Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1931-12-19 / 291. szám

TAXA PQHTAGA íA-A- KEM. XV NTJMKKAB 3fc 34366—»27. Ciuj-Kolczsvéit, 1931 december 19. SzOíTlÍDQt „ ELŐFIZET«® »JfXJPOJLDON: 1 évre 1200 lej, félévre iC* lej, «egyed évre S00 lej, egy bóra \M lej. Egye« »ám érc K lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 508. fXIV. évfolyam, 29L-SI* szám. ELŐFIZETÉS M AG YAKOKSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Kihirdették is végrehajtá­sokat felfüggesztő törvényi A mezőgazdasági tulajdonra február 15-ig nincsen fogla" lás, végrehajtás — Bankok ellen nem lehet a morato" riumi idő alatt csődöt kérni Átalakították az adókulcsot és a kivetési mód­szert módosították (Bukarest, december 17.) Az uj költségvetés megszavazásával egyidejűleg a kormány életbe­léptet olyan pénzügyi rendelkezéseket, amelyek a költségvetéssel párhuzamosak. Ezek közé tar­tozik a patenta fixa módszer bevezetése s a globális adónak is a megváltoztatása. Felfüggesztett végrehajtások. Amint már jelentettük, parlamenti inicia- tivából a képviselők egy csoportja törvényja­vaslatot vitt a parlament elé, amelyben a me­zőgazdasági adósságok konvertálásáig az ősz. szes agrártulajdonra a végrehajtások és árve­rések felfüggesztésének a kimondását inditvá- nyozták. A javaslat ellen senki sem emelhetett szót, megszavazták, törvény lett belőle, amit a Monitorul Ofi­cial csütörtöki számában ki is hirdettek s így életbelépést. A törvény a következő: 1. §. 1932 február 15-ig fel vannak füg­gesztve az összes bármilyen természetű fog­lalások és végrehajtások, akármilyen cimen történtek és akármilyen stádiumban van­nak, amelyek a mezőgazdasági tulajdonok ellen vannak vezetve, mint: szántóföldek, legelők, erdők, szőlők, zöldségkertek, kaszálók, gyümölcsfa- területek, ezek megmunkálására szük­séges berendezések és készülékek az élő és halott leltár, valamint a fen­tebbi javak megmunkálásából szer zett termények. Kivételt képeznek azok a foglalások és végrehajtások, amelyek adóügyben történ­nek. 2. §. Mindeféle magánjogi és bármilyen természetű privilegizált követelések, vala mint mindenféle elidegenítési eljárás a fen­tebbi ingatlan javakra semmiseknek tekin­tendők. Ugyanígy semmisek azok a magánjogi és bármilyen természetű privilégizált köve­telések és elidegenítési akták, amelyek 1932 február 15-ig lejárnak. 3. §. Az összes ezen törvénynek ellent­mondó rendelkezések hatályukat vesztik. 4. §. Jelen törvény életbelép a Monitorul Oficialban való közlése idején. A javaslatot természetesen a Magyar Párt is aláírta. Bank ellen nem lehet csődöt nyitni Amint ismeretes, a parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely szerint február 15-éig felfüggesztik az összes mezőgazdasági kényszervégrehajtásokat. A Magyar Párt par­lamenti csoportja fontosnak tartotta, hogy a törvénnyel kapccsolatban ne csak az adósok jus­sanak a megérdemelt jogvédelemhez, hanem a hitelezők is megfelelően védve legyenek. Reitter német és báró Jósika János ma­gyarpárti képviselők indítványára, ame­lyet Argetoianu pénzügyminiszter is el­fogadott és teljesen magáévá tett, Hamanggiu igazság­ügyminiszter rendeletet küld ki az összes tör­vényszékekhez, amely rendelet értelmében a mezőgazdasági moratórium tartama alatt egyetlen bank ellen sem lehet csődöt elrendelni. Fizetések leszállított globális adója. A kormány köréből kiadott jelentés szerint változik a fizetések utáni globális adó, ameny- nyiben ezután a fizetéseknek egynegyede eshe- tik globális adó alá. A jelentés nem mondja meg pontosan, hogy milyen fizetések, tisztvise­lők és alkalmazottak kapják ezt a kedvezményt. Egyik verzió szerint csak állami tisztviselők Ghica nagyfontosságu tárgyalásokra \arsdba utazik (Bukarest, december 17.) Politikai és diplo­máciai körökben érdekes hírek terjedtek el bi­zonyos eseményekkel kapcsolatban, amelyek január elején fognak lejátszódni. Beavatottak tudni vélik, hogy Ghica külügyminiszter mindjárt az ünnepek után Varsóba utazik, ahol nagyfontosságu találkozása lesz egyik szomszéd ország megbizottaival, amellyel még nem ál­lunk diplomáciai kapcsolatban. Diplomáciai körök a szovjetkormány­nak ezt a közeledését azzal magyarázzák, hogy Oroszország a japán-kinai konflik­tus miatt szeretné, ha szomszédos orszá­gaival minél barátságosabb viszonyt tudna