Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-05 / 253. szám

XIV. IWF. 253. SZÁM. 5 Ks&mmsúú JELKÉPE A TI52TASAG.NAK Legyen válogatós, de maradjon gazdaságos... A Cadum szappan ezt megengedi . Ha ön gondot fordít zz arcszínére legyen váló' gatós a szappan kiválasztásánál. De ne költsön többet erre, mint amennyi feltétlen szükséges. A Cadum szappan megengedi önnek, hogy válogatós legyen és mégis takarékos maradjon. Elvitathatatlan kitűnő minősége dacára a mérsékelt árát csak tömeges gyártással és a nagy fogyasztással lehetett elérni. Millió kényesigényü személy van vele meg« elégedve. I egyen Ön is próbát! Cadu m az arcszínt gyöngéden felfrissíti, ez egy olyan tiszta és finom szappan, hogy az anyák teljes bizalommal használják gyermekeik részére. Illata lágy és kellemes. Kemény és tartósságánál fogva a Cadum rend­kívül gazdaságos. Egy gondos szárítás minden csepp nedvességtől mentesítette. A gyártása annyira modern és higiénikus, hogy senki mástól érintve nem lesz az Ön kezén kívül. Egy szilárd szappan, melynek a tő/só részecskéje is használható. Cadum szappan Lőrinczy elegáns gavallérként, frissen borotválva és bizakodó arccal kilép a vizsgálóbíró szobájából és előadást tart szökéséről és oroszországi kalandjairól Azt mondja, hogy senkit sem csalt meg, őt ugratták be s az ellopott pénzről utolsó fillérig elszámol — Oroszországról csak annyit tud, amennyit egy bőriöncellában láthatott (Kolozsvár, november 3.) A törvényszéki | palota második emeleti folyosóján mindenki Lőrinczy Mózesről beszél. Valóságos szálló­ige lett: hazajött a Mózsi. Hogy néz ki, mi­lyen cipőben érkezett? Volt-e ing rajta, vagy nem? Komoly emberek órákon keresztül ilyen kicsiségeken vitatkoznak. Ha valaki egy pil­lanatra látta, amikor a fegyőrök a folyosón végigkísérték, már órákig tartó előadást tart tapasztalatairól és valósággal a nap hőse. Lőrinczy Mózeshez azonban senkit sem engednek közel. Mint egy féltve őrzött kin­cset őrzik. Valósággal dédelgetik. Ö a fogház kedvence, az országosliirü rab. Sajnálja min­denki és azt mondják róla, hogy csak áldo­zat. Az újságírónak még az is fáradságos munkájába kerül, hogy Pastia vizsgálóbiró előszobájába bejuthasson, ahol más alkal­makkor szívesen és udvariasan fogadták. Elegáns, jókedvű, bizakodó úri­ember Lőrinczy. Délutáni egy óra. A vizsgálóbiró előszo­bájában három újságíró várja izgatottan, hogy szemtől szembe láthassa Lőrinczy Mó­zest. Pastia többször kiüzen, mlég nem fogad­hatja az újságírókat. Egyszer csak kinyilik az ajtó éis kilép rajta egy elegáns, szürke­ruhás, mosolygó fiatalember. Az arca csupa derű és bizalom. Nyirott, angolos bajusz hetykélkedik az ajkán. Udvariasan meghaj­lik és mosolyogva, bizalmasan köszön: Alá- szolgája, szerkesztő ur! Jobban megnézem. Ki ez az elegáns em­ber? Aztán visszaemlékszem a lapokban meg­jelent fényképekre. Ráismerek. íme Lőrinczy Mózes, kimosdatva, meg­borotválkozva, csinosan lefésülve, elegáns uj ruhában, amit a családja küldött a vizsgálati fogságba. Alig ocsúdunk fel a meglepetésből, már is megjelenik a vizsgálóbiró titkárja és udvariasan (felszólít, hogy Lőrinczyt hagy­juk magára, nem' szabad vele beszélni mind­addig, amíg a kihallgatása véget nem ér. Pedig már Lőrinczy beszélni akar. Lát­szott az arcán, hogy nagyon sok mondani­valója van. Ünnepélyes az arca, de csalha­tatlanul rajta van, hogy pompásan érzi ma­gát és jól esik, hogy vissza tudott jönni Ko­lozsvárra. Pastia nem lát megrögzött bűnöst Lőrinczyben. Egy fél óra múlva kihallgatása véget ért. Az ajtóban megjelenik Pastia vizsgálóbiró kissé fáradtan, de szolgálatkészen és udva­riasan áll rendelkezésünkre. — Nincs