Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-23 / 294. szám
ELŐFIZETÉS MAGYAHORSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. A szenátusban Is támadták a kathoMkus Státust Méltatlan vád hangzott el Mailáth püspök ellen, amit Sándor József utasított vissza — Újból szavazási botrány volt a kamarában Argetoianu lesújtó pesszimizmussal kilátástalannak mondta a jövőt (Bukarest, december 21.) A parlament előtt a nagy törvényjavaslatok halmaza van, amiket mind meg akarnak érdemleges vita nélkül szavaztatni s a legnagyobb fontosságú problémák között akad szenátor, akinek nincsen egyél) gondja dolga, mint az erdélyi katholikus Státus és Majláth Gusztáv szentéletii személye ellen emelni azokat a már jól ismert vádakat, ame lyeknek alaptalanságánál csak a rut gonoszsága nagyobb. Mit várhat az ország az ilyen indu latoktól? A kamarában a kormányt mintha lesza- vazták volna, de a szavazás eredményét az elnök megváltoz tatta. Nehogy nj szavazás és nagyobb botrány legyen, Argetoianu az ellenzéki indítvány előtt ismét deferált. Különben a gazdasági jövőről a szenátusiján olyan kijelentést tett, amely szerint e nemzedék életét reménytelennek látja. Iorga miniszterelnök és a Marmorosch Bank. A kamara ülésén Raduceanu a nemzeti parasztpárt nevében bejelenti, hogy pártja hozzá járul.a nemzetközi földhitelintézet felállításának tervéhez. Iorga miniszterelnök szólal fel ezután s a következőket mondja: — Florian Zaharia képviselő ur szombati interpellációjában a Banca Marmorosch ügyében felemlítette, hogy én és Manoilescu volt bankkormányzó egy véleményen voltunk. Ez nem fedi teljesen a valóságot, mert éli csak általát nosságban válaszoltam és a következőket mondottam: Nem gyújtom fel az országot, hogy megmentsem a bankot. Florian Zaharia, aki Manoilescu csoportjához tartozik, figyelmezteti a miniszterelnököt, azt is mondta: a betéteseknek van mit veszteniük, a tanítóknak viszont nincs betétjük. A betétesek nem csinálhatnak forradalmat, a nem fizetett állami tanítók azonban igen. Ez mind igaz, — mondja a miniszterei nők. — de én a bank szanálásának ügyébe közvetlenül nem avatkoztam be. Majd hozzátette Iorga: ' — Ha hibák történtek ebben az ügyben, viselje a következményeket és a terheket Argetoianu, az ilyesmiben ő erősebb,, mint én. Én a becsületesség minden butaságát el szoktam követni. Uj iskolatörvény. Dinu Bratianu kifogásolja, hogy az ünnepi szünet előtti rövid tárgyalásra még egy egész csomó uj törvényjavaslatot terjesztettek lie. Corteanu és Bratescu Zamfir igyekeztek védeni a kormány eljárását és kijelentéseikhez csatlakozik Torna is. Az egész ellenzék felállva tapsol, Iorga pedig közben beterjeszti az elemi iskolai oktatásról szóló törvényjavaslatot. Az elnök indítványozza, hogy térjenek át az interpellációk mellőzésével a napirendre. Mirto tiltakozik a házszabályellenes javaslat ellen, mire az elnök eláll a tervtől. Néhány kisebb jelentőségű interpelláció és kérdés után áttérnek a napirendre, amelyen a petróleumtermeléssel összefüggő illetékekre vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalják. Vannak-e munkanélküliek ? Gherman szociáldemokrata tiltakozik a javaslat ellen és ecseteli a munkanélküliek kétségbeejtő helyzetét. Argetoianu: Nincsenek munkanélküliek. Lucian dr.: Majd meglátja miniszter ur, hogy mi lesz itt a télen később, amikor önhöz mennek a munka nőik üllek, akik körülbelül kétszázezren vaknak. Argetoianu: Ha vannak munkanélküliek, segíteni fogunk rajtuk, de a fenyegető magatartás ellen is intézkedni fogunk. Szavazási botrány. Dnmitrescu Berden: Azokra az ellentétekre mutat reá, amelyek a petróleum-törvényjavaslattal kapcsolatban Argetoianu és Vasilescu -Carpen között vannak és kifogásolja, hogy az iparügyi miniszter nincs is jelen. A kis petró- lenmtermelők fokozott védelmét kéri. D. R. Ianitescu a javaslatot nem fogadja el. Scutaru ellenzéki módosító indítványt terjeszt be, amelyben kimondatni kívánja, hogy a mezőgazdák, részbe a petróleumtaxát hat lejről bárom íejré szállítják le. Az elnök szavazásra teéfti fel a"z indítványt és nyilvánvalónak látszik, hogy az ellenzék van többségben és az indítványt elfogadták, az elnök mégis azt jelenti be, hogy a kamara az indítványt elvetette. Az ülés lapzártakor tart és valószínűleg a késő éjjeli órákban fog csak véget érni, mert a kormány meg akarja szavaztatni kedd estig az összes beterjesztett törvényjavaslatokat. Méltatlan támadás Majláth püspök ellen. A szenátusban Partenie lelkész napirendelőtti felszólalásában az egyik orthodox szeminárium ügyeiről szólva, támadást intézett az erdélyi római katholikus státus és Majláth Gusztáv gróf püspök személye ellen. A szónok Majláth püspököt irredentának