Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-27 / 272. szám
t marnem 111 ii "I igsBgBWPaKaBg^aBgaaais^í^T^aH«^^ «bmb—a i waiwwiTimiiiiMwiwwKgaB« elfogyták Csiky Alexandrina, Csiky Viktor volt kolozsvári egyetemi tanár leányának gyilkosait (Arad, november 25.) Országszerte megdöbbenést keltett annak a borzalmas rablógyilkosságnak a hire, amelynek áldozata Csiky Alexandrina dúsgazdag seprősi földbirtokosnő volt, Csiky Viktor volt kolozsvári egyetemi tanár leánya s amelyben most váratlanul szenzációs fordulat állott be. Alig tiz napi nyomozás után a csendőrségnek sikerült letartóztatnia a tetteseket négy seprősi lakos személyébén, akiket bevittek az aradi ügyészségre. Most sikerült a tetteseket Patras Simon és két fia, Patras Mihály és Tódor, valamint Rosca János személyében letartóztatni, A nyomozás érdekében még a községbeliek sem tudták, hogy a négy gyanúsított ellen komoly bizonyitékok vannak a csendőrség kezében. Házkutatást tartottak ugyanis Parras Simon lakásán, ahol megtalálták azt a vasszerszámot, amellyel fel- feszitették Csiky Alexandrina lakásának ajtaját, azonkívül előkerült a fejsze is, valamint egy revolverrész, am-lyuek agya akkor tört el, amidőn a gyilkos támadás alkalmával homlokon sújtotta a szerencsétlen sorsú úrin őt. Azonkívül Patras Mihály ruháiban, aki különben szabadságon levő katona, vérnyomokat találtak, amelyeket a gyilkosok igyekeztek úgy az ingből, mint a zsebkendőből, valamint a katonanadrágból kimosni. Amidőn a bűnjeleket a csendőrség megtalálta, a letartóztatásban lévő négy gyanúsítottat ismételten kihallgatták, akik a bizonyitékok láttára megtörtek és részletes beismerő vallomást tettek. Ennek alapján a hatalmas és eredményes munkát végző csendőrök rekonstruáltalak a gyilkosságot, amely a következőkép folyt le: Patras Simon tudomást szerzett arról, hogy Csiky Alexandrina előző nap kapta meg a bérleti összeget földjei után. Abban a tudatban, hogy a pénzt a földbirtokosnő még lakásán tartja, elhatározták, hogy kirabolják. Tizenhatodi- kán délután az udvar felől lementek a pincébe, ahonnan egy rejtett félj árat volt a ház konyhájába. Az itt lévő zárt ajtót felfeszitették, — a feszitővas nyoma pontosan beillik az ajtón talált résbe, amely Patras Simpn munkájának nyoma volt — behatoltak a konyhába és az egyik fiú egy báránybőrből készült álarcot téve fejére, behatolt a szobába, ahol Csiky Alexan- drinát egyedül találta. Rosca Jánost a tett elkövetése idejére a ház előtt hagyták azzal a feladattal, hogy őrködjön. Amidőn Csiky Alexandrina megpillantotta a szobába belépő álarcos parasztembert, hatalmasat sikoltott, amely az uccára is kihallatszott. A sikoltástól Rosca annyira megijedt, hogy elrohant a háztól. Patras Simon és két fia közben rávetették magukat Csiky Alexandrinára, összekötözték kezeit, betömték a száját, majd leteperték a földre és fejszével két hatalmas csapást mértek fejére, azután egyikőjük a kezében levő revolverrel homlokon sújtotta a szerencsétlen áldozatot. Ezután nekiláttak a szoba átkutatásának, aminek azonban semmi eredménye nem volt, mivel Csiky Alexandrina vagyonát, azonkívül az előző nap kapott bérleti összeget az Arad- Csanádi Takarékpénztár ottani fiókjában helyezte el. A rablógyilkosok ekkor több apró tárgyat szedtek össze, majd petróleummal lelocsolták a bútorokat, valamint Csiky Alexandrina holttestét, tiizcsóvát dobtak a petróleummal leöntött bútorokra, azután a pincén kérészül eltávoztak borzalmas tettük szinhelyéről. Miután a bűntény rekonstrukciója is megtörtént. Usila Miklós őrsparancsnok ma regg ,1 a négy rablógyilkost bevitte az aradi ügyészségre. Bünös-e dr. Pop főorvos a kis Konnerth