Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-22 / 268. szám
XI. ÉVF. 368. SZÁM. Amerikai izii rablótámadás a Tordai.uton A szép cigánynők csalták lépre a „Jó Koma“ gavallérját, akit teljesen kifosztottak — Súlyos fogházbüntetés a tetteseknek Érdekes hirek a világ minden tájáról Szomorú családi tragédia J’ávis kellős középén. A rue de la Belleville 10 szám alatt lakott Mme Dubois, 25 éves asszony két kislányával. Férje súlyos tüdőbajjal nemrég szanatóriumba került. A kis család nagyon szü-’ kös viszonyok között élt az anya keresetéből. Október végén az egyik gyermek tüdőgyulladást kapott s az anya gondos ápolása ellenére meghalt. Az anya nem tudta a temetési költséget összehozni ás a holttest a lakásban maradt. Az anya vele aludt 5 napon keresz- tül, lakásuk egyetlen ágyában. Az oszlásnak indult holttest már annyira megfertőzte a ház levegőjt, hogy a lakók kénytelenek voltak máshová menni aludni. Pedig a szerencsétlen anya mindent elkövetett, hogy a temetés ügyét elintézze, de egyik helyről a másikra uta- sitgatták. Előbb a temetkezési vállalathoz ment, ahol, mikor az árát közölték vele, megállapította ,hogy hetven frankkal kevesebbje van. Szegénysgi bizonyítványt kértek tőle, amelynek ellenében ingyen eltemetik a kis halottat. Elment a megfelelő hivatalba, ahol megtudta, hogy csak két kereskedő tanú aláírására adják ki a bizonytiványt. Nagynehezen sikerült egyet szerezni, de persze ez nem volt elég. A rendőrségen is volt, de sehol sem tudtak baján segtjeni. Míg végre az ötödik napon megkönyörültek rajta és eltemették gyermekét. Közben a másik kislány is súlyosan megbetegedett, a halott gyermek úgy megfertőzte, hogy sürgősen kórházba kellett számtani. Ez az eset Párisban történt 1931-ben. A férj a kutyával marcangoltatta össze hűtlen feleségét. London közvetlen közelében egy kisebb faluban volt Edgar Kingsay villája, aki — amikor vagyona nagyobb részét elvesztette, a villát családi panzióvá alakította át. A fáradt londoniak nagyon szívesen látogatták a csendes panziót, ahol minden vendéget barátilag fogadtak. Kingsay felesge, aki nagyon szép asszony volt, egy szép napon melegebb barátságot kötött az egyik vendéggel, Rishard Frawell festővel. A férj két hatalmas kutyát tartott állandóan, akiket úgy dresszirozott, hogy senkit sem engedtek magukhoz nyúlni vagy közeledni s még maga az asszony is félt tőlük. A férj nemsokára észrevette, hegy a felesége vonzódik a festőhöz. De bizonyítékot akart s ezért váratlanul bejelentette feleségének, hogy három napra elutazik. Csakhogy ám még aznap este visszatért s valóban a két szerelmest az asszony szobájában érte. Előbb az ajtóig lopózött s amikor mindent hallott, egyszerre benyomta az ajtót és két hatalmas kutyáját szólította. A lovagias festő gyorsan kereket oldott és az állatok uruk parancsára az asszonyra vetették magukat s az egyik a vállába harapott. Ekkor a férj a kutyákat kiparancsolta s felesége ápolására seitett. A súlyosan sebesült asszonynak sebénél is jobban fájt, hogy barátja a nagy veszélyben cserbenhagyta. Családi tragédia az ital miatt. Boldog családi életet élt Toulouse-ban sokáig Mr. Thérondel, de egy idő óta úgy rászokott az italra, hogy már nem bírt a nélkül élni. Emiatt állásából is elbocsájtották. Napirenden voltak a veszekedések a házastársak között, amelyek legtöbb esetben verekedéssel végződtek. Egy