Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-11 / 258. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. Cîaj-Kolczsvâr> 1931 november 11. SZCfÚCl ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy bóra 100 lej, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 1 Telefon: 5-08, 6-P4. 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő,: negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 5 lej. Egyes szám ára 20 fillér. Nem tárgyal külföldi kölcsönről a kormány, de Anghelescu szerint nem lehet egyelőre szó róla (Bukarest, november 9.) A kormány igen rövid tartalmú cáfolatoknak egész sorozatát adta ki. Cáfolja, hogy bárki is megbízást kapott volna külföldi kölcsön keresésére s e cáfolat értelmében ha akár Ducáék, akár más, talán a miniszterelnök is, kölcsönről tárgyalnak Párizsban, ezt megbízatás nélkül teszik. Cáfolják a tisztviselői fizetésekről eddig megjelent összes ujsághireket és azokat a tervezeteket, amik az agrárhitel rendezéséről a lapokban megjelentek. Román-francia egyezményt tárgyalnak. Párizsi jelentés közli azonban, hogy november 23-án Párizsban román-francia tárgyalások kezdődnek, amelyek során hir szerint Románia preferenciális elbánást kap Franciaországba irányuló buza- és állatexportjára, mig Francia- ország vámkönnyitéseket igényel pezsgője, selyme s más luxuscikkei beviteléhez. Ugyancsak ez a párizsi jelentés közli azt is, hogy Franciaország tizenötezer vagon buza bevitelére Jugoszláviával már megkötötte az egyezményt. A Banca Naţionala a tárgyaló fél. Azzal a cáfolattal szemben, amely szerint Románia nem folytat kölcsöntárgyalásokat a külföldön, az Adeverul a következőket Írja: — Lehet, hogy a pénzügyminisztérium cáfolata megfelel a tényeknek és a tárgyalások valóban nem államkölcsön körül forognak, ezt egyébként megerősíti Angehelescu volt liberális közoktatásügyi miniszter nyilatkozata is, aki Dúcával volt kint Párizsban és aki visszaérkezve a következőket mondotta: — Ebben a pillanatban nem lehet szó állami kölcsönről. Párizsban azonban tényleg folynak pénzügyi tárgyalások, de ezeket Roger Au- boin folytatja és a tárgyaló felek a Nemzeti Bank és a Francia Bank. Devizák miatt. össze a párt programját. A program leszögezi, hogy a párt bízik a kapitalizmus erejében és igy ezzel az erővel a mai helyzetből való kibontakozásban. A külpolitikában a béke hive, a nemzeti szuverénitás elvének a fenntartója és a területi integritás védője. Franciaországgal, véleménye szerint, a legjobb viszonyt kell fenntartani. A békeszerződéseket érinthetetleneknek tekintik és az ország külpolitikája bázisának. A kisantant szolidaritását erősíteni kell és a Lengyelországgal való kapcsolatokat is minél szorosabbra kell fűzni. Az országnak egyszerűbb és olcsóbb, a messzemenő decentrálizáción nyugvó közigazgatásra van szüksége. A lej stabilizációját változatlanul fenn kell tartani, az ország bankjegymennyiségét azonban nemzetközi megegyezés alapján feltétlenül emelni kell. A programm a gazdasági és közigazgatási kérdések részleteire is kiterjed. Kisebbségi kérdést a Gheorghe Bratianu pártja csak egyházi és iskolai tekintetben ismer. A magániskolákat szigorú ellenőrzésnek kell alávetni, viszont az igy ellenőrzött iskoláknak meg kell adni az állam részéről az anyagi támogatást. A kongresszuson nagy lelkesedéssel választották elnöknek újból Bratianu Gheorghet, erdélyi liberálispártiak részéről a párthoz való csatlakozását Zigre Miklós dr., a bánságiakét dr. Coste jelentette be. Végül határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a jelenlegi kormány eltávolítását kivánják. Kész a trőnWszéd A szombat esti minisztertanács végleg megállapitotta a trői h< ^zédtervezetet. A