írénke halálában ? Komiért írénke nem kapott orvosságot — meghalt Az orvos nem akart ingyen szérumot adni a szegénysorsú leánykának (Kolozsvár, november 25.) Dr. Pop Stefan szamosujvári városi főorvosnál a mult év januárjában egy izgatott anya jelentkezett kislányával. A leánynak magas láza volt s különösen a torkát fájlalta. — Doktor ur, tessék megvizsgálni, mert nagyon rosszul van a kislányom — mondta siró hangon Konnerth Jánosné, a beteg kislány édes apyja. A főorvos megvizsgálta a tizenhárom éves Irénkét és megállapította, hogy difteritiszben szenved, amely betegség, mint ismeretes, ebben a korban nagyon veszélyes és gyors orvosi beavatkozást igényel. A diagnózis megejtése után dr. Pop Stefan előirta a szérumot, amely egyetlen gyógyszere a nehéz torokgyulladásnak. Az orvosság nem volt drága. Belföldi gyárból, a bukaresti Cantacuzino intézetből került ki. Százhúsz lejt kértek érte a gyógyszertárban. Konnerth Jánosnénak ennyi pénze sem volt. A kislánynak azonban mégis csak szüksége lett volna a szérumra, hiszen csak az segíthetett rajta. Az asszony azt kérte erre a főorvostól, hogy adjon ingyen orvosságot kislánya részére. Máskülönben nem tudja megvenni. Dr. Pop Stefan akkor éppen nem volt jókedvében, vagy más valami akadályozta meg jólelküségének megnyilvánulását, de tény az, hogy megtagadta a kérést s elengedte menni a beteg kislányt anyjával együtt, anélkül, hogy bármiképpen is megpróbált volna segíteni rajtuk. Habár azt is megtehette volna, hogy kórházba utalja Konnerth írónkét, ahol azután mégis csak rendes orvosi kezelésben lett volna része és útját lehetett volna állani az elhatalmasodó betegség % A sírás nem segít, csak a munka és tanulás-, kevés pénzért tömegesen vehet könyvet a Lepage antikváriumban, Cluj-Kolozsvár. Kérjen jegyzéket. pusztításainak. Már csak azért is meg kellett volna ezt tegye, mert a difteritisz közismert és könnyen terjedő ragályos betegség, amely abban az esetben, hr. a beteg körül levők nem elég elővigyázatosak, gyorsan fertőzi meg azokat is. Dr. Pop Stefan főorvosnak ez sem jutott eszébe s igy történt, hogy kétségbeesetten távozott el rendelőjéből Konnerth Jánosné és a szerencsétlen tizenharmadik évében járó írénke A következő napon egy másik orvost kerestek fel, itt azonban még rosszabbul jártak, mint dr. Popnál, mert az hétszáz lejes orvosságot irt elő, ami azzal magyarázható, hogy közben a kislány állapota rosszabbra vált s erősebb fokú szérumra volt szükség, amelynek természetesen az ára is „erősebb.“ Három napig nem történt semmi. Orvosság nem volt, a difteritisz bacillusai nyugodtan szaporodtak a kislány szervezetében. Harmadik napra az anyának nagynehezen sikerült összeszednie 120 lejt és megvette a dr. Pop Stefan által előirt szérumot, amelyet egy Weisz nevű szamosujvári orvos injekció alakjában befecskendezett. De késő volt már a segitséggel. Azok a napok, amelyek az első vizsgálattól a szérum beoltásáig elteltek s amelyek alatt szabadon garázdálkodhatott a betegség, megpecsételték a kislány sorsát. Január 29-én vizsgálta meg dr. Pop Stefan, február 2-án sikerült megszerezni a difteritisz szérumát és február 6-án fehér kocsis temetés indult el a szamosujvári temetőbe. Konnerth írénke 13 éves korában difteritiszben meghalt. Hogy mennyiben járult hozzá ehhez a halálhoz az az orvosi jóakarat, mely megtagadta tőle az egyedül segítő szérumot, a dósi törvényszéknek kellett volna megállapítania. Konnerth Jánosné ugyanis bűnvádi feljelentést tett dr. Pop Stefan ellen, gondatlanságból okozott emberölés vétsége cimén, amelyet azzal követett el, hogy habár megtehette volna, hogy XIV. ÉVE. 272. SZÁM. MOST JEÎiEWT M ‘ G