Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-30 / 275. szám

XIV. ÉVF. 275. SZÁM. es KsasfnUjsjtú 9 a francia aaäsoa izmus a tódiofíÉ padján Ma egyetért a-világ — nemcsak a legyő­zött államok, de a győzők is\—, hogy a túlzó francia nacionalizmus viszi válságba az em­beriséget. Ha Franciaország, amelyet a sors gazdaságilag öt kontinens egyik leggaz­dagabb államává tett, több megértést mutatna a bajbajutott országok sorsával szemben, úgy ma nem néznénk annyira keserves napok elébe. Nyilvánvalóan sok államnak betegsége a nacio­nalizmus, de a francia nacionalizmus formája az, amely kívülről nézve szemmel minden eu­rópai nacionalizmus között a legelviselhetetle­nebbnek látszik. Julien Bepida, az ismert francia iró, aki­nek Trahison de éleres- cimii munkája Európa- szerte feltűnést keltett, október közepén irt a Les NouVelles Litérairesben és azt hangoztatta, hogy „a franciák nacionalizmusa az összes népek nacionalizmusa között a legkevésbbé bar­bár és a legkevésbbé veszedelmes a békére nézve. Ez a kijelentés, amelyet Benda egy sereg szellemes gondolatsorral támasztott alá, tet­szések mellett nagy megütközést is keltett, mert épen annak az írónak a részéről hangzott el, aki folyton folyvást „az Írástudók árulását“ vetette a pennaforgatók szemére és követelte, hogy az intel'lektuel ne szolgája, hanem ura le­gyen a jelszavas és sekélyes, a gondolat igaz­ságát magáévá tenni nem akaró tömegmoz­galmaknak. Pro és contra szólaltak meg a francia nacionalizmus vitájában az irők, igy Pierre Mille, aki Bendának adva igazat, úgy érvelt, hogy a franciák azért legkevésbé nacio­nalisták, mert az ő nacionalizmusuk automati­kus valami, nem kényszerül, folytonos kinyi­latkoztatásokra, ellenben a többi népek mindig csak a maguk fajúnak kiválóságáról beszélnek. Ennek oka szerinte az, hogy Franciaország a vezető népek között a legősibb, legszolidabb, legegységesebb. Franciaország négy teljes év­százada : nemzet, a Szónak legklasszikusabb ér­telmében és ezért, e tömegérzés beidegzettségé- ben a franciáknak néni kell folytonosan han­goztatniuk, hogy ők franciák: ők tudják ezt. Franciaországon kívül egyedül Anglia eny- nyire kész állam, neki sincs szüksége, hogy ál­landóan kirakatban tartsa a hazafiaságát. Egy árnyalattal azonban Anglia Franciaország mögött marad, épen azért, mert vallásilag meg­osztott és protestánsai kapcsolatokat keresnek más népek protestánsaival. Ellenben az Egye­sült Államok, amely gyerekes gőggel azt állít­ja, hogy a „világ fényét“ őrzi, túlzóan rátarti a maga egyedül valóságára, hazafiassága rek- lámizü, annál az egyszerű oknál fogva, mert Amerika is egészen uj állam és beszélnie kell egységéről, különben nem hiszik el róla. Né­metország és Olaszország nemkülönben. Né­metország mint állam még csak 1870 óta léte­zik, túlságosan érzik rajta a cement-iz. Ami pedig Olaszországot illeti, Mussolini azért kénytelen naponta hangoztatnia és glorifikál- nia a maga Italiánitáját, mért önönmagában véve, a tények puszta létezésénél fogva még nem létezik. Benda leghevesebb ellenfelét Drieu la fto- chellébón kapja. Drieu la Rochelle, szemben Bendával, aki 1867-ben született, a régi generál dónak és a régi intellektuális ideológiának apja, az uj francia irónemzedéknek legmar­kánsabb képviselője. A világháborúban edző­dött emberré és Etat civile munkáját, ezt a fé­lig