Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-11 / 258. szám
XIV. ÉVF. 258. SZÁM. KtuvnUrstó 5 A rádiózó közönség és a rádió kereskedőkkel való öszzeköttetésiink kimélyitése és szoros kapcsolatunk fenntartása érdekében MEGNYÍLT RÁD1ŐCSÖGYÁR ERDÉLY-BANÁTI FIÓKJA, Cluj-Kolozsvár, Cal. Reg. Ferdinand 14. Tel: 148. Raktárunkról kizárólag viszonteladókat szolgálunk ki, mig technikai felvilágosításokkal bárkinek készséggel rendelkezésre állunk. Katalógusok, árjegyzékek, kapcsolási rajzok díjmentesen. Lőrinczy Mózes vallani kezdett, de még mindig taktikázik Horváth Tholdy gróf vallomása három váltójáról—Érdekes vallomások és szembesítések — Miért taktikázik Lőrinczy ? (Kolozsvár, november 9.) Már elmúlt egy hete, hogy Lőrinczy Mózest Sorocáról hazaki- sérték. Pustia vizsgálóbíró azóta állandóan vallatja, de a betéthamisitások és csalások ügyében még ma sem lehet tisztán látni. Az utóbbi napokban Lőrinczy Mózesen kivül másokat is hallgattak ki. A Kereskedelmi Hitelijntézet és az Egyetem uccai Erdélyi Takarékpénztár vezetőit és tisztviselőit, az Autoglob vezetőjét, egyik könyvelőjét és hétfőn délelőtt gróf Horváth Tholdy Istvánt. A közvélemény állandó és élénk figyelemmajd vigyáznak. És persze, fizessek, mert neki nincs magyar pénze ... Azonban máskép esett, ami megesett. A hordár ugyanis úgy értette, hogy gyalog akarunk menni és mindenféle kis uccákon át vezetett bennünket. Chirvăsanut magam mögött hallottam szuszogni egy darabig. Azután lassan elmaradt, mert a hordárom ugyancsak sietett és én lépést tartottam vele, mert féltettem a bőröndjeimet. Végre észrevettem, hogy eltűntek valahol. Magyaráztam a hordárnak, hogy meg kell várnunk őket, de csak mégjobban sietett. Megadtam magamat a végzetnek és pár perc múlva egy újabb „direkt Bécs“ kocsiban ültem. Jó húsz perc múlva, közvetlenül a vonat indulása előtt megpillantottam az én két emberemet. Kétségbeesve pillantgattak az ablakokra. A nyomukban, bőröndjeik terhe alatt, egy hordár lépegetett. Vájjon mi történhetett? Barátom elmagyarázta, hogy egy uccasar- kon elvesztetett minket szem elől és ide-oda té- velyegtek. Végre taxit fogadtak. A soffőr persze előbb megkocsikáztatta őket a városban. Az utolsó pillanatban érkeztek a pályaudvarra és a soffőr alig elégedett meg egy huszfrankossal, — abban az időben kb. 200 lejjel. A kárörvendő mosolyom azonban hamar megsavanyodott, mert a hordárt megint nekem kellett kifizetnem... ‘ L > Amikor a vonat elindult, egy ember mégis elégedetten mosolygott. Chirvăsanu volt ez az ember. Valóban, volt oka reá. Sikerült neki a hordár-kérdést egy fitying nélkül megúszni. „Senza fachino“, azaz pontosabban „abszolút senza fachino“ utazott... (Vége.) mel kiséri a kihallgatásokról szóló híreket és olyan eseményeket vár, amelyek az egész monstre bűnügyet, illetve az eltűnt milliók útját feltárja, megmutatja. A mult hét végén beígért meglepetések még egyelőre késlekednek. Pustia vizsgálóbíró ţnem csinál titkot abból, hogy Lőrinczy Mózes az utolsó napokban megváltoztatta eddig tanúsított taktikáját és a beismerő vallomáson kivül súlyosan terhelő vallomásokat tett, bűntársai ellen is. A férj és feleség drámai talákozása után Lőrinczy Mózes leplezetlenül feltárta a csalások összes kulisszatitkait. Összes kulisszatitkait? Alig hinnők. Lőrinczy Mózesnek még mindig vannak meggondolásai, gátlásai és csak Ízelítőt adott abból a boszorkánykonyhából, ahol az utóbbi évek egyik legszenzációsabb büniigyi regényét főzték. Csak azt nem lehet tudni, hogy Lőrinczy vallomásai mennyiben fedik a tényleges valóságot. Most tart az ellenőrzése, bizonyítékokkal való megerősítése Lőrinczy vallomásának. Az Autoglobnak és a bankoknak a főkönyveit és strazzáit a vizsgálóbíró magához kérette és Lőrinczy, mint perfekt főkönyvelő, már ami a szakértelmet illeti, magyarázza és bizonyítja, hogy a leleplező vallomása fedi a valóságot. Csak egy esetet mondunk el. Három negyvenezer lejes váltó keringett a kolozsvári pénzpiacon, amelyeken mint aláiró szerepelt gróf Horváth Tholdy István. Idézésre ma a fiatal gróf a román hadsereg