Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-02 / 251. szám

14 KÉvenUÜ/fc XIV. ÉVF. 251. SZÁM. A nagy válság Hozzászólás az UgSr ankéijához Irta: Dr. Ferenczy Zsigmondi E lap hasábjain megindított válságvita nap­jaink legégetőbb kérdését hozta szőnyegre. Jó volna, ha rendszeresen és állandóan napi­renden tartanék. A vita anyaga kimeríthetetlen. Minden nap uj kérdést vet fel és nincs felelet arra a folyton megújuló kérdésre: mi lesz? A mult gazdasági- és társadalomtudományi elméleteinek nagyrészét halomra döntötték az uj idők eseményei. Az idő kereke oly gyorsan fo­rog, hogy a tegnap megoldásai ma, holnap idő­szerűtlenné válnak. A szórványosan felbukkanó szanálási ter­veket a szeszélyesen hullámzó gyakorlati élet szemüvegén keresztül kell nézzük, higgadtan, óvatosan. Az uj gondolatokat sem lekicsinyel­ni, sem túlértékelni nem szabad. Nem tudjuk, hogy az idő és az események milyen elgondo lásnak adnak létet. A bírálat tárgyilagosságot kiván. Ne inkrimináljon: alkosson. Az Ugir ankétjának érdeme: szerves egé­szében teszi szóvá a gazdasági válságot. Kiter­jed a mezőgazdaságra, iparra, kereskedelemre, értelmi munkára. Fogyatékossága: a válságot csak okozati jelenségeiben tárgyalja. Az ok és okozati öszefüggés hiányzik. A szanáló eszkö­zöket felszínesen érinti. A sorok között hajlu- mos a termelőágak között érdekellentétet sej­tetni. A mezőgazdasági válságnak a kelleténél kisebb jelentőséget tulajdonit. A kérdés súly­pontját a gyári ipar felé tereli. Pedig a nem­zetközi válság s annál inkább az agrárállamok belföldi válsága nem itt fordul meg. Az egész kérdést nem helyezi abba a fe­szült gazdasági és társadalmi atmoszférába, amelyben gazdasági életünk napról-napra nö­vekvő kínnal vergődik. Mig a gazdasági válság kérdését az egyes termelőágak szervességében veti fel, a szaná­lás terve elhomályosul a vámrevizió szükséges, vagy szükségtelen voltának diplomatikus esz­mefuttatásában. Pozitívum nincs benne. A kérdés pedig eredményesen csak ugv tárgyalható, ha azt a válság nyugtalanságától mentesen, a gazdasági élet jelenségeinek hig­gadt megvizsgálásával és minden egyes gazda­sági ág: földművelés, ipar, kereskedelem, értei mi munka érdekeinek összhangzó szemelőtt tar­tásával érintjük. Egyiket a másik terhére nem privilégizáljuk. Ezen irányelvek mellett meg kell állapíta­nunk, hogy a nagykapitalista gazdálkodó társa­dalom élesen elkülönült a polgári gazdálkodó társadalomtól. Méreteiben annyira ránőtt, a pol­gári gazdálkodó társadalomra, hogy ezt a gazda­sági megsemmisülés határára rántotta. Bár mindkét gazdálkodó osztály a magántulajdon rendjén áll, a nagykapitalista osztály monopoli­zált és privilégizált helyzetével, majdnem jogi fikcióvá teszi a polgári gazdálkodó társadalom számára a tulajdonszerzést. A nagytőke által fi­nanszírozott nagyipar elsőrendű létszükségletét képező termékeit 2—300%-os ártöbblettel adja a feldolgozó kisiparosnak és viszontelárusitó kereskedőnek. Textil- és vasáru, patkószeg, ce­ment, cukor stb. ilyen áron jutnak belföldi for­galomba. A belföldi árat a gazdasági élet fel­mérhetetlen kárára támogatja a meg nem okolt vámvédelem. Hiába emeli a vámtarifa az áru- értékének két-háromszorosát kitevő vámdijjal a külföldi áru árát azért, hogy a belföldi árut ugyanilyen felárral hozzák forgalomba. Vég­eredményben kár származik ebből, mert a me­zőgazdasági termékek és