létrehozni. Ugyancsak január hóban érkezik haza Titu lesen is, aki vezeető személyiségeinkkel tár­gyalni fog azokról a nemzetközi konferenciák­ról, amelyek rövidesen megkezdődnek. Titu- iescu megvárja Ghica hazaérkezését és azután együttesen utaznak Párizsba, ahol az ottani politikai élet kiválóbb személyi­ségeivel fognak fontos tárgyalásokat folytatni. Végül január hó folyamán lesz a kis- antant képviselőinek genfi találkozása is, amely alkalommal állást fognak foglalni és le­szögezik a kisantant álláspontját a két legfon­tosabb kérdésben: a jóvátételre és a leszerelésre vonatkozólag. A külföld ellen Valami szisztematikusan kavarodó irány­zat igyekszik most a külföld ellen hangulatot tüzelni az országban. Ha az ember a forrásokat keresi, a nyomok egészen egy irány felé vezet­nek s ha a végső következmény felől gondolko­zunk, nem kell sok fejtörés annak a megállapí­tásához, hogy a külföldnek ez nem okoz főfájást, azonban az ország egész gazdasági életére és az állampolgárok gazdasági létére is. Az a zászló, amit Cuza a parlamentben igyekszik igen kevés sikerrel bontogatm cs komolyság nélkül lezsi- dózza az egész A ópszövetséget, feltűnt már ko­lozsvári nyilvános gyűlésen is, ahol aratott annyi sikert, hogy az ott jelenvoltak megélje­nezték, húr rázták. Minden tünet arra vall, hogy a tömegek közé a most könnyen szárnyra kapó zavaros áramlatok közé mesterségesen igyekez­nek beplántálni a Népszövetség elleni szitkok, tüntetések csemetéit. Hogy mi akar ez lenni, arról mindenkinek módjában van a következtetések logikájával gondolkozni. Tény, hogy a kormány kénytelen volt a parlamentben a külügyminiszterrel hiva­talos nyilatkozatot tétetni s a minisztertanács nyilvánosságra hozott határozataiba is befog­lalni, hogy távol áll az ilyen mozgalmaktól, ál­láspontoktól, sőt ezeket elítéli. A genfi követ­ségnek a felvetett kérdését is féltik attól, hogy ilyen beállításban, a Cuza-féle jelszavakkal ösz- szekeverten kerül ki külföldre, viszont egy ko­lozsvári gyűlés betiltásának is feltétlenül van ilyen magyarázata is. A Népszövetség nemcsak nem szorul a mi védelmünkre, de hivatottnak sem érezhetjük magunkat arra, hogy jószavakat találgassunk magunk között a védelmére. Cuzáék egészen más szemmel néznek Genf felé, mint mi s ha ők az északi pólust gondolják a talpuk alatt, mi akkor inkább a délin érezhetnők magunkat. Szerintünk olyan hatalmi szövetkezés, amely bizonyos hatalmi érdekeknek a védelméből nőtt ki s abban van a íöhivatása is, de viszont a né­peknek ez a szövetsége feltétlenül hivatva van arra, hogy kiküszöbölje önmagából mindazt, amit a haladott koreszme igazságának nagy kontrasztjaiként épített fel. Hivatva van arra, hogy átalakuljon a népek igazi, egyenjogú szö­vetségévé, amelyben nem egy hatalmi csoporto­sulás érdekei érvényesülnek az emberiség álta­lános jólétnek kizárólagos céljaival szemben. Talán már érlelődik ez a belátás és talán már a törvényt diktáló élet kezdi kényszeríteni ezt a nemzetek fölötti szervet, az átalakulás szüksé­gességének a bevallására s éppen itt lehet ke­resni a népszövetségellenes agitációnak a loká­lis magyarázatát. Azt hiszik, hogy kibontako­zik ebből valami terrorhang, valami fenyegetés­féle, ami azt mutatná, hogy veszélyes az általá­nos emberi kiengesztelődés szelleme, mert ak­kor akadnak népek, amelyek kiszakadnak a nemzetközi együttesből. Nem kell attól félni, hogy a Cuzáék akciója világáramlatokat fog megfordítani s még attól sem félhetünk, hogy egy ideálisabb nemzetközi együttessel szemben utbagörditett akadálykavicsként megállhat egy ilyen feltételezett, de meg nem engedett kisza­kadás. De hát akik politikával foglalkoznak, azok szoktak célokat kitűzni maguk elé és az is elő szokott fordulni, hogy a célkitűzések fej­széit néha igen nagy fába akarják belevágni. Ennél nagyobb fát nem is tudhattak volna ki­keresni: nekimenni a külföldnek. A külföld nem jogi személyiség, nem szer­vezet, de hatalmas szolidaritást jelent azzal szemben, aki külföldellenesként jelentkezik va­lamilyen tényében. Nem vág vissza, csak bizal­matlanul tartózkodóvá lesz s ez éppen elég ahoz, hogy kiszámíthatatlan mélységű és idő­tartamú megkeserülés származzék belőle. Van itt benn éppen elég sok probléma ahoz, hogy cé­lokat és törekvéseket válogasson mindenki ma­gának.

Next

/
Thumbnails
Contents