Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-09 / 257. szám

13 K&jenUţsjfc XIV. ÉVF. 257. SZÁM. A nagy válság — Válasz a beérkezett hozzászólásokra — Irta: Diamant Izsó Az e címen megjelent ankétra több hozzá­szólás után helyénvalónak látszik ezekre a nagy­ipar részéről is reflektálni. Általában megállapítandó, hogy maga a tárgy nagy érdeklődést váltott ki az olvasókból, ami­nek nem egyedüli bizonyítéka a hozzászólások komolysága és tiszta szándéka. Elsősorban is reflektálnom kell az Ellenzék október 29-iki számában megjelent ama „minden iparágban tisztességes üzleti haszon mellett le­hetséges az árak leszállítása“ feliratú cikkére, amely az Iparfelügyelőségtől nyert értesülés alap­ján megállapítja, hogy a bérek csak 5—20 száza­lékkal estek, amellyel szemben a közszolgáltatá­sok és szociális tételek költségei majdnem meg­kétszereződtek és végeredményben a regie-költ- ségek egyáltalában nem is csökkentek és a baj oka ott keresendő, hogy „az ipari vállalatoknak eddig túlméretezett volt a haszna“. Tapasztalataink szerint, melyeket a legtöbb külföldi ország adatai is megerősítenek, a köz­szolgáltatások dijának eme megkétszereződése sokkal többet nyom a latba, mint a felemlített bérleszállitások, mivel ez utóbbiaknak határt szab az a szomorú körülmény, hogy a munkások már csak rövidített munkaidőkben foglalkoztathatók. Az említett megállapításnak az az alapvető hibája, hogy az eddig elért hasznot túlméretezett­nek tekinti. Erről azonban kár vitatkozni, mert ezt csak bizonyítékok alapján volna szabad állítania és nehezen hihető, hogy erre egy-két esettől elte­kintve, hizonyitékokat tényleg lehetne sze­rezni. Ha a sűrű könyvreviziós vexaturák és de- nunciációk sem vezettek, kevés kivételtől elte­kintve, ahhoz a megismeréshez, hogy az adóhi- yatal túlméretezett jövedelmeket talált, úgy ké­telkednünk kell abban, hogy puszta kalkulációs statisztikák alapján más eredményre lehetett vol­na jutni. André Siegfried szerint (Die englische Krise, 119 lap) az angliai iparvállalatokban 1926—29. között elért nyereségek szempontjából a vállala­tokat négy csoportba osztották: a) különösen jólmenő vállalatokra (petróle- umfinomitók, kaucsuk, dohány és sörgyárak) át­lag 17.5% nyereséggel, b) közepes eredménnyel dolgozó üzemekre (autó, kerékpár, hajózási vállalatok, áruházak) átlag 12%-kai, c) kevésbbé jólmenő vállalatokra (gépipar, szövőipar) átlag 8%-kai, d) rosszul menő vállalatokra (szénbánya és ,vasipari vállalatok) 0.5% átlagos nyereséggel. Ezek a számadatok igazolják, hogy „azok a túlméretezett hasznok sem mozognak a fellegek között, még egy hagyományosan, becsületesen adózó országban sem, — és hogy „azok a túlmé­retezett hasznok“ sem elegendők ahhoz, hogy a válság visszahatását ellensúlyozhassák, amikor is nem csupán a haszonról kénytelenek teljesen le­mondani, hanem az előző évek tartalékai segít­ségével is csak nagy nehezen állítják helyre az egyensúlyt. Még az Egyesült Államokban is, ahol a válla­latoknak módjukban volt az invesztíciókból az adóköteles nyereséget kisebbítve korlátlan össze­geket gép- és berendezés leírására fordítani, (lásd: W. Müller „Das wirtschaftliche Amerika“) — az­zal az indokolással, hogy a teljesen leirt gépbe­rendezés minél hamarabb legyen újabb modern gépekkel pótolható, nem állíthatta senki nyugodt lelkiismerettel, hogy az eddig túlméretezett hasz­nok akadályoznák a mostani árak további leépí­tését. Németországban, ahol a nagy finánciális nyo­mor sokkal nagyobb konzekvenciákat idézett elő mint eddigelé nálunk, érdekes módon 1928. októ­berétől 1931. októberéig a készanyag gyári árai nagy átlagban és hivatalos megállapítás szerint csak 14.6%-kal csökkentek és ugyanakkor a nagy- kereskedői árak árlemorzsolódása 23.2%-nyi volt, (B. W. Z. 28. X. 931.) ami alapjában véve szin­tén csak azt a nagy erőfeszítést mutatja, amely­ben minden szakma egyaránt kényszerült és amely tényleg már az önköltség körül ingadozik és inkább