este a fér| ismét ittas állapotban tért haza s újra veszekedni kezdtek, aminek hevében a férj megütötte az asszonyt, amin az annyira feldühödött, hogy az asztalon lévő üveggel férjét fejbeverte, majd a másik szobába von-*- szolta és rázárta az ajtót. Ettől a naptól kezdve senki sem látta többé Thérondel-t. Az asszony, aki maga is rászokott az italra, bezárva tartotta férjét s naponta csak annyit adott neki enni, hogy nehogy éhenhaljon. Ráadásul minden nap jó adag verést is adott a magával tehetetlen embernek. Nem sokáig birta a nö a szeszt, belepusztult. Amikor több napon keresztül nem látták a lakók Thérondelékat, a rendőrséghez fordultak. Mikor a rendőrség a lakást felnyitotta, halva találták a nőt rohadt szalmazsákján és a csontvázzá lesoványodott férjet, aki már beszélni sem tudott, annyira le volt gyöngülve. Az egyik fiókban megtalálták a házaspár IS ezer frankról szóló takarékkönyvét. Polgámiesterlincselés és 85 akasztás egy leányra!*- lús miatt. Viliág uerrerc mexikói város lakossága meglincselte polgármesterét, aki egy leányt erőszakkal elrabolt. A tartományi kennányzó büntető expedíciót küldött a városka ellen, amelynek során a katonaság 85 polgárt felakasztott. H Mosoly országa Ipafai papnak fapipája és még 86 más sláger van az uj Moravetz-Bárd albumban. Kapható minden könyvárusnál, vagy Moravetzné’, Temesvár. (Kolozsvár, november 20.) Nagy zsivaj, lárma a törvényszéki folyosón. Az egész kolozsvári cigánysor összegyűlt. Itt van a vajda és sok nö magával hozta gyermekét is, akik nem kis mértékben járultak hozzá a zűrzavarhoz. A felvonulás oka az, hogy a törvényszék most tárgyalja a cigánysor „gyöngyének“, Lakatos Annának a bünpörét, akit rablótámadással vádol az ügyészség. A feketehaj u, valóban feltűnően szép cigányleány fegyvere» őrök között áll bűntársai között. Még egy nő van mellette, Lázár Erzsébet, szintén cigánynő és két férfi, Dandos Juon és Veres Béla. Ellenük is ugyanaz a vád, mint a szép Lakatos Anna ellen. Rablótámadás, ami bizony súlyos következményekkel jár. Julius hónapnak egy szombati estéjén Gergely Joan CFR munkás, aki különben a bácsi állomáson teljesített szolgálatot, felvett heti fizetésével a zsebében, hazautazása előtt az állomással szemben levő „Jó koma“ cimü korcsmába tért be egy kis áldomásra. A helyiségben többen voltak. Egy asztalnál ott ültek a jelenlegi per vádlottjai, akik észrevették, hogy Gergelynél pénz van. A munkás letelepedett az egyik asztalhoz s röviden szóba elegyedtek vele a szomszéd asztalnál ülő nők, akiket gavallérjaik, a két férfi, még biztatták azzal, hogy barátkozzanak össze a pénzes vendéggel. Gergely Joannak tetszett a dolog. Gavallérosan mulatott a nőkkel, kifizette a számlájukat s azután karjain a két cigánytündérrel, elindult a városon keresztül a cigánysor felé, hogy, mint valódi gentlemanhoz illik, hazakisérje a hölgyeket. Ekkor már nem volt épen a legjózanabb állapotban. Lassan, de biztosan eljutottak a Tordai-ut alsó részéig, ahol egy sötét helyen egyszerre előugrott Dandos Joan és Veres Béla s durván kiáltottak rá Gergely Joanra: — Gyerünk elő a pénzzel! Azután meg sem várva, hogy erre a kérésre akármilyen formában is válaszoljon a CFR munkás. Rávetették magukat s a nők segítségével, négyen hamar elbántak az amúgy is gyenge lábon álló Gergellyel, aranyóráját és a nála levő, a mulatós után megmaradt háromezer