Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-20 / 292. szám
Kéovis ß 'fTAXA POŞTALA. PLĂCUTĂ Df NUMERAR Rí 84156—927 . Cíaf-Kolozsvár, 1931 december 20 X^QSQTflQJD .ELŐFIZETEM BILTOLDON: 1 évre 1206 lej, téléi** 4fcS tej, fiegyed évre 800 lej, egy Mn 189 !*j. Egye« Mára ára I lej. ORSZÁGOS MAGYAR?ARTH LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A1 Telefon: 508. ÍXIV, évfolyam, 292.-?k szám. gLOFIZETE» MAOI AKOKS/.AUON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. A város kiszolgáltatott kisebbségei A föld kincséből az erdélyi nép átka lett Barabás Béla interpellált a földgázuzsoráról ~ Az iskola- megszüntetések parlamenti vitája, amelyben a kisebbségi tagozatok megszüntetése ellen hangzottak el tiltakozások Jorga élesen kirohant az erdélyi nemzeti párt ellen A kolozsvári költségvetésből törülték a kisebbségeket. Azok a mesék, amikkel ezt a gyűlöletes műtétet körülkerítik, aligha megtéveszthetik a kisebbségi közönséget, amelynek fizetnie kell, de amelynek a fontos kulturális és szociális általános érdekei nem kapnak vissza semmilyen formában semmit. A polgárságunk meg fogja érezni, mert az ő bőréből vágják ki a pénzt és őellene fordítják azokat az organizációkat, amelyeknek a fenntartására használják. Az interimár biaottság némi kaján látezatkéz mosás mosolyával publikálta, hogy a kisebbségi egyházak és a Magyar Szinház városi segélyét Bukarestben törülték a költségvetésből, amely azonban ezzel reálissá vált. A porhintési szándék kajánsága nyilvánvaló minden hozzáértő előtt, mert gaudiummal reálisnak mondani ma költségvetést, amelynek bevételi tételeit a polgárságtól akarják behajtani, egészen az embernyuzás túlfokozott reménysége. De a kisebbségeket nem is ebben a két tételben játszották ki főképpen, hanem tétel szerint is másutt: az iskoláknál. A kisebbségi egyházak és a Magyar Szinház részére egészen jelentéktelen néhány ezer lejt vettek fel s azt is a szubvencióknak a rovatában, hogy nyilvánvaló volt azoknak az áthúzása. A szubvenciók rovatába olyan tételeket szoktak beirni, amelyeket nem akdrnak kifizettetni, mert minden felsőbb hatóságnak az utóbbi időkben az első kijelentése: szubvenciók pedig nincsenek. De a város költségvetésébe felvették az összes elemi iskoláknak a fenntartására a sokmilliót s abból elmellőzték a tanítói fizetéseket, de majdnem ötmilliót hagytak benn a dologi kiadások fedezésére. Törvény van arra, hogy megfelelő arányban kell a városnak hozzájárulnia a kisebbségi iskolák fenntartásához is. Kolozsváron van majdnem annyi kisebbségi elemi iskola, mint állami s van annyi kisebbségi tanerő, mint román. Hol van ebben a költségvetésben a városnak a hozzájárulása a kisebbségi iskolák fenntartásához? Miért nem beszélnek erről az összegről, amit a törvényes alapon az idei esztendő költségvetésébe egymillió lejjel vetetett be a választott tanács kötelező kiadásként azzal, hogy a jövő évre ez összegnek emelkednie kell, de amely kötelező kiadásnak a kifizetését az interimár bizottság egyszerűen és sok ravasz trükkel elamerikázta. A reálisnak mondott jövő évi költségvetésben ezt a törvényileg kötelező tételt keressük és nem találjuk. Mert ennek az összegnek arányban kell állania az állami iskolák sokmilliójával. Itt egyszerűen törvényellenesen játszották ki a kisebbségeket. A Bukarestben is leredukált költségvetés kerek számban kilencvenmillió. Az előbbi költség- vetés nem volt több, csak pár millióval s amióta a kommercializálási törvény kiszakította a viz- és villanyüzemeit a városok költségvetéséből, azóta százmillión felüli összegről csak gazdasági válságon tuli esztendőkben lehetne beszélni. A telepadó, ami a polgárságot a legnagyobb mértékben sújtja, megmaradt a régebbi tételében s ezen a ponton már előre felborult- nak lehet mondani az egész számítást, mért a mi kereskedőinktől és iparosainktól azt az ösz- szeget felhajtani a legkérlelhetetlenebb hóhéri munka sem tudja. De különben is az az összeg az üzletbérekhez és lakbérekhez kell, hogy igazodjék s a bérredukcióval páxhuzamosan kötelessége volna a városnak a telepadókivetést is redukcióval módosítani. A költségvetésben nincsen nyoma ennek a szándéknak. De nincsen nyoma annak sem, hogy a viz- és villanyárak redukciójával számoltak volna. A városi költségvetés realitását nem javította a színházi és egyházi segélyek törlése, mint ahogyan egyáltalában nem rontotta (Bukarest, december 18.) A parlament előtt a legfontosabb törvényjavaslatok gyors meg- szavaztatásának feladata és a megoldhatatlan problémák rendkívüli sokasága áll s ebben a munkában komolytalan jelenetek és viharok zajlanak le. Cuza antiszemita heecelődései és az ekörüli léhaságok nem ilyen súlyos időkbe való játékok. Iorga miniszterelnök személyes sértődései is heves jeleneteket kavarnak fel. Argetoianu helyettesei. A Curentul értesülése