mondotta és a Státus ügyében és a püspök ellen a kormány intézkedését kérte. Sándor József szólalt fel. Kijelentette, hogy a Státus jogi helyzetét és az anyagi kérdéseket most nem akarja tárgyalni, de kötelességének érzi válaszolni a Majláth püspök személye ellen irányuló méltatlan támadásra. A püspök szent ember, aki egész jövedelmét, minden vagyonát szegény emberek gyámolitására fordította és nemrégiben ilyen tevékenységből származó négymillió lejes adósságát rokonai fizet ték ki. Az ilyen igaz keresztényről nem tételezhető fel, bogy mint állampolgár no teljesítse kötelességét. Visszautasít minden vádat és alaptalan gyanúsítást. (Tudósitásunk folytatása a második oldalon.) Zsihmsnyjou a vidék falóit Mint mindéii- eddigi kormány, a Iorga-Ar- getoianu kormány is szükségesnek látja, hogy ujja szervezze az ország közigazgatását. Elkészült a jelenlegi kormány is az erre vonatkozó hármas beosztású tervezettel, s éppen most osztotta ki a pártvezérek között, hogy a parlament karácsonyi vakációja alatt gondolkozzanak rajta és tegyék meg ellenvetéseiket. A törekvés ‘az, hogy ilyen előkészülettel most már végleges közigazgatási szerkezetet adjanak az országnak. Minden korábbi kormánytörekvés is erre irányult, — mindenik végleges megalapozást akart létrehozni, ami egyiknek se sikerült. Körülbelül onnan van ez a sikertelenség, hogy magát a közigazgatási szerkezetet veszik célnak es nem az ország különböző vidékeinek a közérdekeit. Mindenképpen valami központosított gépezetet akarnak működtetni, s nem a lakosság szükségleteinek a célszerű kiszolgálását akarják. Hivatalnoki rétegnek az eltartását látják szükségesnek, s nem azt, hogy a helyi társadalmi erőkből a helyi társadalom igényei kapjanak kielégülést. Az ilyen öncéllá tett hivatalnoki szervezet I sehogyse tudhat ugyanaz lenni, mint az egész ország élete. Ha legjobb akarattal dolgozik is, csuk kívülről jövő erőltetésként hat, s nem az ország társadalmának a meggyőződése és szándéka valósul meg általa. Legiolebb egy rétegnek, a hivatalnoki kasztnak a célkitűzései kapnak az ő révén valami érvényesülést, de még azok se teljesen. Hiszen ezek a célkitűzések is függnek a mindenkori kormányváltozásoktól, a nagyteryü miniszterektől, kik egymásután mind-mind mást akarnak, s igy egymásután a maguk legjobb szándékaival is csak bizonytalanságokat idéznek elő. A központosító irány ezért válik terméketlenné. -s ezért nem tud megfelelni a társadalmi élet természetes haladásának. A közigazgatási rendszerek nálunk is azért bizonyulnak rendre alkalmatlanoknak, mert vagy nem tudják, vagy nem akarják a közönség saját akaratára és legjobb belátására bizni a helyi ügyek igazgatását. E tekintetben a karácsonyi vakációra kiosztott uj hármas törvényterv minden eddigi kísérletezésen túltesz. Ez igazán nem a megyét, hanem a prefektust tartja fontosnak. Ezúttal azonban a közigazgatási hármas törvénytervből csak egy igen jellemző részletet akarunk kiemelni. A hármas törvényterv harmadik darabja Bukarestnek, mint országos központi kerületnek a megszervezéséről intézkedik. A főváros a maga összes eddigi alsó beosztásaiból feloldódik, városrészei és külvárosai mind egyetlen nagy közigazgatási egységgé válnak, az úgynevezett Bukarest-keíületté. Eddig a városrészeknek és. külvárosoknak mind kiilön-külön polgármestereik, külön tanácsaik és költségvetéseik voltak. Ezután egyetlen vezetőség lesz, egy és ugyanazon költségvetéssel. Ez még helyesnek mutatkozik. Mindössze annyi lehet a kérdésünk, hogy miért kell evégett Bukarestet országos kerületté (district) minősíteni; miért nem lehet egyszerűbben és kifejezőbben országos fővárosnak mondani?' Node, ezen az elnevezésbeli különösségen is köny- nyen tultehetjük magunkat. Sokkal aggodalmasabb azonban, ahogyan az uj törvényterv „Bukarest-kerület“ költségvetési bevételeiről kiván gondoskodni. Csodás kitalálás. Bukarestről szól ez a törvényterv, s mégis az összes megyeszékhelyekre és az összes többi törvényhatósági városokra vonatkozik. Mert kimondja e városok tartozó kötelességeként, hogy ezeknek jövedelmeik öt-százalékát át kell ad- niok Bukarest-kerület javára. A- főváros város- fejlesztési céljaira igy gyűjtenek össze építkezési alapot, a többi város kimondott és rendszeresített megröviditéséveL Ismét mondjuk, hogy csodás kitalálás ez, melynek sehol a világon nincsen párja. MegteELOFIZET**! 1 évre 1290 lej, főiévé* ...gyed évre egy Mm 1** !*?. Egyet wáM ir» i lej. Kép ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP SOO lej, ! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 508. (XIV. évfolyam, 294.-ík szám. TAXA. POBTAIíA Píusmi ük mümjkkaB ■fc 94356—927. Cluj-Kolozsvárt 1931 december 23 SzGVCÍQ