az ipari cikkek árai között olyan áthidalhatatlan aránytalanság jött létre, amely a fogyasztók nagyob részét képező földművesosztályt s az erre támaszkodó iparost és kereskedőt csaknem teljes mértékben kizárja a fogyasztásból. Ugyan, hogy tudjon a földműves egy kilo­gramm cukorért két véka gabonát, 6 doboz gyufáért 1 véka gabonát fizetni. A tarthatatlan példák ezreit lehetne felsorakoztatni. Vagy hogy tud a termelőmunka a jegybank arányta­lanul magas kamatlábának megfelelő jövede­lemhez jutni. Ugyanis a mult évi mérleg szerint a jegybanknak 8 milliárd aranyfedezete volt. A bankjegyemisszió 19,604,584.250 stabili­zált papirlej volt. A 9%-os kamatot azonban nem a reálfedezetet képező arany után, hanem tisztán privilégiumjoggal legalizált, de önmagá­ban belső értékkel nem biró papir után szed­ték. Vagyis a reálvagyonérték két és félszerese után. Vájjon melyik termelési ágnak van módja ekkora haszonvételre? Amig ilyen alapvető kérdések a gazdasági törvénveszerüség szabályai szerint nem nyernek megoldást, addig a részletkérdésről hiába tana­kodunk. Csak az alapvető hibák kiküszöbölé­se után gondolhatunk a gazdasági élet logikai rendjének felépítésére. Agrár államban első feladat a mezőgazda­ság konszolidálása: a földhitel rendezése, a me­zőgazdasági termékek normális árának helyre- áilitása, a föld értékállandóságának biztosítása. Ezek után a másodlagos termelési ágak: ipar, kereskedelem, pénzügy és a gazdasági élet mellékjelenségei önmaguktól jutnak egyen­súlyba. Ha abból indulunk ki, hogy mindazok az ingatlanok, amelyek a normális gazdasági idők­ben megvoltak, ma is megvannak, az árukészlet és munkaenergia nagyobb s a forgalom, illetve a fogyasztás ennek dacára 60—80%-kal csök­kent, el kell fogadnunk azt a magyarázatot, hogy ennek a forgalmi eszköz hiánya az oka. Ezt a következő adatok igazolják is: Romániának 1914. XII. 31-én 640,505.057 aranyparitásos leje, és 7,700.000 lakosa volt. 1930. XII. 31-én 19,604,584.250 stabilizált papir- leje (408,428.838 aranyparitásos lejnek felel meg) és 17,800.000 lakósa volt. A négy szám összevetése 72.42% fizetőeszközhiányt mutat. Növeli ezt a hiányt a külföldre csempészett s a hitelválság elől elrejtett valuta mennyisége. A gazdasági forgalom megindításának első feltétele a fizetőhiány pótlása. Bangjegyinfláció nem segit a bajon. Infláció által a fizetőeröhi- ány nem csökken, csupán nagyobb számban jut kifejezésre. Egyetlen radikális megoldás segit: a reál- vagyonok forgóvátétele! A földnek, háznak és árunak forgalmi papírokra való felváltása: föld, ház- és árujegy alakjában. Ezúton a hitelezők sérelme nélkül volnának kifizethetők az összes adósságok. A termelőtő­kék belső erejükhöz mért gazdasági erőt és je­lentőséget nyernének. Felszabadulnának a pénz egyeduralma alól. A megrendült hitelélet he­lyett készfizető gazdálkodás volna bevezethető. Minden gazdálkodó alany egészben birtokol­hatná a termelő tőkéjével és munkájával elért értéktöbbletet, amelynek észszerű felhasználása normális mértékre emelné a fogyasztást s ezzel meg is szüntetné a gazdasági válságot. Meghaladja ezen cikk keretét az említett föld, ház- és árujegy technikai keresztülvitelé­nek, a fedezet értékállandóságának, a jegyek pénzpolitikai hatásának, belföldi és nemzetközi forgalmának leírása. Ezeket a kérdéseket már behatóan és kimerítően tanulmányoztuk s al­kalmas helyen és időben