alatta, mint fölötte mozog. A felszólalások között legobjektivebbnek dr. Szász Ferenc hozzászólását tartom, aki nyilván­valóan nagy felkészültséggel és szaktudással szó­lott hozzá a tárgyhoz, de a többi hozzászólók is sok helyütt elevenjére tapintottak e problémá­nak és ha itt-ott szembekerültek az Ugir részé­ről inaugurált álláspontokkal, loyálisan el kell ismernem, hogy az ő szempontjukból részben iga­zuk is van. A kérdés vitatása nem árthat sem a nagy­iparnak, sem a mezőgazdaságnak, ha a válság enyhítését őszintén kívánjuk, — amiben azt hi­szem — senki nem kételkedik. Anélkül tehát, hogy részletekbe bocsájtkoz- nék, néhány alapvető nézeteltérésre rá kell vilá­gítanom. Dr. Szász Ferenc szerint „a mezőgazda- sági adósságok 60—70%-ka, sőt talán még ennél több is az ipari cikkek magas árának rovására irható“ ez a cikkben kihangsúlyozott állítás nem áll fenn, mert a mezőgazdaság nagy eladósodott­sága részben a földérték túlhajtott magasságából, részint az ingatlanok szükségszerű kiegészítéséből (épületből) és részint az egészségtelenül magas kamatokból származik. Eörsi Béla a „Korunk“ ez évi julius—augusz­tusi számában „A magyar buza kérdése“ című Tőzsde A brailai tőzsde árfolyamai: buza 78—79 kg. 305, 77 kg. 290, 76 kg. 275 lej. Rozs 58—59 kg. 285, 61 kg. 290, 66 kg. 328. Tengeri régi 230. Zab 43—44 kg. 330.---O— Az ACRED közgyűlése. A Romániai Hitel­védő Egyesület (ACRED) november 16-án tartja meg Bukarestben ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen keresztülviszik az országos szerve­zetté való átalakulást, aminek következményeké- pen a központ Bukarestbe kerül és Kolozsvárt csak kerületi igzgatóság marad az erdélyi és bá­náti ügyek elintézésére. Uj kerületi igazgatósá­gok alakulnak Csernovitzban és Iasiban. Az or­szágos kiépítés által az ACRED most már az ösz- szes belföldi hitelezőkkel közvetlenül kapcsolatot fog fenntartani, amiáltal működése jelentéke­nyen megszilárdul. A közgyűlés után közvetlenül összeül az uj választmány, amely az alapszabá­lyok értelmében megválasztja az elnököt, alelnö- köket és a kerületi igazgatóság tagjait. A Banca Comerciala Italiana iparvállalatait az olasz állam veszi át. A Banca Commerciala Italiana tárcájá­ban levő ipari részvényeket az állam támogatásával egy ipari bolding társaság veszi át. Az ipari érdekelt­ség átvállalásával a bank mobilitása nagyot nyert. A Banca Commerciala a romániai ,Romcomit“ anyain­tézete. Az exportőrök sürgetik a prémium kifizeté­sét, Bukarestből jelentik: A romániai gabonaex­portőrök küldöttsége a szombati napon memoran­dumot nyújtott át a közlekedésügyi minisztéri­umban. A memorandumban azt kérik, hogy mi­nél sürgősebben utalják ki számukra azt a két­százmillió lejt, amellyel az állam tartozik nekik a gabonaprémiumok fejében. A jelenlegi körül­mények között az érdekeltek nem tudnak további tőkét kapni, a kivitel finanszírozására és a pré­miumra múlhatatlanul szükség van. A szombati nap folyamán különben Manoi- lescu bankkormányzó is hosszasan tanácskozott Yasilescu Carpen ipar- és kereskedelmügyi mi­niszterrel az exportprémiumok kérdéséről. Módosítják a kényszeregyezségi eljárást. Bu­karestből jelentik: Az ókirályságbeli kisbankok szövetségeinek kiküldöttei szombaton megjelen­tek Hamangiu igazságügyminiszternél, akitől tá­mogatást kértek arra, Rogy a bankok az 1-én és 2-án lezajlott kongresszusukon hozott határozatu­kat minél*hathatósabban végrehajthassák. Ha­mangiu kijelentette, hogy a parlament megnyi­tása után rövidesen beterjeszti a kényszeregyez- ségi eljárás módosításáról szóló törvényjavaslatot és ezenkívül uj végrehajtási törvény készül, amely a künlevőségek radikálisabb . behajthatóságára fog lehetőséget adni. A bank-betétek rendezésé­nek problémájában, a maga részéről nem tehet és nem tesz semmit — mondotta Hamangiu, — mert ez az ügy a pénzügyminisztérium hatáskö­rébe tartozik. FAISKOLA K~ES SZOUÓOlJVÁNYTELEPEK R.T. AMBROSI, FISCHER&C0. , AIUD,,JUD.ALBA ÁRJEGYZÉK