Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-29 / 274. szám
8 XIV. ÉVF. 274. SZÁM. BSKIBSim Németország’ nagy terve a munkanélküliek mezőgazdasági telepítésére (Berlin, november 27.) A mai, sok krízissel küzdő és a gazdasági és külpolitikai kibontakozás utjait kereső Németországnak kétségtelenül legnagyobb belső problémája: a munka- nélküliség kérdése. Ez a probléma nemcsak a ma, hanem a holnap és holnapután kérdése is. Ha Németország nem is fog örökre jóvátételt fizetni és a nemzetközi helyzet, az európai krízis enyhül is, a munkanélküliség még mindig meg fog maradni, ha számszerüség szempontjából enyhébb formában is. A szakértők szerint legalább hárommillió emberre tehető azoknak a német polgároknak a száma, akik a legnormáli- sabb gazdasági viszonyok mellett is munka nélkül maradnak a mai európai gazdasági berendezkedés mellett. A kérdés megoldására tehát a mai átmeneti intézkedések mellett hosszabb lejáratú tervek is szükségesek, évtizedekre fel kell készülnie államnak és társadalomnak egyaránt, ha komolyan tenni akar valamit a válság enyhítésére. Ilyen hosszabb lejáratú és komolyan átgondolt tervnek látszik az az akció, amely a mezőgazdasági telepítés révén akar a munkanélküliségen segíteni Németország. A Brüning-kormány egyik legfontosabb szociális akciója ez, amely máris sok szép eredményt mutat föl és amelyet hivatalos formában központilag intéznek most az egész birodalomban. A szociális lakásépítési politika hiánya. Ha ennek a német telepítési tervnek egész jelentőségét fel akarjuk fogni, akkor egy pillanatra bele kell tekintenünk az egész háboru- utáni német szociális politikába, vagy legalább is át kell néznünk annak a pozitiv alkotásait. A forradalom óta a német szociális politikát úgyszólván teljesen a szociáldemokrata mentalitás irányítja. A munkanélküli segély, béregyeztetés, betegségbiztosítás és más jogi és pénzügyi intézmények mellett ez a szocialista mentalitás elsősorban a nagyvárosi lakásépítés terén munkálkodott. Berlin és a nagy német városok egész uj negyedekkel bővültek ki rövid tiz esztendő alatt. Százszámra szoronganak itt egymásmelleit az uj, modern stílusban épült kislakásos bérkaszárnyák, ezek az ornamentikában, kétszobakonyhás uj Babylonok, amelyekben a nagyvárosi gyáripar munkásai laknak. A szocialista uralom ott segített a szervezett munkásságon, ahol a legkönnyebben lehetett: lakásokat épített számára. Ez az óriási méretű lakásépítési politika azonban — attól eltekintve, hogy csak a szociális bajok tüneti kezelésének jellegével bir — igen súlyos gazdasági hibákat, valóságos uj krízist okozott. A háború óta Németországban körülbelül 20 milliárd aranymárkát fektettek bele lakásépítésbe a magánosok és közületek, tehát bizofSikerflnh titkai Bútoraink kiváló minősége. Áraink olcsósága. * Kedvező fizetési feltételeink. Székely és Réti Erdélyrészi Bútorgyár Részvénytársaság, ;; Târgu-Mureş, Bucureşti, Braşov ;; nyara sokkal többet, mint a győztes Angliában vagy Franciaországban. A szociális igény ma talán sehol sem olyan nagy, mint Németországban, viszont a gazdasági alap túlságosan gyenge ehhez az igényhez képest. Évi 2—3 milliárdnyi kevéssé produktiv tőkein- vesztálás, a külföldi adósságok és a szociális terhek óriási megnövekedése és sok hasonló, súlyos teher jár ennek a szociálpolitikának a nyomában, amely, mint a lavina, csak továbbrohan a nyomor lejtőjén, mert, természetszerűen, a magángazdaság helyzetét súlyosbítja és továbbfokozza a munkanélküliséget. A modern lakóházban most ott ül a munkanélküli német munkás házbérmoratóriumára támaszkodva és ugyanakkor beütött a nagyarányú la- káskrach, amely ugyancsak súlyossá teszi a tőke helyzetét. Jöjjön az uj módszer: a „grüne Rettung“. A munkásnak ma nemcsak lakást kell építeni, hanem életlehetőséget kell számára teremteni: — ebből az egyszerit igazságból indul ki viszont az a másik irányzat, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy a munkanélküli munkásokat letelepíti az ország különböző részeiben és a mezőgazdaságban nyújt számukra megélhetési alkalmakat. „Abból nem élünk meg, hogy egymásnak házakat építünk“ — mondja igen bölcsen Wisotzky és Laible urak röpirata —, amely a merész kérdést kockáztatja meg: mi lett volna, ha azt a 20 milliárd márkát nem lakásépítésre, hanem telepítésre fordítja Németország? Persze, a kérdésnek ez a föltevése igy, ebben a formában, nem állhat meg, azonban mégis érdemes elolvasni az okoskodást. Jóval kevesebb élelmiszerbehozatal, kevesebb munkanélküli segély, sokezer uj egzisztencia, aki fogyaszt és adót fizet, kevesebb szociális teher, kisebb kivándorlás, a városbaözönlés, a nép elproletárosodásának megakadályozása mutatkozik elvileg a „grüne Rettung“ javára. A