lejt vették el tőle. Ennek végrehajtása után sürgősen eltávoztak. Gergely Joant magához téritette pénzének és órájának veszte s azonnal a rendőrségre ment, ahol jelentette az esetet. A rendőrség komolyan vette a dolgot s tekintve, hogy Gergely cigányokat emlegetett, még az éjszaka kiszállt a cigány vajdához s értesítette az esetről. A cigányvajda hamarosan kiderített«, hogy kik a bűnösök s a két leányt a rendőrség kezére juttatta. A férfiak nem voltak cigányok s igy azok letartóztatása a rendőrségre hárult, ami másnap meg is történt. így mind a négyen rendőrkézre kerültek s azóta az ügyészségi fogház lakói. A negyedik szekció dr. Dunca-tanácsa tárgyalta az ügyet egészen az esti órákba nyúló tárgyaláson. A vádlottak beismerték bűnüket s azzal védekeztek, hogy nagyjában ők maguk is a szesz hatása alatt cselekedtek. Tanúként kihallgatták a cigánysor nagyszámú lakóját, kik Lázár Erzsébet és Lakatos Anna múltjáról és végzett dolgairól adtak értékes adatokat a biróság kezébe. Dr. Giurgiu, mint védő, azt igyekezett bizonyítani, hogy csak egyszerű lopásról s nem rablótámadásról van szó. — Különben is csak szelíd tréfa volt az egész — mondotta, — egyszerűen meg akarták viccelni Gergely Joant. Az a baj, hogy komolyan vette a dolgot. Másnap úgyis visszadad- ták volna neki az órát is, meg a pénzt is. A védőügyvéd érvelése nem használt. A törvényszék súlyos ítéletet hozott és Dandes Joant, akiről kiderült, hogy értelmi szerzője volt a támadásnak, két évi fegyházra, a két nőt és Veres Bélát pedig másfélévi börtönre Ítélte. Az Ítéletet különösen a nők vették tragikusan és könnyező szemmel vonultak vissza a fogházba, miközben hozzátartozói hangos zokogással vettek búcsút tőlük. Az ítéletet különben az ügyész súlyosbításért, a védő pedig enyhítésért felebbezte meg. JÓM! JÖ ?»t OLYMPIA Molnár Ferenc darabja nyomán a SELECT mozgóban A legsúlyosabb büntetést mondották ki Alfonz király felére Törvényen kívüli átlapolhat Ievgnsk sosdoUák ki (Madrid, november 20.) A spanyol cortez éjszakai ülésén hajnali négy óráig tárgyalták az Alfonz spanyol exkirály ellen előterjesztett vád-, indítványt, amely az exkirályt a nép ellen elkövetett árulással és az alkotmány megsértésével vádolja. Az ülést feszült és izgatott atmoszféra előzte meg. Romanonez a király védelmében emelt szót. Azt hangoztatta, hogy nem tehető egyedül felelőssé a marokkói eseményekért, valamint a diktatúráért sem, mert Primo de Rivera kiharcolta volna az uralkodó beleegyezései nélkül is a parlament nélküli egyeduralmi kor mányzást. Az ülés vége előtt uj vádinditványt szőve-; geztek meg, amelynek értelmében egyhangúlag kimondották az exkirály bűnösségét. Fizert a cortez Alfonz exkirályt minden jogától megfosztja s személyét törvényen kiyiil állónak dek-.„ larálja. Ha az országba visszatérne, bármelyik | spanyol állampolgárnak joga van az exkirály letartóztatása ra. Madridban egyik templomban megtalálták a monarkisták titkos fegyverraktárát. A templom vall,sióra fogott lelkésze bevallotta, hogy a sekrestyében sűrűn tartottak a monar- kisíák összejöveteleket, amelyeken a köztársasági kormányellenes ak ciókat beszélték meg. Most a madridi temple mok_ kriptáiban kutatnak a monarkisták fegy véréi után. Református Kórház Kolozsvári Mentők Zsidó Kórház sorsjegyei kaphatók a kiadóhivatalban. — Vidékre ÍSÖ*— leiért utánvéttel szállítunk. —
