Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-07 / 255. szám
XIV. ÉYF. 255. SZÁM. iiiäiiäSfcä*BMi!aBKäsaai8g«e^toiSH HfeEStyggaafc LÁM PÁT AMELY TÖKÉLETES VISSZAADÁST BIZTOSIT VEZÉRKÉPVISELŐ ROMÁNIA RÉSZÉRE: B. SEIDMANN, BUCUREŞTI, BD. MARIA 30. Sándor József drámai részletekben bővelkedő vallomásban mondta el, hogyan ment tönkre a Közgazdasági Bank és hogyan úszott el minden a csődtömeg" gondnok kezén Egy nagyjövőjü alapítás tündöklése és bukása — Bukaresti lapok előre megírták, ki lesz a csődtömeggondnok (Kolozsvár, november 5.) Ma hallgatta ki a kolozsvári törvényszék Motoc-tanácsa a Köz- gazdasági Bank pőrében Sándor József szenátort. Sándor József előadta, hogy személyileg nem volt érdekelve a bankban, sem mint betevő, sem pedig mint ügyfél, ö csak erkölcsi .szempontból és hagyományilag kisérte figyelemmel a bank működését, mert az Erdélyrészi Jelzálog Hitelbankot 40 év előtt, a szebeni Bo- -denkredit Anstallt mintájára, (ugyanilyen mintára alakult az Albina is), az Emke vezető férfiai, gr. Bethlen Gábor, br. Bánffy Dezső stb. alapitották azzal a célzattal, hogy az erdélyi kis és középbirtok számára olcsó, hosszúlejáratú, méltányos becslés melletti törlesztési kölcsönöket nyújtsanak. Az Emke vezetői és tagjai altruista és humánus alapon 800.000 aranykoronát Írtak alá részvényekre olykép, hogy azok után soha öt százaléknál több kamat ne járjon, az Emke maga pedig, mely szabályai értelmében részvényeket nem jegyezhetett, 500.000 jelzáloglevél vásárlásával és 250.000 korona állandóbb jellegű betéttel támogatta az intézetet, mely szerény keretek közt bár, de azért kifogástalanul működött. Az intézet állami támogatásban nem részesült és igy zálogleveleit sem tudta kamatmentessé tenni s ezért 1910-ben tranzakcióba lépett az Angol- Osztrák Bank budapesti fiókjával, mely 1926 január 3-tól dr. Semlyén Hugó és társainak adta el az erdélyi pénzintézet részvényeinek jelentékeny részét, mely a részvényeket a Közgazdasági Bankra ruházta át, ez fuzionált az Erdélyrészi Jelzálogbankal, amit az 1926. szeptember 14-én tartott közgyűlés is jóváhagyott. Ez a közgyűlés hagyta jóvá azt a mérleget, mely szerint az egyesült bankok vagyona 75,595.000, betétje 23,623.00, folyószámla tétele 27,189.000, a fényesen menő bank tiszti fizetéseinek, költségeinek és adótételeinek összege 4,141.000 elany- nyira, hogy a tiszta nyereség az 1926. évről 1,959.000, tehát a részvények után többé már nem 5, hanem 14 százalék járt. E fényes kezdet után rohamosan nőttek a betétek, úgyhogy alig nyolc hónap alatt 14 millió 088.000 lejjel nőttek s mégis a bank 1927 november 10-től már szelekcionálva be kezdte szüntetni a betétek visszafizetését, dec. 17-én pedig nyíltan bejelentette. Erre dr. Fábiusz ügyvéd számos kliense nevében értekezletre hivta össze a Kereskedelmi és Iparkamara helyiségébe a betéteseket és a folyószámla követelőket, elnöklete alatt egy hetes bizottság alakíttatott, melynek tagjai voltak Sándor Józsefen és dr. Újvárosi ny. kir. Ítélőtáblái birón kívül dr. Pordea Ágost és dr. Fehér Dezső is. A bizottság a legnagyobb eréllyel és szorgalommal járt el, annál inkább, mert az Emke még fennálló 