önkéntesi ruhájában jelent meg a vizsgálóbíró előtt. Felmutatták a három váltót és feltették a kérdést: — ön irta alá ezeket a váltókat! — Gróf Horváth Tholdy alaposabban szemügyre vette a három váltót és a bíróság legnagyobb meglepetésére kijelentette: — Ezeken a váltókon az aláírások hamisak. Nem Írtam alá a váltókat s felhatalmazást sem adtam arra, hogy a nevemet mások aláírják. Sőt, Horváth Tholdy gróf munkatársunk előtt kijelentette, hogy nem tartja valószínűnek, hogy a százhúszezer lejről szóló három váltó alá Lőrinczy Mózes hamisította volna a nevét. Ugyanis kihallgatták Lőrinczyt a váltók ügyében s a legkategórikusabban kijelentette, habár eddig minden hamisítását beismerte, hogy ez a hamisítás nem tőle származik. Ugyanakkor értesülést szereztünk arról is, hogy az Autoglob vezetői terjedelmes memorandumot nyújtottak át a vizsgálóbírónak, amelyek a bűnügyben fontos szerepet fognak játszani. Természetesen a memorandumnak az adatait be kellett szerezni. Az érdekeltek, vagy hogy precízebben megjelöljük, a károsultak valóságos [nyomozást indítottak s megpróbálnak mindent, hogy az eltűnt milliók útjait kifürkésszék. — Mi már úgyis tönkrementünk, nekünk nincs semmi vesztenivalónk s minden törekvésünk odairányul, hogy a nagyszabású bűnügyben teljes világosság legyen s mindazok vegyék el a büntetésüket, akik Lőrinczy Mózessel együtt hozzájárultak a tönkretételünkhöz, — mondják egész nyíltan s folyton gyűjtik a kompromittáló adatokat. Természetesen bíznak Lőrinczy Mózesben, illetve teljesen őszinte és beismerő vallomásában. Már szombaton délben elterjedt a törvényszék folyosóján a hire annak, hogy Lőrinczy taktikát változtatott és vallani fog, mint a karikacsapás. Ez a hír bizonyos körökben nagy riadalmat, a másik oldalon pedig nagy örömet váltott ki. Amilyen szimpatikus volt Lőrinczy Mózes, már amennyiben egy betétkönyvhamisitó szimpatikus lehet, midőn a vizsgálóbiró előtt és a polgári bíróság előtt is minden betétkönyvhumisitását, csalását beismerte, éppen annyira meggondolkoz- tató a taktikázása. Először csak a saját bűneit ismerte be. Másokat kiméit. Most pedig lassankint vallani kezd. Csak részletekben. Majd később, ha szükségét látja annak, többet is vall. Itt valami nincs rendben. Lőrinczynek a vallomása s különösen vallomásainak a hitelessége sokat vészit a súlyából. Vagy már ő is meg- játsza a bűnügyi bonviván szerepét? Tetszik neki, hogy egy monstre bűnügynek a központjában áll? Lehet. Minden eddigi működéséből megállapítható, hogy fantaszta. Nagyszabású tervei voltak, nagyméretű üzleteket akart kötni, vezérigazgatói és népmentő ambíciói voltak. Mindezek az álmok szétfoszlottak. És mégis hires ember lett belőle. Minden szavára egész bűnügyi apparátus mozdul meg. Csak igy érthető meg Lőrinczy Mózes magatartása. Pedig sokkal okosabban tenné, ha őszintén és leplezetlenül elmondana mindent, nem tetszelegne még a börtönben is a betyárbecsülettel, beérné, hogy ő egyszerű betétkönyv- hamisító, megtévedt, szerencsétlen ember, aki megtört, belátta, hogy tévedett és mindent egyszerűen, őszintén, de különösen az igazságnak megfelelően mondana el. Ha már önmagával szemben nem taktikázott és mindent beismert, csak a helyzetét rontja azzal, hogy másokkal szemben taktikázik. Az Emke-betétek ügye rendeződött. Az Emke-betétek ismeretes ügyében ma fordulat állott be. Az Emke házi vizsgálata rendjén megállapitást nyert, hogy a „Kályáni elszámolás“ cimü 63.000 lejes betétet a bank pénztáránál fizette be Szabó József tisztviselő, a 120.000 lejes betétet pedig Sándor József szenátor maga helyezte el. A bank ilyenformán elismerte a betétek elhelyezésének szabályszerű voltát s ez alapon dr. Nagy Elek intézkedett a bírósági panasz visszavonását illetőleg\ Az ezekben az ügyekben kitűzött tárgyalás tehát elmarad. URUNK MINDEN OLYAN VÁSÁRLÓJA, ki 25 darab folytatólagos lapfejet alanti címre beküld, 10 kottát Idí ingyen a temesvári Moravetz zenemű- kereskedéstől. A Moravetz cég Románia legnagyobb zenemű- kereskedése, árai pedig a legolcsóbbak. — Jegyzéket bárkinek ingyen küld. —
