Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-26 / 271. szám

TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ Uf NUMERAR Va. 24260—927. Cluj-Kolozsvár, 1931 november 26. Csütörtök . ELŐFIZETÉS UUlUOHl I évre 1200 TS3TTéli érre HI 1*2, **n“> *VT« 200 I«j, •gr hin JÜM ORSZÁGOS MÂGTÁRPÁRTI LÁP Szerkesztőség fia kiadóhivatal: Plata Unirii (Főtér) A [Telefon: 5-08, 6-04. ELŐFIZETÉS MAOTARORSZAGOVl 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi# 15 pengő. Egyes Mám iu A le]. XIV. évfolyam, 271.-ik szám. Egyes szám ára 20 fillér. i) liberálisok után a néppárti HiérczU is bombázni kezdi a kormány sölyedő hojójáí a kamarában Hatalmas botrányok közben interpellálják a kormányt, hogy miért nem fizeti a nyugdijakat és kegydijakat — A szociáldemokrata szónok irtózatos viharban „jó üzletet“ emleget a hadügyminiszterrel kapcsolatosan — lorga szerint Averescu nem remélheti, hogy kor­mányra kerüljön — Stefanescu Hamza kilép a kormányból A parlament keddi ülése iránt megint nagy volt az érdeklődés. Ez alkalommal az averes- cánusok szerepeltek a képviselőházban és szó nokuk, Otetelesanu, jelentette be, hogy ők is elégedetlenek a kormánnyal, amely ellen a leg hevesebb hareot fogják megvívni. A felirati vi­tára egyébként hatvannégy képviselő iratko' zott fel. A Magyar Párt deklarációját Wilier József dr., a parlamenti csoport főtitkára, szin tén összeállította és azt az egyik legközelebbi ülésen fogja felolvasni. A taxákat beszedik, de a nyugdijakat nem fizetik. A keddi ülés délután fél négykor nyilt meg Elsőnek Negulea képviselő, a tanitók és tanárok fizetésének késedelmes kiutalása miatt tiltako­zik. Az állam presztízsének súlyos kára az, bogy a különböző nyugdijjárulékokat és egyéb taxákat pontosan beszedik, a fizetéseket és a nyugdijakat ellenben nem folyósítják. lorga, aki szemmelláthatólag ideges, az ál­landóan megújuló támadások miatt, felugrik és a következőket mondja: — Irányelveket állapítottunk meg a fizeté­sek sorrendjében és az állami inkasszó lehetősé­gei szerint teljesítjük is a fizetéseket! ... Marin Constantinescu a szövetkezetek támo­gatására kéri a kormányt. Toni, a tanitók szövetkezetének elnöke, a fi- zetésleszállitások, a magántisztviselők rendkí­vüli adója ellen tiltakozik. Mindez lehetetlen intézkedés, — mondja — hiszen a kormány mű­ködése nem idézte elő a megélhetés megfelelő olcsóbbodását. A kormány politikája a legna­gyobb katasztrófába fogja vinni a legértelme­sebb és legértékesebb társadalmi osztályokat. Demetrescu Braila elmondja, hogy Brailá- ban a hadirokkantak és hadiözvegyek hosszú hónapok óta nem kapták meg járandóságaikat. Van olyan hadiözvegy, aki a mult év áprilisa óta nem kapott semmit. Megkérdezte a braiiai pénzügyigazgatót, hogy hogyan lehetséges ez az állapot, éppen Brailában, amelyik az ország egyik leggazdagabb városa. Azt a választ kap­ta, hogy a pénzügyminisztériumból nem kapja meg idejében a fizetési felhatalmazásokat. Úgy látszik, hogy a braiiai pénzügyigazgatónak is az a véleménye, mint Argetoianunak, hogy akkor fizet, amikor akar, úgy, ahogy akar és annak, akinek akar. Trancu-Iasi: Szégyen, gyalázat! A kormány pártja kéri a rendreutasítást, amire Pompei felszólítja Traneu-Iasit, hogy használjon parlamentáris kifejezéseket, viszont Trancu-Iasi kijelenti, hogy amig Argetoianu fenntartja azt, hogy a Banca Marmorosch ügyében elhangzott interpellációjára akkor és azt válaszolja, amikor és amit akar, ő is fenn­tartja azt, hogy az eljárás szégyen gyalázat. Az elnök erre rendreutasitja. Demetrescu Braila folytatja beszédjét. Úgy látszik, hogy Argetoianu magatartása iskola­példát teremt alantasainál. A kormány takaré­kosságot hirdet, ugyanakkor pénzügyi inspek­tori állásodat kreál, az államtitkárok számát növeli, az állami autók számát nem apasztotta, de a fizetéseket és a nyugdijakat nem utalja ki. A kormányoldalon türelmetlenek a képvi­selők. Megállapítják, hogy Demetrescu csak közlésre iratkozott fel és nem interpellációra. Az elnök intervenciójára Demetrescu be is fe­jezi beszédjét. Cuza a kormány felé kacsintgat Utána Cuza megy a szószékre. — A nyugdíjasok egy küldöttsége engem is felkeresett a lakásomon, — mondja — és elpa­naszolták kálváriájukat. Mit gondolnak, uraim, mit válaszoltam nekik: Menjenek azokhoz, — mondotta, — akik az okai a mai súlyos hely­zetnek. Akik a ti szeren, sétlenségeteiket előidéz­ték és ne vádoljátok ezt a kormányt, amely nem hibás. Öt hónap alatt ez a kormány nem tehette tönkre ezt az országot. Azért mégis arra ké­rem a miniszterelnököt és a kormányt, hogy hallgassa meg a nyugdíjasok jogos panaszait és tegyen meg minden tőle telhetőt az igények ki­elégítésére. Konkrét tervvel is áll elő. A Nemzeti Bank