regény, félig esszé kötetet úgy olvassák, mint a nagy tettek felé irányitó evangéliumot. Drieu la Rochelle tagadásba veszi a francia nacionalizmus szelid voltát és azt állítja, hogy bár kevésbé barbár, de sokkal szubtibilisabb, tehát sokkal veszedelmesebb a békére nézve, mint bármely nacionalizmus. A francia nacionalizmus az ő megállapí­tása szerint burkolt, elkent, negativ nacionaliz­mus, tehát sokkal veszedelmesebb, mintha po­zitiv lenne. A franciák beássák magukat kivá- laszottságuk monomániájába, otthon ülnek, nem utaznak, nem tesznek különbségeket, szent meggyőződésük, hogy amit a világon meg le­het kapni értékben, azt Franciaországban mind fellelhető. Drieu la Rochelle a franciával szem­ben előnybe helyezi a középeurópai bátor intel­lektuell aki elutazik Párisba, vagy Newyorkba, megáll niinden kirakat előtt és azzal a,szándék­kal távozik, hogy e helyekre ismét visszatér. Ta­gadásba veszi, bog;/ a francia közpolgárnak nincs egyéb dolga, mint „a rend szavait“ meg­figyelni, mert. ezt a sajátságot csak a sajtó szuggerálja ,be neki, egyébként nem létezik. Tagadásba veszi azt is, hogy a franciák olyan absztrakt fogalmak érdekelnék állandóan, mint „igazság“, „jog“ és ha annak idején egy Drey­fus por- meg tudta mozgatni a jelszavak nevé­ben Franciaországot, ma már a Dreyfus pör, elképzelhetetlen. A francia nacionalista egé­szen más, mint ahogyan Beuda bemutatja. In­dividualista és frondőr. Azt képzeli magáról, hogy neki folytonosan védekeznie kell és ez az érzése bizonyok-inferioritásból fakad. 1918-ban győz, kizsákmányolja a győzelmét és mégis 1829-ról és 1880-ról beszél. Kiaknázza az 1918-as békeszerződéseket, de a nyelv, amelyen megszó­lal, még mindig az 1815. és 1871. békeszerződé­sei áldozatainak a nyelve. Harcos replikáját anekdotával fejezi be. Egy német mult évben Párisban tartózkodott és a szálloda portása megkérdezte tőle: Termé­szetesen, ön el fog menni Joffre marsall teme­tésére! — Nem — felelte a német. A portás végignézte a németet, mintha egy szenvedé­lyes butít követett volna el: Ah, jól sejtettem, hogy ön nem szereti Franciaországot. Julien Benda a Les Nouvelles Littéraires legutóbbi számában válaszol Drieu la Rochell- nek és ő is elmond egy anekdotát. Kevéssel a háború előtt Németországba utazott és belé­pett egy hotel szalonjába, ahol egy fiatal zon­gorista Wagner müveit játszotta. Szomszédja, j egy heidelbergi kereskedő halkan megjegyezte I mellette: „amit szeretek Wagnerben és amibe j minden belfesürüsithető: Germáuia.“ Feltétele-:; zem, folytatja Benda, hogy egy poitiersi keres­kedő sohasem tenné meg mellettem ezt a meg­jegyzést-: „Ami tetszik nekem Gounodban, amit ő kifejezésre akar juttatni: Gallia.“ Benda fentartja állításait, _ hogy épen a francián kívül a többi európai népek ^ azok, amelyek sohasem szűnnek meg „nemzetiesen" gondolkodni. Ami a Dreyfus pör inegismétel- hetetlenségét illeti, annak magyarázata, hogy ma egyetlen egy katona sem gondolkodhatik úgy, mint annak idején. Nem Zola és Pic'iuard válnak ma lehetetlenné, hanem Mereier tábor­nok. Benda azonban szerfölött örül Drieu la Ro­chelle és az ifjú nemzedék pacifista gondolatai­nak, annak a mélyreható mozgalomnak, amely vitában hangot keresett. Összefoglalva ellenfe­lének szavait, a másik oldal felfogását úgy ér­telmezi, hogy minden nacionalizmus kivétel nélkül borzalmas és a háborút