Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-04 / 252. szám
KEUÉTlITfSJÚ: XIV. ÉVF. 252. SZÁM. 6 fl biaíorhággí merénylő kinyomó» zásdéri budapesti rendőrök kapták meg az ötvenezer pengő Jutalmat Matuskáról érdekes intimitásokat beszél a sógora, egy zágrábi egyetemi hallgató (Budapest, november 2.) Bécsi híradás . szerint a vizsgálóbíró megengedte, hogy Ma- J tuska és felesége találkozzanak. A találko-1 zás megtörtént, a biatorbágyi gonosztevő is és felesége is hosszasan zokogtak. A bűnügyről nem beszélgettek, csak anyagiakról és kislányukról. Matuska többször ismételte: — A gyermek miatt nem lett volna szabad megtennem és te miattad sem. Kérte feleségét és a szintén jelenlevő védőügyvédet, tegyenek meg mindent, hogy a hatóságok uj nevet adjanak feleségének és kisleányának. Amikor Matuskát elvezették a találkozás helyéiről, az asszony eszméletlenül rogyott össze. Esztergom közelében Zebege községben a csendőrségen jelentkezett a közeli vasúti viadukt melletti őrház őre és közölte, hogy amint moist a lapokban megjelent fényképekből látja, Matuska a merénylet előtti napokban sokat tartózkodott a viadukt közelében. Úgy látszik először az volt a terve, hogy itt követi el a merényletet. A hétfői napon megérkezett a budapesti rendőrkapitányságra a Magyar Állam Vasutak ötvenezer pengős jutalma, amelyet, a nyomozó osztály vezetői között osztanak szét. Matuska a merénylet után a düsseldorfi iöraeggyilkosró! készült filmet néz 3 meg (Zágráb, november 2.) A Matuska-ügy- j ben különben megszólal Dér Ferenc zágrábi egyetemi hallgató, Matuska sógora, aki eddig ismeretlen adatokkal egészíti ki Matuska portréját. Dér a biatorbágyi merénylet idején Matuska eichgrabeni lakásán tartózkodott, mint a család vendége. ■—* Mikor a merénylet után Matuska hazatért, — mondja Dér, — felesége, aki nővérem, nagy örömmel fogadta. Én éppen ezen a napon Béesbe mentem, hogy onnan hazatérjek Jugoszláviába. Matuska velem jött Béesbe. Útközben a borzalom hangján mesélte, hogy milyen siralmas képet mutatott a katasztrófa színhelye, mennyire megrázták a szétrombolt vasúti kocsik között jajveszé- kelő emberek sikoltozásai, hogy húzták ki a mozdonyból a mozdonyvezető teljesen meg- szenesedett holttestét. Elmesélte azt is, hogy sikerült neki az egyik iszétroncsolt kocsiból kihúzni két kislányt. Amikor ezekről a részletekről beszélt, hangja remegett a borzalomtól. — A vasútról hazamentünk a Margare- thenstrassei lakásra. És a kofferemben magammal hozott dolgokból ettem valamit, Szilvi azonban nem vacsorázott, azt mondta: Primăria Municipiului Cluj. No. 21070—1931. HIRDETMÉNY. A kutya és macska veszettség Cluj város területén, amint az Állatorvosi Microbiologiai és Patalogiai intézet 4038 sz. í. évi október 3-i jelentésből kitűnik, továbbtart. Ezért a következőket hozzuk Cluj város . közönség tudomására: A mai naptól kezdve a Cluj város területén lévő kutyákra és macskákra 3 hónapi zárlatot rendelünk el. A tulajdonosok kötelesek úgy éjjel, mint nappal kutyáikat megkötve tartani. Az uccán csak szájkosáréi és pórázon vezetett kutyák járhatnak. A kutyákkal való megjelenés nyilvános helyiségekben mindenféle formában szigorúan tilos. A kutyatulajdonosok kötelesek azonnal az állatok megbetegedését, valamint ezeknek elhullását a polgármesteri hivatalnak (állategészségügyi hivatal) bejelenteni. Veszettségben szenvedő állatok megvizsgálását csak hivatalos állatorvosok eszközölhetik, hasonlóképpen a hullák felboncolását is. Az ezen rendelet ellen vétők 5000 lej pénz- büntetéssel és 6 hónapig terjedő elzárással büntetnek az állategészségügyi rendészet törvényei és az általános végrehajtási utasitás szerint. Cluj, 1931. október hó 24-én. Dr. Tataru, az interimiárbizottság elnöke. P. Tofan, Állategészségügyi osztály főnöke. j ci szerencsétlenség óta semmit sem evett, mert a gyomra nem vesz be ételt. Este megbeszéltük, hogy moziba megyünk. — Szilvi azt ajánlotta, — folytatta Dér Ferenc, — hogy menjünk az Apollo-moziba, mert ez B'écs legpazarabb mozgószinháza és engem, mint vidékit, bizonyára érdekelni fog az egykori varietéből átalakított mozihelyiség. Az „M“ cimii filhnet adták, amely egy dráma keretében feldolgozza Kürten Péternek, a nemrégen kivégzett düsseldorfi tömeggyilkosnak történetét. Nem tudom, tudta-e Szilvi, hogy milyen darabot adnak! Azt hiszem azonban, hogy csak azért vezetett ebbe a moziba, hogy nekem, mint idegennek, megmutassa a legszebb bécsi mozit. Fél 12-kor, amikor vége volt az előadásnak, gyalog hazamentünk. Útközben megbeszéltük az előbb látott filmet is. Szilvi ekkor megjegyezte, hogy nem tudja magát beleélni egy ilyen embernek a lelkületébe, aki ilyen gazságok elkövetésére képes. Nemsokára hazaérkeztünk és lefeküdtünk. Szilvi jól aludt, mert mindjárt a lefekvés után hor- tyogni kezdett. —- Kedden reggel nyolckor keltem fel. Szilvi már fenn volt és mosakodott. Egész délelőtt a városban járkáltunk, ő üzleti ügyeit bonyolította le. Voltunk a városi raktárházban, ahol különböző áruját próbálta eladni. Az uccán is találkoztunk két üzletfelével, akikkel hosszasan tárgyalt és őszintén bosz- szankodott, hogy pár garas miatt nem jöhetett létre az üzlet. Meglátogatott még néhány kereskedőt, voltunk egy vendéglőben — ekkor evett először a katasztrófa után — és egy kávéházban, közben elintéztük az én útlevelem ügyét is. Kedden délután (szeptember 15-én) én is elutaztam. Kikisért a pályaudvarra és segített a jegyváltásnál is. Kikisért a perronra is. Be akartam szállni a mozdony utáni első kocsiba, amelyben megszakítás nélkül utazhattam volna Szerbiáig, de ő visszatartott, ne üljek az első kocsiba, nehogy úgy járjak, mint ő. Megfogadtam a tanácsát és beszálltam az utolsó kocsiba. Mivel azonban két nehéz kosaram volt, Szilvi az egyiket fel akarta segíteni. Éppen fel akart lépni a kocsi lépcsőjére, amikor megtorpant és sápadtan vissza- ugrott a perronra. „Nem lépek én többé vasúti kocsira“ — mondotta. Én a katasztrófa következtében előidézett idegességnek tartottam ezt a kifakadását és kezet nyújtva neki, elbúcsúztam. Nemsokára elindult a vonatom. Ekkor láttam Szilvit utoljára. ISMERI ÖN A A KINCSESTÁR sorozat az ismeretek minden ágából rövid ismeretterjesztő áttekintéseket nyújt, de nem száraz tankönyvet, vezérfonalat, vagy alacsony rendű népszerűsítést. A legműveltebb ember is tanulsággal olvashatja e kitűnő szakemberek tollából eredő és népszerű gondolatkeltő bevezetéseket. A KINCSESTÁR önálló köteteket ad, de a kötetek összessége idővel zárt enciklopédiát fog alkotni. A művelt magyar ember házából éppoly kevéssé fog hiányozhatni, mint a jó lexikon. — (Gyüjtötokok fogják megkönnyíteni a kis kötetek csoportosítását és védelmét). A Kincsestár hallatlanul olcsó s 30 lel 48 lei füzetenként karton Borítékban ............ füzetenként váS/on kötésben ................ EDDIG MEGJELENTEK: Szinnyei József: A magyar nyelv. Wels István: A magyar falu. Kmoskó Mihály: Az Iszlám. Balta Antal: Az utolsó száz év története. Török Pál: A francia forradalom. Vernon Duckwort Barker: Az angol civilizáció (Mult és jelen). Gratz Gusztáv: Európai külpolitika. Bajza József: Jugoszlávia. Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre. Várady Imre: Az olasz irodalom kis tükre. -A Pukánszky B óla: A német irodalom kis tükre. Babits Mihály: Dante. Kállay Miklós: A legújabb Ura a világ- irodalomban. Zimmermann Ágoston: Fejlődéstan. Bartucz Lajos: Mikép fedezte fel a: ember önmagát (Kis antropológia). Schenk Jakab: Madarak. Fitz József: A könyv története. Haraszti Emil Zenei formák és műfajok. Luttor Ferenc: Róma (A város a történelem tükrében.) Glatz Károly: Velence múltja és művészet e Czettler Jenő: Agrárpolitika. Ihrig Károly: Szövetkezetek. Szabó Vendel: Katholicizmus. Révész Imre : A reformáció története. Szabó Vendel; A pápaság. Nagy József: A filozófia nagy rendszerei. Steiner Lajos: Időjárás. Lassovszky Károly: Világrendszerek. Nyirő Gyula: Psychoanalysis. Mosonyi János: Az emberi idegrendszer. Burger Károly Az egészséges nő. Szöllősy Lajos: A táplálkozás. Sik Sándor: A cserkészet. Lukács Károly: A Balaton. A pénz előzetes beküldésére vidékre is portementesen küldi a MINERVA KÖNYVKERESKEDÉS Cluj-Kolozsvár, Strada Regina Maria (volt Deák Ferenc ucca) 1 szám.
