi régi összeköttetéseinket. Elvesz­tettük hadikölcsön-kötvényeinket, koronapén­zünk féláron váltatott be, az agrúrreform s a városi lakásrekvirálások minket találtak meg első sorban. Tizenhárom év óta, főleg az ipar és a kereskedelem, valamint a mi városi értel­miségünk fizetvén főleg az adókat és az ille­tékeket, amelyeket részrehajlatlanság nélkül szorítanak reánk, anyagi szempontból a kétség- beesés és a reménytelenség szélére jutottunk. Mi, a csatolt területek, kifejlődött kereskede- delemmel és iparral jővén át a mai politikai helyzetünkbe, a munkanélküliek, főleg a mi so­rainkból kerülnek elé. — Anélkül, hogy agitálnék, vagy hogy demagógiát csinálnék, amitől Isten óvjon, mert ez az én ízlésemmel ellenkezik és nem az én kenyerem, gondolják meg, uraim, hová fogunk jutni azzal az iránnyal, amelyben meg­indultunk, midőn, s ne feledjék, hogy Kun Béla is, az ő társai is, csak magánhivatalnokok voltak. — Erkölcsi és anyagi szempontból az egész világtétel Kínától Északamerikáig, a vízözön, vagy az akkori Atlantis elsülyedésének arcula­tát mutatja feL Közgazdasági dmiIu^Yieiteushaii élünk, lövészárkokban és drótsövények között, a rendes táplálkozáson alul, elhasznált és kopott ruhákban, zsúfolt és nedves lakásokban, melyek a tuber­kulózis melegágyai, azé a bajé, mely minde- nekfölött el van terjedve hazánkban. Odáig jutottunk, hogy például a francia tengerészet főmérnöke, Bourgeoin Pál, egész nyíltan és leplezetlenül ki merte mondani, hogy a vegyi háború, mely a városokat és a falvakat fogja megtámadni, a legjobb és a leghumánusabb, mert gyorsan és biztosan végez és aki vegyileg minél jobban és erősebben lesz felfegyverkez­ve, az lesz a világ ura végleg és mielőbb. Ily háborúra készül a mi északkeleti szomszédunk is, mellyel szemben nemcsak nemzeti, hanem társadalmi lelkesedéssel is állhatunk csak ellen. Éppen ezért záradékul idézem én is a hires jogász, Bluntschli, ama mondását: „Jogállamban a kormányok még a pénzügyi válság átmeneti idejében sem térhetnek át a kivételes adókra, ame­lyeket a polgárok egy kategóriájára al­kalmaznak, mert az ily adók jogtalanok, megsértik az egész rendszert, jogos elégedetlenséget keltenek föl és ezért a közgazdaságban elitéli azokat.“ — Az adók és a katonai kérdések megszava­zása lévén egy országban az alkotmány legbiz­tosabb garanciája és kijelentvén részemről, hogy jól megfontolt és átgondolt véleményem szerint közgazdasági és pénzügyi útvesztőnk­ből és zsákutcákból külföldi segítség nélkül nem tudunk kijutni. Kérem a tisztelt szená­tust, ne fogadja el ezt a nem csak foldozott, hanem alapjában elhibázott javaslatot. Párisban is, Berlinben is befejezték a román dele­gációk a tárgyalásokat (Bukarest, december 22.) A román-francia kereskedelmi szerződés tárgyalásai befejeződ­tek. A szerződést Dinu Cesianu párizsi követ írja alá. A Párizsban tartózkodó román dele­gáció az ünnepekre hazautazott. Karácsony után újabb tárgyalások indulnak meg a petró­leumexport ügyében. Ugyancsak kedvező eredménnyel jártak n német-román kereskedelmi szerződés berlini tárgyalásai is. A román delegáció a német fő­városban marad. Németország az érdekelt kor­mányokhoz a preferenciális szerződés kérdésé­ben újabb jegyzéket intézett. A román delegá­ció megvárja, amig e jegyzékekre a válaszok megérkeznek. A hitelezők többsége hozzá­járult a Banca Marmorosch kényszeregyezségéhez Ma délelőtt folytatták a Marmorosch Bank kényszeregyezségi ügyében a tárgyalást. Ma megjelentek a csernovici, galaţi és kolozsvári betétesek képviselői is, akik valamennyien kije­lentették, hogy elfogadják a kényszer egyezsé­get. (Tufli). Ezután Teodorescu ügyvéd kérte, hogy a bank nyugdíjalapját kitevő 41 milliót is csatol­ják a vagyontömeghez. Bercovici, a Marmorosch Bank ügyvédje ezzel szemben kijelentette, hogy a tisztviselők nyugdijához nem lehet nyúlni, egyébként is a szavazás már folyik és igy nem lehet változtat­ni a mérlegen. A szavazás délben egynegyedegy órakor fe­jeződött be. 1800 millió lej betét közül 1450 mil­lió értéket képviselő szavazat a kény szer egyez­séget elfogadta, mig az egyezség ellen csak 5 millió 250.000 szavazat esett. 350 millió lej érté­kű betét nem szavazott. Miután a hitelezők óriási többsége igy meg­szavazta a kényszeregyezséget, a bíróság való- szinüleg még a mai napon a törvényes formák között kihirdeti annak elfogadását Zsolt Béla: Bellegarde, a legújabb irodalmi esemény. Fűzve 129 lei, diszvászonba kötve 183 lei ez a remek regény Lepagenál, Kolozsvár. Vidékre utánvéttel franco. Kérje az uj könyvek jegyzékét Lepagetól. Most ne a jövőre gondoljon, hanem a kará­csonyra. Vehet Lepagenál, Kolozsvár, potom olcsón ajándékokat, könyvet 5 leitől. Kérjen ingyen jegyzéket!

Next

/
Thumbnails
Contents