bocsásson annyi előle­get az állam rendelkezésére, amelyből a fizetési és nyugdíjhátralékok kielégit- hétők. lorga: A költségvetés keretein belül minden jogos kívánságot a lehetőség szerint teljesítünk. Cuza a gabonaprémiumról beszél. Ez a tör­vény nem hozta meg a kívánt eredményt, a ter­melők nem kaptak semmi ártöbbletet és az csak a zsidó gabonaexportőrök kezeihez folyt be. Cuza az emelvényről lemenet barátságosan kezet szőrit lorga miniszterelnökkel és össze­mosolyognak. Mireescu szociáldemokrata szólal fel. Azok a hirek járják az uccán, kávéházakban és a tár­saságokban, hogy Stefanescu Amza hadügyminiszter, a londoni Marconi cégnél történt megren­delésekkel kapcsolatban jó üzleteket csi­nált. Parlamenti vizsgálatot követel eb­ben az ügyben és kéri a doszárokalt. lorga és Vasilescu Carpen a leghatározot­tabban tiltakoznak az ellen, hogy a hadsereg egy tábornokát és a hadügyminisztert ilyen szinbe állítsák be. Mireescu kijelenti, hogy ő nem vá­dakat hangoztatott, hanem csak a szállongó hí­reket hozta a kamara tudomására és ezért kéri a doszárokat, hogy az ügyet pontosan megvizs­gálhassák. Raducanu képviselő szintén az exportpré­mium ügyével foglalkozik és kéri, hogy ebbeli kötelezettségeit az állam pontosan teljesítse. Ezenkiviil statisztikát kér a prémiumból eddig befolyt jövedelemből. lorga bejelenti, hogy mihelyt a földmivelés- íigyi miniszter hazaérkezik, a kért statisztikát azonnal elkészíti. Nichifor Robu cuzista az ellen tiltakozik, hogy Bukovinában kegyetlen módon folynak a végrehajtások. A kamatszedők kapzsisága miatt a szegény lakosság most mindenét elveszti. Hamangiu igazságügyminiszter kéri, hogy konkrét tényeket hozzanak tudomására. Bordea Constantin, a petróleumtermelés ne­vében interpellál, akik nem kapják meg a szá­mukra járó prémiumot, noha az állam a kér­déses taxákat behajtotta. Vasilescu Carpen iparügyi miniszter elis­meri, hogy a taxák befolytak és azokat admi­nisztrációs elnézésből nem a közvetlen célra használták fel. A miniszter bejelentését gúnyos megjegyzések kisérik az ellenzéki oldalról. Ebben a percben lép be Stefanescu Hamza hadügyminiszter, akit informálnak Mireescu szociáldemokrata interpellációjáról. Azonnal szólásra emelkedik és kijelenti, hogy a hadsereg részére szükséges drótnélküli telefonállomások és más hasonló anyagok beszerzésére árlejtést hirdettek, a különböző beérkezett ajánlatokat szakértő bizottság vizsgálta felül és a Marconi- cég ajánlatát találta legolcsóbbnak. Mireescu kitart amellett, hogy az ügy dosz- szárjait akarja látni, amire lorga és Stefanescu lakonikusan bejelentik, hogy az iratokat meg ::ogja kapjni. Az averescanusok is bombázzák a kormányt A napirenden a felirati vita során Otetele­seanu az averescanusok szónoka szerepelt. Sze­mélyes támadást intéz Argetoianu ellen, aki szerinte a kormány legdillettánsabb tagja. Vé­gigjárta az összes pártokat, amig végre kikö­tött a technikai szakértők uj ritmusánál. A pénzügyminiszter felfogása olyan az ország je­lenlegi helyzetéről... A liberálisok közbeszólnak: Mintegy adó­szedőé... Oteteleseanu folytatja: A kormány tagjai között nincs harmónia, sőt lorga mást mond Párizsban, és mást ir a Neamul Bomânescben és ismét mást mond Argetoianu. Azt a doktrí­nát vitték be a politikai életbe, hogy a politikai pártokat meg kell szüntetni, mert nincs rájuk szükség. A külföldi lapok határozottan ilyen irányú nyilatkozatait közölték Iorgának. lorga kijelenti, hogy az ő kijelentéseit a külföldi lapok félremagyarázták, majd igy foly tatja: — Én nem vagyok a pártok ellensége, de természetes, hogy az olyan pártok, amilyen az öné és az olyan politikusok, mint amilyen Averescu 'nem remélhetik komolyan azt, hogy va­lamikor is kormányra kerüljenek. Oteteleseanu: Ennek a megítélése nem tar­tozik önre. — Az agrárreformot is az Averescu-párt hajtotta végre. Közbekiáltások: Nem igaz! tAz agrárreform Ferdinand király kívánsága volt és nem az Averescu-párté. Oteteleseanu: A reformot mi csináltuk meg dekrétum alakjában és csak a végrehajtás tör­tént parlamenti utón hozott törvénnyel. lorga: Nem lehet elvitatni, hogy Ferdinand király volt a javaslat és az eszme kezdeménye­zője. Oteteleseanu: Kegyelettel Ferdinand király emléke iránt elismerem, hogy a kezdeményezés az elhunyt uralkodóé lehetett, a végrehajtás és a törvénybeiktatás azonban az Averescu-párté. Beszéde végén bejelenti, hogy a néppárt nem szavazza meg a felirati javaslatot és követeli a kormány távozását. A fővárosban a legkomolyabban beszélnek arról, hogy Stefanescu Hamza hadügyminiszter közelebbről kilép a kormányból. A meg nem ercsitett hirt a hadügyi tárca költségvetésénél történt redukciókkal hozzák kapcsolatba.

Next

/
Thumbnails
Contents