vita alá botsátjuk. Egy biztos: a gazdasági válság magától nem szanálódik, csak időszerű és alkalmas gazda­sági eszközök igénybevételével. Az ingatlan- és árujegy ilyennek látszik. Ezek a gazdasági esz közök nemcsak a gazdasági, hanem a szociális válságot is kell, hogy kanalizálják, mert mind­addig, amig ez a kérdés gazdasági és társadalmi törvényeknek megfelelő igazságos megoldást nem nyer, a bizalmi- és erkölcsi válság nem szűnik meg s az ember elveszített, de nélkülöz­hetetlen biztonsági érzete helyre nem áll.- — —— ■ ■ ■■■ —* A román ipar helyzetét tanulmányozó bizottság ülése Az a bizotság, amely az ipari termelés helyzetének tanulmányozására és a súlyos helyzetből kivezető útnak megkeresésére ka­pót megbizatást, szombaton délelőtt Vasilescu Carpen ipar és kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt ülést tartott. A miniszter hosz- szabb expozéban ismertette a termelés hely­zetét, azokat a nehézségeket, amelyekkel az ipar minden kategóriája küzd. Rámutatott arra, hogy az iparvállalatok panaszkodnak a súlyos adók, a szállítási nehézségek és a fo­gyasztás visszaesése miatt. Helyesnek tarta­A Berkovitz Bank betétesei elfogadták a kényszer­egyezséget (Bukarest, október hó 30.) A Banca Ber­kovitz betétesei két napig tartó szavazás után megszavazták a kényszeregyezséget. A bank passziváinak összege 526,713.672 lej, úgyhogy a kényszeregyezség megszavazásához 350 mil­lió lejt reprezntáló szavazatra volt szükség: összesen 480 millió lej követelést reprezen­táló hitelező szavazott le, valamermyien a kényszeregyezség mellett és ennek alapján az ilfovi törvényszék kihirdette a döntést, amely­nek értelmében a kényszeregyezség létrejött. A pénzintézet ügyeinek vezetésére külön szak­értői bizottságot delegáltak s ebben a bizott­ságban a Banca Româneasca és a Banca El- vétiana Române delegátusai vesznek részt. Hitelezők! Adósok! A módosított szaka­szokkal kiegészitett kényszeregyezségi tör­vény magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Str. Memorandului 12. Ára 100 lej. Vidékre portóval 110 lej. ná, ha a törvényhozás újból szabályozná az uj gyárak alapításának lehetőségét, külön ipar­törvényre volna szükség. Többek hozzászólása után Busila mérnök felszólalására elhatároz­ták, hogy albizottságokat kreálnak az ipari helyzet különböző szempontokból való meg­vizsgálására. Ezek a bizottságok a szociális kérdések és az ipari termelés, az ipar tökével és hitellel való ellátása, az ipar és a szállitás, az ipar és az adók problémáit fogják meg­vizsgálni. Külföldi gyárak Angliában. A napokban lezajlott választások során a védővámos poli­tika hívei kaptak többséget, az uj helyzet szá­mos külföldi gyárvállalatot arra ösztönöz, hogy fiók-gyárakat létesítsen Angliában, az amerikai autógyárak és a német vegyipari gyárak fiókjainak felállítása befejezett dolog. Kényszeregyezséget kért a kolozsvári Katz és Bernát cég. A kolozsvári Katz és Bernát gyarmat és fűszeráru kereskedés a tegnap kényszeregyezségi eljárás megindítá­sát kérte a törvényszéktől, hitelezőinek 60%- ot ajánlott fel, a státust még nem állította össze. * Gyümölcs-, dióexportőrök! A gyiimölos- kiviteli szabályzat és gyümölcs standardizá- lási rendelet teljes és precíz magyar fordí­tásban kapható dr. Mandel Fordító Irodá­ban, Cluj, Str. Memorandului 12. Ara 100 lej, vidékre portóval 110 lej.

Next

/
Thumbnails
Contents