szerint Argetoianu kedden, vagy szerdán utazik külföldre. A minisztert távollétében a belügyi tárcánál Stefa- nescu Amza hadügyminiszter, a pénzügyi tárcánál pedig Vălcovici közlekedésügyi miniszter fogja helyettesíteni. Argetoianu január 15-ike körül tér vissza az országba és hír szerint azután Iorga miniszterelnök megy külföldre, elsősorban Kómába, ahol előadásokat fog tartani az ottani román intézetben. Az urnabotrány miatt. A kamarában napirend előtt Trifu cuzista és Busila kormánypárti válaszolnak Lucian dr. szociáldemokrata képviselő beszédére, amelyben Lucian dr. azt kérte, hogy a szabadfoglalkozá- suakat is rójják meg olyan rendkívüli adóval, mint a magántisztviselőket. A felszólalók azt A szenvedélyek lecsillapodása után Barabás Béla dr. magyarpárti képviselő a következő bejelentést teszi: — Van szerencsénk közölni az ipar és kereskedelmi miniszter úrral a következőket: Erdélyben Diesőszentmárton volt az első, amely a földgázát ipari, háztartási és közszükségleti célokra felhasználta. A földgázát a sárosközségi szondákból a Magyar Földgáz rt. szolgáltatta. A szondák és a dicsőszentmártoni vezetés mát az impérium átvétele előtt készen voltak és a költségek teljesen le vannak törlesztve. Ennek ellenére a földgáz árát állandóan és ismételten emelik úgy, hogy a város' lakossága, amely leredukáltfizetésü tisztviselőkből, munkanélküli iparosokból és terményeiket ér* tékesiteni nem tudó földművesekből áll, a mai földgázárakat megfizetni képtelen. — A mai nehéz gazdasági helyzetben már az 1930. évi gázárak is elviselhetetlenek voltak és teljesen érthetetlen, hogy nemcsak, hogy volna, ha benne marad. Kilenevenmilliós mérlegnél ötvenezer lejes tétel igazán nem számit, sem százezer lejes tétel. A kisebbségi egyházaknak cimére irt garasok csak azért figurálta- tott, hogy a román parochiák nagy összegei ne álljanak a rovatban magukban. De nem rontott 3 nem javított ez a realitáson azért, mert realitás nincsen. A városi költségvetés realitása a polgárok fizetőképességétől függ s ez a költségvetés nem vett tudomást arról, hogy a polgárság teljes kimerültsége ma már nem jajgatás, hanem a borzalmas valóságnál is több. De függ ez a realitás az államnak a fizetőkéfejtegették, hogy . a szabadfoglalkozásúak a jelenlegieknél magasabb adóterhet már nem bírnak el. Oteteleseanu avereseánus a tegnapi ülésen lejátszódott szavazási botrányt akprja szóvá tenni, a kormánypárt azonban nem engedi szóhoz jutni. Végül lecsillapodik a lárma és ekkor Oteteleseanu a következőiket mondja: — Ma tiltakoznak önök a hamis szavazás vádja ellen? Tegnap szó nélkül elismerték. Az önök egyoldalúsága egyenesen felháborító. Tranen Iasit fegyelmi bizottság elé küldték, utasítsák most a hamisítót is oda. Tartureanu Bratianu-párti képviselő megy fel a szószékre. Bejelenti, ő vette észre, hogy Popescu egy egész marék golyót vett ki a fehér golyókat tartó tálból. Figyelmeztette, nehogy valamennyit bedobja, mert abból baj lesz. Popescu mégis az összes golyókkal szavazott. Lupu mindenben megerősíti Tartureanu állításait. Ő is látta, amikor Popescu sok fehér golyót hullatott az urnába. A bejelentésekre támadó zsivajt az elnök körülbelül negyedórás csengetéssel birja csak lecsillapítani. Ekkor lép be a terembe Argetoianu pénzügyminiszter, aki azt indítványozza, hogy utasítsák Popescut is a fegyelmi bizottság elé. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést és a képviselőház Popescut a fegyelmi elé küldi. nem az 1930. évi árakat tartották fenn, hanem a gáz árát a minisztérium 58.037—1831, 67738— 1931. számú rendeletével óriási mértékben emelték, úgy hogy a múlt évi gázárakhoz képest, most körülbelül ötven-hatvan százalékkal magasabb az ár. Ezek az oktalanul magasra szabott árak a helyi kihirdetéstől számitott három hónapon belül lettek volna szedhetők, de a gáztársaság a rendelkezést nem respektálja és most is szedi a magas gázárakat, illetve a már befizetett magas dijakat nem tériti vissza a fogyasztóknak. Teszi ezt a legnagyobb télben, amikor a lakosság fa, vagy más tüzelőanyaggal való fűtésre nincs berendezkedve. A földgáz árának ilyen nagymértékű emelése ezt a nagy természeti kincset áldás helyett átokká változtatja, (Tudósításunk folytatása a Il-ik oldalon.) pességétől is, mert az állam még jobb esztendőkben sem szokta kifizetni, nemcsak a villanytartozását, hanem még azokat a hatalmas milliókat sem, amiket a város részére adókban felhajt a polgárságtól. Egyelőre az bizonyos, hogy a kisebbségeket nem létezőknek tartja a költségvetés kiadási része, a bevételi rész pedig semmit sem redukált a kisebbségi polgársápi bőrére kiirt összegekből. Ennek a költségvetésnek a nyomán azonban nagy csalódások fogják érni a várost a behajtásoknál, mert megnyuzott emberekről több bőrt semmiféle hatalom nem tud lehúzni. Barabás Béla a földgáz-átokról