DÍJTALAN. cikkében a magyar nagybirtok termelési költsé­gét egy hold szántóföldre 1928. évben következő­képen állapítja meg: földbér (földjáradék) 40.30 P. tarlószántás, őszi, keverőszántás, vetőszántás 23.89 „ tárcsázás, fogasolás, hengerezés és egyéb 4.36 „ trágyázás 50.69 „ vetőmag és vetési költségek 30.35 „ ápolás (gyomlálás, fogasolás, hen­gerlés) 4.15 „ betakarítás 52.45 „ adók és közterhek, biztosítás 16.79 „ leírás, épület és holtleltár után 6.06 „ tőkekamat és kockázat 17.80 „ összesen: 246.84 P. Magában e termelési költségekben az ipari cikkek árdrágító költségei egyáltalában nem sze­repelnek és csak a berendezési tárgyaknál (mező- gazdasági gépek, láncok, kocsik stb.) illetve azok amortizációjánál játszhatnak szerepet, de semmi­képen sem 60—70%-ra tehető mértékben, hanem alig néhány százalékkal. Még ha 5%-ra termők is az ipari cikkek e szerepét a termelési költségek meghatározásánál, és ennél többre nem igen te­hetők, az ipari cikkek 20%-os ármérséklése még csak 1%-kal mérsékelné a buza termelési költ­ségét. (Befejező közlemény következik.) Kényszergyezségek. Az aradi Szántó és Komlós-cég, amely Arad egyik legnagyobb ruhakereskedése, kény­szeregyezséget kért, a cég státusában 1 millió 748 ezer lej aktíva és 1 millió 814 ezer lej passzíva szerepel. A cég két év alatt fizetendő 60 százalékos kvótát ajánlott fel hitelezőinek. -— Gottlieb Adolf temesvári kalapgyá— ros szintén kényszeregyezséget kért, passzív vagyona 3 millió 122 ezer lejre, aktivái 2 millió 601 ezer lejre rúgnak. 7 százalékos kamatozással 60 százalékos kvó­tát ajánlott fel. A halikra, burgonya és pakura kiviteli illeté­két megszüntették. Bukarestből jelentik: A pénz­ügyminisztérium körrendeletét intézett az összes vámhivatalokhoz és közölte velük, hogy november 9-étől kezdve megszünteti a fekete halikra, a bur­gonya és a pakura kiviteli illetékét, úgy, hogy, ez a három cikk minden exportilleték nélkül me­het ki az országból. Természetes azonban, hogy a forgalmi adót és más taxákat a jelzett cikkek után is meg kell fizetni. A Consum uj száma. A válság likvidációja a világ összes piacain megkezdődött. Ezt a ked­vező hirt közli a Consum november 8-i legújabb száma és részletesen ismerteti a kibontakozás út­jait, az úgynevezett rendezési akciót, amelyet tervszerűen indítottak meg a pénzvilág irányitói. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a többi cik­kek is. A tőzsde legújabb eseményei, a pénzpia­cokról szóló jelentések, az ipar és kereskedelem legújabb eseményei, vám-, illeték- és adókérdések, közszállitás, fizetésképtelenségi hírek első forrás­ból olvashatók a Consum-ban. Kérjen mutatvány- számot a kiadóhivataltól: Cluj, Str. Iuliu Ma- niu 3. Az Erdélyi Gazdasági Egylet gyümölcsvédel­mi előadása. Az Erdélyi Gazdasági Egylet Ker­tészeti szakosztálya folyó hó 10-én, kedden délu­tán 4 órakor Kolozsváron az egylet Attila ucca 10. szám alatti székházában bemutatóval kapcso­latos gyümölcsfa védelmi előadást rendez. Elő­adást tart: Deák Mihály kertészeti intéző. Ezúton is felhívja az E. G. E. Kertészeti szakosztálya az érdekelt kert- és gyümölcsös tulajdonosokat, hogy, a nagy gyakorlati szakismeretekkel rendelkező Deák Mihály előadását minél nagyobb számban hallgassák meg. Az előadás és a bemutató meg­szemlélése díjtalan. Betétesek! Hitelezők! Adósok! A módosított szakaszokkal kiegészített kényszeregyezségi tör­vény magyar fordítása kapható dr. Mandél For­dító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 12. Ára 100 lej. Vidékre portóval 110 lej. * Ipartestületek! Iparosok! Kisiparosok! Alkalmazottak! Megrendelők! Ügyvédek stb. Az ipari választott bíróságokról szóló törvény és rendelet (a teljesített munka fizetésének bizto­sításáról szóló törvény végrehajtási utasítása) teljes és precíz magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodájában, Cluj, Str. Memo­randului 12. szám. Ára 60 lej. Vidékre portóval 70 lej.

Next

/
Thumbnails
Contents