csak úgy lehet elkerülni, ha minden háborút akár igazságos, akár igazságtalan motívumok érlelik is, elité­lünk. E mozgalmak, — mondja Benda — prak­tikusak és abból az utilitarisztikus romanticiz- musból születtek, amelynek filozófusai Nietz­sche és Bergson voltak. Meg kell mondani, ■— fejezi be Benda cikkét — hogy a béke müve egy hitnek a diadala, nem pedig az észé; apostolok és a tett emberei vivják ki, nem pedig az ár­nyalatok és az igazság barátai. Amit Drieu la Rochelle és társai állítanak, az élet szempontjá­ból hasznosak és kívánatosak, de az ész és a logika vizsgálata mellett nem mindenben fe­lelnek meg a valóságnak. Ligeti Ernő. I WKISS imÁS : |A mai társadalom S A jelenlegi Magyarország első rész­letes táradalomleirása. Alapos tanul­mány, élvezetes olvasmány. Nemes pa- § piron, egészvászonban 300, színes kar- S tonkötésben 240 lei. A pénz előzetes =j beküldésére portómentesen küldi a § »MINERVA« KOLOZSVÁR, 5 STR. REGINA MARIA (DEÁK FERENC U.) 1 SZ­Lapunk minden olyan vásárlója, ki 25 drb. foly­tatólagos lap­fejet alanti címre beküld, KOTTÁT MAS* INGYEN!!’! a temesvári Moravetz zenemű- kereskedéstől. — A Moravetz cég Románia legnagyobb zene­mű-kereskedése, árai pedig a legolcsóbbak. — JEGYZÉKET BÁRKINEK INGYEN KÜLD. SAKK Rovatvezető: Dr. Bródy Miklós. —o— 40. sz. végjáték. Niemzowics A.-tól (Riga). (A nagymester az alábbi kis, szellemes, de nem nehéz végjátékot régebben komponálta.) —o— Sötét: Ke8, Bh8; gy.: e6, f7 és b6 (5 drb.) abcdefgh Világos: Kb3, Be7; gy.: d5, d6 (4 drb.) — 0— Világos indul és nyer. —0— A november 1-én közölt 245. sz. (Würzburg) feladvány megfejtése: 1. Hd5, KXd5. 2. Va2+ stb. A) 1...........f5—f4. 2. Vd3 stb. B) 1............. Fa3. 2. Bf4 stb. C) 1 ..........Fel. 2. Vb8+ stb, D) 1 ..........Fd4. 2. Ve4+! fXe4. 3. Bh5 matt. Helyesen fejtették meg: Tahişu J. (Besz­terce) ; Mózes L. (Gyalár); Hoffmann Kató és Piriké (Beszterce); Camaraş J. (Dés). A ,,Keleti Újság“ országos levelezési-versenye A. határidőig mindössze 4 játékos jelentke­zett és egyben beküldötte a 100 lei nevezési di­jat, valamint 100 lei bánatpénzt. Miután a versenyt csak úgy kezdhetjük meg, ha legalább is 8 játékos vesz részt, meg­hosszabbítjuk nehány nappal a jelentkezési határidőt. December 3-ig bezárólag még elfo­gadunk jelentkezéseket. Ha a verseny létrejö­het, úgy az december 10-én fog megkezdődni. A jelentkezések (az említett 200 lei kap­csán) egyenesen Dr. Bródy Miklóshoz, Cluj, Brassai-ucca 3. intézendők. SAKK-HIREK. A Bogoljubow—Rödl match eddigi ered­ménye 1—1 nyert és e remis játszma. A francia bajnokságot az idén Mufíang nyerte, ki már az 1928-as hágai olimpiászon is kitűnő egyéni eredményt ért el. Steiner Lajos, a kiváló tehetségű magyar mester szimultán rekordot állított fel, ameny- nyiben nemrég Újpesten 103(!) ellenféllel ját­szott egyszerre. Eredménye szintén bámulatos: 88 nyert, 5 vesztett és 10 remis játszma. A hastings-i (Anglia) minden évben meg­rendezett karácsonyi-versenyen az idén a ki­válóbbak közül dr. Euwe, Flohr, Stoltz, Sultan- Khan és Miss Menchick fognak játszani. Szőrmebnodákat nutria színre és íelelősség l’TYliáY66 kelmefestő gyár EPtFl HP a» <*m 1, meiiett fest *1 ■ AF Cluj, Reg. Férd. 133. Belvárosi fióküzletek: Strada Bariţiu 2. — Strada Regina Maria 11. — Calea Moţilor 112.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents