Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-02 / 276. szám
TAXA POŞTALA PLA- EXTA UV NUMERAR Wo, 24356—927. Cie/-Kolozsvár1931 december 2. Szerda ELO«miTM finiSDM»i 1 én» 1200 lej, tfcfrrre Bea .tej ms$ţă Un» *00 Uj, «87 fiSnt 30BB 'íí%. ___ Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Sxerkeaztőaéjf éa kiadóhivatal: Piaţa UnlrU (Főtér) Telefon: 5-05, Mi XIV. évfolyam, 276.-ik szám. ELŐFIZETÉS MAOTABOBSZAGOMl 1 évre 56 pengd, félévre 20 pengő, negyedévre 15 pengő. Egye» szám ára 21 fillér. flrgetoianu parlamenti beszéde a Manaiiescu-figirdl nagy meglepetés volt Kijelentette, hogy semmi ellentét nem volt közöttük — Maníu bukaresti tárgyalásai és a Bratianu-család békéje komoly készülődésekre vallanak Ghica külügyminiszter Apponyi és Károlyi Gyula gróf politikájáról mondott beszédet (Bukarest, november 30. Az a nagy érdeklődéssel várt nyilatkozat, amit Argetoianu a kamarában a Manoilescu bankkormányzó kinevezéséről elmondott, nagy meglepetést hozott. Meglepetést hozott, mert Argetoianu egyszerűen és röviden azt jelentette ki, hogy semmi személyi s elvi ellentét nem merült fel közte s Manoilescu között. Ezzel azt akarta elérni, hogy térjenek napirendre az eset fölött. Béke a Bratianu-családban. A Jonel Bratiann halálának négy éves évfordulóján tartott rekviemen résztvett az egész Bratianu-család. Bratianu Gheórghe ezalkalom- mal, a hirek szerint, kibékült családja tagjaival. Közötte és Dinu Bratianu között már régebben megkezdte a közvetítést Tancred Constanti- nescu. Az eseményt politikai körökben nagyon élénken kommentálják és annak valóban fontos politikai következményei várhatók. Ha a liberális frakciók újból egyesülnek, úgy a párt rendkívül megerősödve jelenik meg a politikai A kamarában a hétfőn délutáni ülésen, valószínűleg az ellenzék legutóbbi akciói miatt, élén Iorga miniszterelnökkel, csaknem az egész kormány megjelent, többek között Argetoianu pénzügyminiszter is, aki felépült betegségéből. Mindjárt az ülés elején Argetoianu kért szót és válaszolt a Banca Marmorosch és a Manoilescu . ügyben hozzáintézett interpellációkra. Kijelentette, hogy őneki a Banca Marmorosch- nál tett intézkedésekkel nem volt más célja, minthogy a jelenlegi súlyos viszonyok között a rendet és a nyugalmat biztosítsa és fenntartsa. Sem ennél a banknál, sem más intézetnél nem volt és nincs semmi érdekeltsége. Azt a kommünikét, amely a Banca Marmorosch háromnapos bezárásáról szólt, Manoilescu szövegezte és szerkesztette. Egyébként Manoilescu között és ő közötte soha semmiféle személyi, vagy elvi ellentét nem volt, a kormánynak azonban teljesen diszkrecionális joga kell, hogy legyen a Nemzeti Bank kormányzója személyének kiválasztására és kinevezésére. Kéri a kamarát, ne felejtsék el, hogy az ország súlyos helyzetben van és hogy a parlamenti vitát meg kell röviditeni. A képviselőknek tartózkodniok kellene a felesleges és izgató interpellációktól és bejelentésektől. Ha erre nem hajlandók, akkor javasolja, hogy vezessék be az estéli és éjjeli üléseket — mondotta a pénzügyminiszter. Erre éles tiltakozás hangzott fel a kamara minden oldalán. Oteteleseanu nem vonja kétségbe, hogy Argetoianu valóban sokat dolgozik, de a kormány hivei indokolatlanul türelmetlenek. Ö lojálisán küzdőtéren. A gheorghisták Örömmel fogadták vezérüknek családjával való kibékülését. Manlu hétfőn még tárgyalt, A nemzeti parasztpárt még mindig tárgyal az elnökség kérdéséről. Mihalache azt szerette volna, ha Vaida is Bukarestbe utazik, Vaida azonban erre nem volt hajlandó. Vele Maniu Kolozsváron fog megbeszéléseket folytatni. Lu- gosianu készen áll arra, hogy Londonba utazzék Titulescuhoz, magával riye Maniu és Vaida leveleit, valamint a pái őségénél' egyhangú felkérő határozatát. Maniu hétfőn még Bukarestben volt. Más hirek ellenben úgy tudják, hogy Lu- gosianu utazására nem kerül sor, mert közelebbről megszűnnek azok az okok, amelyek Maniut a politikai élettől visszatartották. Ezt a lehetőséget előmozdította volna Manoilescunak a lemondása is. Maniu bukaresi tartózkodásának ez a hosszúra nyúlt ideje azt tanúsítja, hogy komoly dolgokról van szó Bukarestben. meghallgatta Argetoianu válaszát, amelyből azonban nem