A LEGAKTÜÍLI- KÖS1V l GÁTHY ISTVÁN: A munka társadalma Eszmék és gondolatok tárháza ez a könyv, melyek alkalmasok arra, hogy a jövő gyakorlati politikája azokból a megfelelőket kiválasztva, az emberi haladás szolgálatába állitsá. A jövő társadalmi rendjének grandiózus képe ez a könyv, melyet a laikus és közgazdász, politikus egyformán élvezettel olvas. Ára 240 lei. A pénz előzetes beküldésére portómentesen küldi a Minerva könyvkereskedés Kolozsvár, Str. Regina Maria 1. ¥¥ gyógyszert adjon, mégis visszautasitotta az anya erre irányuló kérését. A törvényszék felmentő Ítéletet hozott. Az indokolás az volt, hogy nem köteles az orvos ingyen gyógyszert adni. Tőle függ teljesen, hogy ad-e gyógyszert ellenszolgáltatás nélkül a hozzáfordulóknak, vagy nem. Kötelezve erre nincsen. ' Felebbeztek az Ítélet ellen s a kolozsvári tábla szerdán tárgyalta az ügyet. Dr. Giurgiu János képviselte a magánvádat, — Ha a szabályzatban nincs is benne — mondta az ügyvéd, — hogy némely esetekben ingyen gyógyszert kell adjon az orvos szegény- sorsú betegeinek, de benne van ez az ember lelkében és akiből hiányzik a humanizmusnak az a cseppje, amely hasonló esetekben nem hagyja segítség nélkül a szerencsétlen beteget, az megérdemli, hogy a törvény büntető keze reácsapjon. A tábla tanácsa helybenhagyta a törvény- széki Ítéletet, amely döntés ellen a magánvád képviselője a Semmitőszékhez felebbezett. WimilllllHHWHIIHIMIIIHHIH Dr. Barát Béla, a gyulafehérvári r. k. teológia tanára a faluról és a szociálizmusról Az Erdélyi fiatalok faluszemináriumában hétfőn este Barát Béla, a gyulafehérvári róm. kath. papnevelde szociológiai tanára tartott előadást a „Szocializmus és a falu“ címmel. Az előadás tárgya két sajátságot kívánt meg az előadótól: a feltétlen szociális gondolkodást s a falu érdekeit maga előtt tartó, tárgyilagos Ítéletet. Az elsőt biztosította az előadó nagy felkészültsége, az utóbbiról: a faluban megtalált szociális eszményiségéröl pedig meggyőződhettünk a tényleges falusi élet költői magaslatokra is szálló, de nagyon reális festésekor. Úgy ismertük meg előadása után Barát Bélát, mint azt a szociológust, akire nekünk a legnagyobb szükségünk van, mert társadalmi ideológiája nagyrészt a falu társadalmi szemléletéből fakad: ismeri az általánosabb értelemben vett falu s speciálisan a magyar falu társadalmát, ennek rétegeit, harcait, problémáit, világnézeti felfogását, eltolódottságát, egyszóval a falut a maga minden társadalmi vonatkozásában az alaposan felkészült szociológus szemüvegén keresztül. Barát Béla gondolatvezetése a kapitalizmus csődjéből indul ki: kérdése: a szocializmus és a falu össze- egyeztethetö-e? Válasz negativ. Mert 1., a falu gazdasági felfogását a szabad vállalkozás, a szabad kezdeményezés, a produktiv eszközök és a föld szabad elhatározáson alapuló igénybevétele jellemzi; 2., viszont az oroszországi falunak a kollektív munkába való beállítása azt igazolta be, hogy a szocializmus egészen más síkban mozog, szembetalálja magát a falusi ember föld- szeretetével és a magántulajdon-rendszerrel. A hozzászólások folyamán e tekintetben felvetődött a kérdés, hogy vájjon egy uj világ-alakulat, uj gazdasági rendszer nem ad-e egészen uj jelleget a falusi társadalom lelkiségének. Az előadás konklúziója: a szocializmus egy válfaja sem fakadt a falu kebeléből, habár a kollektiv érzés ma már a falun is társadalom alkotó elem, azonban ez még nem szocializmus. Véleménye, hogy a kérdés helyes gyakorlati megoldása egyrészt a termelő falu, másrészt az intelligencia, kiváltkép a tanuló ifjúság kezében van letéve. Az előadót a több mint száz főiskolás meleg ünneplésben részesítette.