semmi titkolnivalónk — mondja és már is adja a rendkívül érdekes interv jut, elmond mindent, amit Lőrinczy vallott, bol­dogan dörzsöli a kezét és úgy közvetíti Lő­rinczy szavait, ahogy ő frissen elmondotta. Látszik a vizsgálóbiró arcán is, hogy Lőrin- czyt nem tartja megrögzött gonosztevőnek, csak egy szerencsétlen, elbukott, félreveze­tett, naiv és sok tekintetben fantaszta bank- fiúnak, akinek a füllentései és lóditásai is kedves Háry Jánoskodások, viszont mikor bankügyekről van szó, akkor minden szava korrektnek és megbízhatónak látszik és tel­jesen fedi mindazt, amit eddig a vizsgálat megállapított. Tehát először is a vizsgálóbiró előadásá­ban pörgessük le Lőrinczy Mózes szökésének, bujdosásainak, fogságának és visszatérésé­nek drámai mozzanatokban érdekes filmjét. A történet kissé ponyvaszerü, mint az egész bankcsalás és szökés, de az élet ismételten igazolja, hogy néha bizony ponyvaregény- szerü események emelnek emberi sorsokat a magasba, vagy dobnak a mélybe, úsztatnak el vagyonokat, tesznek tönkre egzisztenciá­kat. Hallgassuk tehát a fantasztikus törté­netet, mintha Lőrinczy Mózes mesélné el az egészet előttünk. Ahogy Lőrincy beszél kalandjairól — Ártatlannak érzem magamat. Én min­dig jót akartam. Mindenkin segíteni szeret­tem volna. Félrevezettek, becsaptak s midőn a hullámok összecsaptak a fejem fölött, ak­kor megtántorodtam, nem volt elég erkölcsi erőm és bátorságom arra, hogy bíróság elé álljak. Váltókkal manipuláltam, betétköny­veket hamisítottam, mert előttem mindig csa­ládom lebegett és azt hittem, hogy a rossz üzleti konjunktúra feljavul és mindent hely­rehozhatok. — Az Isten engem úgy segéljen, három­ezer lejjel szöktem meg, pedig még az utolsó hetekben is félmillió lejt sikerült összehoznom és abból fi­zettem mindenkinek, hátba a bot­rányt és a feljelentést el tudom ke­rülni és én megszabadulok. Öngyilkos akart lenni. — Azon a bizonyos pénteken, amikor hir­telen menekülnöm kellett, már tudtam, hogy a bank feljelent és én a börtönbe kerülök. A családomért szöktem meg. Az volt az erős elhatározásom, hogy öngyilkos leszek. Azért irtain a leveleket és azért tártam fel azokban a valódi tényállást. Vallásos ember vagyok, nem akartam saját kezemmel kiol­tani az életemet, tehát arra határoztam el magamat, hogy Sorocánál a Dnyeszteren át­megyek és ott fogom agyonlövetni magamat a határőrökkel. Levetkőztem a parton, há­romezer lej papírpénzemet alsónadrágom zsi­nórjával átkötöttem és csak mikor a sekélyes vízben már csaknem a túlsó partnál voltam, a határőrök akkor lőttek utánam. A vallomás kissé sántít. Ponyvaszerü. Nem is tartjuk valószínűnek. Ami pedig ez­után következik, az egészen fantasztikus. Szovjet-fogságban. — Midőn a túlsó parton, Szovjetoroszor- szágban száraz földet értem, arra ébredtem, hogy a tervem nem sikerült. A golyók nem találtak. Mit csináljak? Órák hosszat sétál­tam a parton és azon gondolkoztam, hogy visszatérek a Dnyeszteren, hátba megkönyö­rül rajtam a végzet és a határőrök agyonlő­nek. — És ekkor a parton összetalálkoztam egy orosz paraszttal. Megszólított. Nem tud­tam válaszolni, mert csak oroszol beszélt, én pedig románul és magyarul próbáltam vele megértetni magamat. Kémnek nézett. Elve­zetett a legközelebbi városba, Jampoli-ba, I WEISS ISTVÁN : |A mai társadalom £ A jelenlegi Magyarország első rész­ig letes táradalomleirása. Alapos tanul- S mány, élvezetes olvasmány. Nemes pa­tü piron, egész vászonban 300, színes kar- £ tonkötésben 240 lei. A pénz előzetes £ beküldésére portómentesen küldi a I »MINERVA« KOLOZSVÁR, £ STR. REGINA MARIA (DEÁK FERENC U.) 1 SZ-

Next

/
Thumbnails
Contents