140.000 lej betétjén és 230.000 K értékű még ki nem sorsolt záloglevelén kivül az erdélyi ref. egyház másfélmillióval, az EKE és az Erdélyi Irodalmi Társaság stb. egész kis vagyonkájával volt érdekelve és ezenkivül 720 kolozsvári család és a bankkal az iparvállalatok révén kapcsolatban állott párszáz munkás is siratta betétjét és kenyerét. A bizottság Fekete Manó, Álljon és Gheorghescu szakértők becslései szerint járt el s végeredményben remény lehetett arra, hogy az igazgatóság és esetleg a felügyelőbizottság esetleges áldozataival meg lehet menteni 5000 lej betétig 80 százalékot, 20.000-ig 60-at, 50.000-ig 55 százalékot, 200.000-ig 50 százalékot, ezen felül 45 százalékot. Sándor József azt is keresztülvitte, hogy az erkölcsi testületek betéti könyvecskéi külön-külön számíttassanak és igy aránylag nagyobb százalékhoz jussanak. A bizottság tapasztalatai azonban a bankon kivül is a legszomorubbak voltak. A betevőknek már egyik első ülésén bemutatta a kolozsvári és bukaresti román lapokat, mely szerint a különböző román politikai pártok már előre veszekedtek, hogy melyik párt ügyvédje jusson a csődtömeggondnoksághoz a biztosan beállandó csődhöz. Némely lap már a nevet is közzé tette, aki tényleg később csődtömeggondnok is lett. Az egyik gyűlésen egyik nagyobb betevő, aki nemsokára csődkérést nyújtott be, harsányan meg támadta a bizottságot, hogy nem dolgozik elég erélyesen; egy másik gyűlésen pedig egy Ferenczi (Kula) nevű ur, aki a csődválasztmány tagja akart lenni, több társával azt kiabálta, hogy a bizottság egész nap nem csinál egyebet, mint a bankban lapokat olvas és szivarozik. És a betevők közt aláírásokat gyűjtött a maga számára. Több betevő be is ugrott. Sándor József, aki melesleg szólva, sohasem dohányzik, látva ezeket s látva, hogy a bizottság két ügyvéd tagja visszavonul, az üzleti viszonyban állott pénzintézetek nem hajlandók a szanáláshoz sietni, a román nemzeti bank is megvonja a támogatást s egész biztosan tudva azt is, hogy pár nagyobb betevő okvetlenül csődkérést fog benyújtani, a betétesek utolsó gyűlésén kijelentette visszavonulását, mert nem volt hajlandó nevével és presztízsével tovább fedezni egy oly akciót, mellyel szemben különböző oldalról ily magatartásokat tapasztal. Annál inkább, mert akadtak, akik az ő önkéntes és a károsultak iránt való szeretetből kezdett akcióját úgy kezdték felfogni, mintha Sándor József részes lett volna a bank életében, holott csak az Erdélyrészi Jelzálogbank megalakításában vett részt, de azután a vezetésben nem foglalt helyet, mert nem akarta, hogy a közvélemény azt higyje, hogy ő, akit minden Emke LAPUNK MINŐÉN OLYAN VÁSÁRLÓJA, ki 25 darab folytatólagos lapfejet alanti cimre beküld, 10 botfát hap ingyen a temesvári Moravetz zenemű- kereskedéstől. A Moravetz cég Románia legnagyobb zenemű- kereskedése, árai pedig a legolcsóbbak. — Jegyzéket bárkinek ingyen küld. — dologért rendszeresen megtámadtak, a maga hasznára az Emke vagyonával és hozzájárulásával spekulál. Az Egyesült Közgazdasági és Jelzálogbank tehát tönkrement, alig nyolc hónap alatt a nagyzolás és a devizaláz tönkretette amellett, hogy fényűzően rendezkedett