trón- beszéd különösen kitér azokra a gazdasági intézkedésekre, amelyekkel a kormány a költségvetést egyensúlyba akarja hozni és felhívást intéz az ország összes politikai tényezőihez, kérve azok támogatását. Külpolitikai vonatkozásban Románia tovább is változatlanul kitart szövetségesei mellett lés barátságos relációkat igyekszik fentartani az összes szomszédos államokkal. A hadsereg felszerelése fontos fejezete a trónbeszédnek. A Tepes-liga, mint a kormány pártja. A Vlad Tepes-liga vasárnap szintén kongresszust tartott többezer hallgató részvételével s a kongresszuson elnökké újólag Gri- gore Filipescut választották meg, aki nagy politikai expozét tartott. — Ha párt alatt egy olyan politikai embercsoportot értünk, — mondotta, — amelynek tagjai bármikor hajlandók magánérdekeiket feláldozni és kizárja a demagógiát, akkor mi is politikai párt vagyunk és hangsúlyozni kívánom, hogy konzervatív párt. Azt fejtette ki ezután, hogy miért támogatják a kormányt, amely szerinte is nagy hibákat követett el. Mégis volt egy pisztolypárbaj. Madgearu és Ioanitescu afférjából kifolyólag a két politikus segédjei: Ghelmegheanu és Iordache Chiaiai vasárnap délelőtt pisztoly- bárbajt vívtak. A párbajnál vontcsövű és célgömbös fegyvereket használtak. Mindkét fél élt a lövés jogával, két-két lövést váltottak, de egyik sem talált. A párbaj után a felek nem békültek ki. A bukaresti lapok egy része erősen helyteleníti ezt a politikai párbaj ügyet. A mandzsuriai újból fellángolt harcok miatt izgatott vitája volt Briandnak a japán követtel Tüzérséggel bombáztatta Japán Tienesin városát, ahol lázadók megölték a japán konzult is —A tűzharc mindinkább kiszélesedik A francia lapok behatóan ismertetik azt a megbeszélést, amely Iorga és Laval között történt és megerősítik azt a hirt, hogy ez alkalommal szóba került az a kérés is, hogy hogyan tudna Románia Franciaországban újabb kölcsönt szerezni. Manoilescu, a Nemzeti Bank kormányzója vasárnap beható és részletes tárgyalást folytatott Argetoianu pénzügyminiszterrel, akit részletesen tájékoztatott a jegybank párizsi tárgyalásairól, amelyek azt célozzák, hogy az ország megfelelő devizával rendelkezzék akkor, amikor a Duna befagyása következtében a gabonaexport lassúbb lesz. Bratianu György külön programmja. Gheorghe Bratianu pártja vasárnap tartotta meg kongresszusát, mintegy háromezer résztvevővel. A kongresszust megelőzően nyolc bizottság tárgyalta az aktuális kérdéseket és állította (London, november 9.) Háromezer elbo- csájtott kínai katona Tiencsinben véres zavargásokat rendezett. A japán parancsnokság kiadta, a rendeletet, melyben a kínaiakat lázadóknak minősítette és a reguláris kinai csapatokat felszólította, vonuljanak vissza a japán negyedből. Minthogy a rendelet felhívásának nem tettek eleget, a japánok bombázni kezdték a várost. A reguláris kinai csapatoknak sikerült a háromezer lázadót lefegyverezni és ezek azt vallották, hogy a japánoktól lőszereket és pénzt kaptak arra, hogy minél nagyobb zavart idézzenek elő s igy számukra lehetőséget nyújtsanak a város bombázásához. A berlini kinai követség közlése megállapítja, hogy a kínaiak a japánokat Hej- Lung-Kian tartományban megtámadták és visszaszorították. A japánok veszteségei rendkívül nagyok. Párizsban Yoshisava párizsi japán nagykövet meglátogatta Briandot, aki, amint ismeretes, erőteljes hangú jegyzékben szólította fel a tokiói kormányt, hogy a népszövetségi határozat értelmében valljon szint és magyarázza meg, miért folyt vér a nonni hidfőnél. A beszélgetés rendkívül ingerült, helyenként viharos volt. A francia sajtó megállapítja, hogy Briand a kinai felfogás melllé állott, ami roppant nagy elkeseredést váltott ki Japánban.