röpirat számszerűen is kimutatja, hogy mennyivel több volna az állam adóbevétele és mennyivel csökkennének a szociális terhek. Csak abból az összegből, amit 1927-ben lakásépítésre fordított Németország (3.2 milliárd márka), 400.000 telepet lehetett volna létesíteni. A német tőkének ez a nagy vérvesztesége, ha a földre hullott volna, abból életlehetőségek nőttek volna ki. Az elveszett tengerentúli gyarmatok helyett belső kolóniák keletkeztek volna, melyek egzisztenciát nyújtanának legalább a mezőgazdasági népesség szaporulatának és meg akadályoznák a „rural depopulation“-!, ha már arra csak kisebb mértékben lehet is számítani, hogy az ipari munkástömegeket vissza lehet hódítani a föld számára. Ez volna a telepités kérdésének az igen rövid elméleti része, amihez számtalan financiális terv csatlakozik, mindmegannyi megoldási telepités terén már túl vannak az elméleteken, sőt részben a terveken is és már az eredmények beszélnek az évek óta folyó munkáról. Sikerülhet-e a nagy terv? Ezt a kérdést igen sok dolog determinálja, de mindenekfölött kettő: a föld és az ember. Van-e Németországnak annyi termőföldje, amelyre nagy tömegeket le lehet telepíteni, ez itt a legfőbb kérdés. És a másik: lehet-e az ipari munkást, a nagyvárosi embert földmunkára szoktatni és a munka szempontjából érdemes-e? Végeredményben ez a nagy és modern népvándorlás a városból a faluba és a faluból a városba. Mert mig az ipari munkást a mezőre akarják telepíteni, addig számolni kell viszont a másik hatalmas áramlással is, amely a paraszt lelkében fejlődött ki és a háború után végképpen elhatalmasodott egész Nyugat-Európához. A franciák erre a típusra mondják: „le mauvais payasn“. A paraszt, aki szociális szempontból polgárrá, vagy proletárrá vedlik, minden erejével a városok felé törekszik Franciaországban épp úgy, mint Németországban és valósággal megunja a földmivelést, a falut, a városi civilizáció olcsó lehetőségei után vágyva. A buzafogyasztás fejkvótája. Londonból jelentik: Argentínában a buzafogyasztás fejkvótája évi 171 kilogrammról 146-ra, az Egyesült Államokban 147-ről 127-re, Ausztráliában 160-ról 146-ra, Kanadában 314-ről 214 kilogrammra szállott le. Európában a fogyasztás átlagos fejkvótája 130 kilogramm. Ezek az adatok a nagy buzakinálat s ezzel az árcsökkenés egyik ható tényezőjét mutatják. Részben módosítják a vámtarifát. Bukarestből jelenjeik.: A fogyasztási cikkek olcsóbbá tétele érdekében tanulmányozzák a vámtarifa módosítási lehetőségeit. Ha a vámtarifamódositás keresztül megy, némelyik cikknél biztosra veszik a jelentékeny áresést. Stabil a lej. A párizsi nemzetközi devizakonferencián megállapították, hogy a román lej teljesen stabil és Romániának nem volt szüksége olyan devizakorlátozásokat alkalmazni, mint a többi államoknak. A költségvetési bizottság megszavazta a külügyi tárca költségvetését. Bukarestből jelentik: A kamara költségvetési bizottsága tegnapi ülésén a külügyminisztérium és a sajtóigazgatóság költségvetését tárgyalták s Ghica külügyminiszter felvilágosításai után megszavazták. A külügyi költségvetésből viszont 2 millió lejt töröltek. * December hő 2-án és 3-án lesz Zilahon az országos vásár. December 2-án állat, 3-án pedig a kirakóvásár. A mezőgadasági tartozások konverziójáról és a mezőgazdasági kényszeregyezségről szóló törvényjavaslat teljes és preciz magyar -fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Str. Memorandului 12. Ára 100 lej. Betétesek! Hitelezők! Adósok! A módosított szakaszokkal kiegészített kényszeregyezségi törvény magyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 12. Ár*S 100 lej. Vidékre portóval 110 lej. * Az uj árlejtési (közmunkák, közszállitá- sok), szabályzat (1931 junius 4-i 127 sz. Mon. Of.-ban) magyar, német fordítása és román szövege kapható dr. Mandel Fordító irodájában, Cluj, Str. Memorandului 12. Eladó Nógrád megyében 1500 holdas birtok szeszgyárral. 10 szobás uri- lakással. Somogybán 200—5000 holdig. Pest. Fehér, Szolnok és Hajdú megyébe': 50—2000 holdig. — Csizmadi Árpád ingatlanforgalmi iroda Budapest, Sas ucca 29 szám. ö Mezőgazdasági Bank g és Takarékpénztár Részvénytársaság Cluj-Kolozsvár, Caj. Reg. Ferdinand 7. Ej = ; — Fiókintézetek: Dej-Dés, Becleari-Bethlen, Cehul-Silvaniei-SzUágycseh, Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Affíliált intézetek : A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T; Aiud-Nagy enged és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. SAJÁT TŐKÉK: 60.000.000 Lei. Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. I Engedélyezel! devizaheiy! ^rrrnT77TTT77TÎTrrîlTlîT^^ *t hI i )i 11 ti il»j Ij Ilii ii ii ii ii li li in$ Kipállott, vörös gyermektestet Höfer babykrémmei keli ápolni !1