be, az eredeti jelzálog hitel alapot majdnem egészen elhagyta és tisztán az „üzlet, az üzlet“ alapjára állt. Az Emke alapítása tehát, mely az égben született, sárban végezte az életét. A védelem különösen azzal igyekezett zavarba hozni Sándor Józsefet, mondja meg azokat a felhajtókat név szerint, akik provízióért betéteseket vittek a bankba, mire Sándor József egy nagyon is tekintélyes nevet megemlítve, arra azt felelték, hogy az meghalt. Sándor: Én igazán nem tehetek róla, én nem öltem meg! Nagy derültséget keltett a birák közt is, mikor arra a kérdésre, hogy a bizottság kivel tárgyalt a bankban, Sándor azt felelte, hogy természetesen a vezérigazgatóval, aki azonban semmiről sem akart tudni, mire Sándor azt mondotta, valóban igaz, hogy: „Sárnak, kárnak nincs gazdája!“ Ha csak a biróság nem talál ilyet. A legszomorubb, fejezte be Sándor József, az, hogy a csődtömeggondnok keze alatt nemcsak az egész vagyon, hanem ami a kereskedelmi törvénnyel is ellenkezik és sohasem fordult elő a magyar uralom alatt, még a jelzáloglevelek is elvesztek. Sándor József után Szánthó Lajos, a bank egyik volt tisztviselőjét hallgatta ki a biróság, aki a devizaosztálynál teljesített szolgálatot. Szánthó Lajos semmit sem tudott, semmire sem emlékezett, de amig ezt el tudta mondani, ahhoz körülbelül egy órára volt szüksége. Mindén kérdésre hosszas gondolkozás után jelentette ki, hogy nem emlékszik már rá, úgyhogy kihallgatása végén nemcsak az ügyvédek és az ügyész lett ideges, hanem ami még nem történt meg, maga az elnök is. elvesztette türelmét. Utána Mester Mihály dr, a református egyházkerület pénzügyi hivatalának vezetőjét hallgatta ki még a biróság. Mester Mihály azokról a pénzügyi vonatkozásokról számolt be, amelyek a református egyház és az Egyesült Bank között állottak fenn. Kihallgatása után a tárgyalást szombatra halasztotta a biróság. A Református Nőszövefség 10 dekás uapfa Szeretettel kérjük református testvéreinket és minden jóakaratu embert: jöjjenek segítségünkre. Aggmenházat, napközi-otthont tartunk fenn s minden nap több a szűkölködő, ki ajtónkon kopogtat. Kérjük a jó embereket: segítsenek, hogy tehessük hajlékukat meleggé és adhassunk nekik kenyeret. Azt a pár deka élelmicikket, gyümölcsöt vagy nehány hasáb fát olyan könnyen elvonhatnék háztartásunkból, de a kis adományok nagyra nőnek és sok nélkülözőt elégítenek ki — ha sokan vannak az adakozók. A vidéki birtokosokat is nagyon kérjük, támogassanak adományaikkal. A szeretetadományokat folyó hó 11-én szerdán és 12-én, csütörtökön gyűjtsük össze. Kérünk mindenkit, — kit lelke kérő szavunk meghallgatására késztet — hogy gyűjtőnapunkon adományát az alább felsorolt helyek valamelyikére elküldeni szíveskedjék: Ref. Aggmenház, Magyar u. 67. sz., Keresztessyné Kálmán Juliska, Ferenc József ut 78, Lőrinczy Ferenczné, Monostori ut 78, Radó Andrásné, Arany J. ut 11, Székely Jánosné Király u. 24. sz. Nagyobb szeretet- adomány elszállításáról az adakozó kívánságára gondoskodunk. Ref. Nőszövetség Elnöksége. — A különböző bukaresti kiállításokkal kapcsolatos engedmények a látogatók részére a román vasútvonalakon f. év november hó 5-ével megszűntek.