kapott felvilágosítást arra, hogy miért kellett Manoilescunak távoznia. Argetoianu azonban másról beszélt és nem válaszolt a hozzáintézett kérdésre. Bíróság előtt az eladott hajók ügye. Busila mérnök visszautasítja Lupunak a polgári hajózás igazgatósága ellen emelt vádjait. Vasilescu Carpen iparügyi miniszter bejelenti, hogy a polgári hajózás volt igazgatója jelenleg Bukarestben van és pert indított az iparügyi minisztérium ellen. Kéri, hogy várják meg a bíróság döntését. Cuza tiltakozik az éjjeli ülések bevezetése ellen, ellenben javasolja, hogy az üléseket délután két órakor kezdjék és este 8—9 óráig folytassák. Csak röviden és gyorsan. Argetoianu kéri a kamarát, hogy a költség- vetést és a vele kapcsolatos törvényjavaslatokat december 15-éig feltétlenül intézzék el, illetőleg az azzal kapcsolatos vitát úgy rendezzék, hogy eddig az időpontig, azokat a szenátus is letárgyalhassa. —- Miért nem kezdték a parlamenti szessziót október 15-én? — kiáltják közbe az ellenzékről. Argetoianu: Elismerem, hogy a házat későn hívták össze. Tudatában vagyok annak, hogy a nagy és fontos kérdések letárgyalására nincs elég idő, de ez nem az én hibám. A belügyminiszter ezután kéri Pompeiu elnököt, jelentse ki, hogy a kamara szerdán két órakor kezdi meg a költségvetés tárgyalását. Az ellenzék követeli, hogy a kérdést tegyék fel szavazásra, ez meg is történik ugyan, az ellenpróbát azonban Pompei elnök most sem adja meg és úgy jelenti be a szavazás eredményét, hogy a javaslatot a kamara elfogadta. Halmageanu kifogásolja azt, hogy Corteanu a költségvetés előadója, a kormány mellett nyilatkozott a külföldi sajtónak adott interjújában, noha a házszabályok szerint az előadónak semmiféle politikai agitációt sem szabad kifejteni. Ghica külügyminiszter Apponyiról és Károlyiról. Ghica külügyminiszter válaszol Ispir képviselő egyik előbbi interpellációjára. Ispir, amint ismeretes, elmondotta, hogy az apátfaivi magyar vámhivatalban egy 1927-es kiadású térképet látott, amelyen Erdély, Horvátország és a Felvidék, mint magyar területek vannak megjelölve. — Ilyen esetekben azt szokták mondani, — mondta a külügyminiszter — hogy a térkép régi kiadású, Ispir képviselő azonban pontosan feljegyezte a kiadási évet is. Utasitottuk a budapesti román követséget, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket és a külügyminisztérium közvetlenül a magyar külügyminisztériumhoz fog fordulni. — Annakidején Genfben Apponyi gróffal rendkívül szívélyesen tárgyaltunk, ugylátszott, hogy a két ország között a lelkek békéje helyreáll. Károlyi miniszterelnök nem követte azt a politikát, amint azt legutóbbi kijelentései mutatják, noha az volna a célszerű, hogy mellőzzünk mindent, ami elválasztja a két országot. Egész Európában gazdasági és szociális válság van és igy minden államnak érdeke, hogy jó vi- szofnyban éljen szomszédaival. Románia a maga részéről arra törekedett, hogy reális és lojális politikát folytasson Magyarország irányában. Az apátfalvi térkép nem jó eszköz. A hazafiság más eszközöket is tudna találni. Románia az ilyen megnyilvánulások ellenére is jó viszonyban óhajt élni Magyarországgal. Ispir képviselő a választ tudomásul vette. Nyolcmilliós diáksegélyakció. Dinu Simian nemzeti parasztpárti képviselő a miniszterelnökhöz intéz interpellációt. Az Universul cimü lap már évek óta gyűjt egy diákotthon építésére és erre a célra körülbelül 8 millió lej jött össze, amit egy ideig a lap pontosan nyugtázott is, körülbelül egy év óta ezek a nyugtázások kimaradtak. A diákság szervezetei érdeklődtek a lap igazgatóságánál, ahol azt a felvilágosítást kapták, hogy hárommilliót a közoktatásügyi minisztérium kért kölcsön. Kérdi, hogyan áll ez az ügy. Iorga válaszol és elismeri, hogy a hárommillió lejt válóbam a közoktatás- ügyi minisztérium vette kölcsön az Universultól és azt a diákotthon céljaira hasz nálták fel. A többi pénzről pontos kimutatást fog készíttetni. Napirenden Irimescu dr. kormánypárti beszélt a válaszfelirati javaslathoz. Zsidó szenátor a zsidó kisebbség ellen. A szenátusban napirend előtt Sadoveanu elnök méltatta Bratianu Jonel érdemeit, halálának negyedik évfordulója alkalmából. Argetoianu a Manoilescu-ügyről
