Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-21 / 267. szám

XIV. ÉVF. 267. SZÁM. ÜŰECBWflM 7 Újabb veszélyben a felekezeti tanárok és tanítók nyugdija Az első benyomás a legjobb. Szép fehér, Chlorodont fogpéppel ápolt fogak minden arcnak sajátos kellemet kölcsönöznek.. Egy. tubus ára 32 és 20 lei. Naponta több százan tolonganak a központi nyugdíjpénztárnál, de nyugdíj mégsincs — Hegedűs Nándor országgyűlési kép­viselő és a Magyar Párt a nyugdijkérések emberibb elbírá­lását követelik (Bukarest, november 19. Saját tud.) A nyug­díjasok kálváriája nem akar betelni. Számtalan kérvény, küldöttség, sajtókampány sürgette és sürgeti a nyugdijak törvényes rendezését, de minden akció megtört a bürokratizmus kínai falán és azon a rendszeren, amely a bukaresti központi nyugdíjpénztárnál uralkodik. A par­lamenti ülésszak megnyitásával kapcsolatosan a Magyar Párt és annak parlamenti csoportja, Hegedűs Nándor országgyűlési képviselő utján újólag megsürgette az esküt nem tett volt tisztviselők és a felekezeti tanárok, valamint tanitók nyugdíjügyeinek ér­demleges elintézését. Munkatársunk kérdést intézett Hegedűs Nándor parlamenti képviselőhöz, aki már szá­mos nyugdíjas érdekében eredményesen inter­veniált a nyugdíjpénztárnál, hogy milyen stá­diumban van az esküt nem tett volt magyar tisztviselők nyugdijkéréseinek elintézése és hogy tapasztalható, vagy remélhető-e a nyug­dijkérések elintézésénél javulás az eddigi rend­szerrel szemben? Hegedűs Nándor képviselő munkatársunk kérdésére a következő választ adta: — Az esküt nem tett magyar tisztviselők, valamint a felekezeti tanárok és tanitók nyug­díj ügyeinek elintézése sajnálatos módon meg­akadt. Művészet kikutatni és megállapítani, hogy mi történik tulajdonképpen a központi nyugdíjpénztárnál, mert a központi nyugdíjpénztárhoz bejntni ina — sőt már hónapok óta — nem lehet. lemü intézkedésről szó sincs és a nyugdij logi­kus magyarázat szerint attól az időponttól kezdve illeti meg a felekezeti tanárokat és ta- nitókat, amely időpontban a tényleges tanítást abbahagyták. — A kérdés, illetve a felekezeti tanárokra és tanitókra rendkívül sérelmes, ez az álláspont még nem nyert végleges tisztázást, ha azonban a nyugdijbizottságban ez az egyébként törvény­telen felfogás fog érvényesülni, úgy a feleke­zeti tanárok és tanitók tekintélyes része fog el­esni az őket joggal megillető és nehéz munká­val kiérdemelt nyugdíjtól és az uj kérvényezés légiója, a revíziók tömege fogja újólag hátrál­tatni a különböző felekezetek tanszemélyzete nyugdijainak végleges és megnyugtató elinté­zését. — A nyugdijbizottság szívesen dicsekszik azzal, hogy feldolgozta az összes restanciát és a kurrens nyugdijkéróseket intézi. Büszkén hir­deti, hogy minden beérkező nyugdijkérést 2 nap múlva már tárgyalás alá vesz. Ennek a büszke dicsekvésnek legélénkebb cáfolata az, hogy naponként többszázan tolonganak a nyugdíjpénztár hivatalos helyiségében. Ez azt az egyébként gyakorlati tapasztalaton nyugvó korábbi megállapítást igazolja, hogy a nyugdíjpénztár csak nagyon kevés nyugdijkérést intéz el érdemben. Számos kérés, de még több aktamelléklet vész el a bürokratizmus csatornájában. A pénztár egyes esetekben kétszer-háromszor is bekér va­lamely ^ hivatalos írást, amelynek beszerzése a nyugdíjast nemcsak lelki izgalmakkal gyötri, nemcsak időveszteségbe kerül, de minden eset­ben újabb anyagi megterhelést is jelent, mert a mellékletekre, amelyek mindig bizonyítvá­nyok, újólag bélyeg kell. Rövid utón mellékelni, a nyugdijkérést az uj iratokkal kiegészíteni rö­vid utón nem lehet, hanem mindig uj kérvényt is kell írni, viszont annak a nyugdíjigénylőnek a kérését, aki kétszeri felszólítás után sem küldi be a kért iratokat, a bizottság érdemi elintézés nélkül egyszerűen ad acta teszi. — A nyugdíjpénztár bürokratikus, nehéz­kes szellemét és rendszerét gyökeresen és sür­gősen meg kell változtatni, a kiérdemesült tiszt­viselők^ a felekezeti tanárok és tanitók jogos nyugdijkérését méltányosabb és emberibb mó­don kell elintézni, mint ahogy az eddig történt és jelenleg történik, — fejezte be nyilatkozatát Hegedűs Nándor képviselő, — aki mint a Ma­gyar Párt parlamenterje eddig is energikusan védte a kisebbségi nyugdíjasok érdekeit és számos jogsérelem ellen sikerrel emelte fel til­takozó szavát. A dévai ügyvédi kamara állást foglalt a törvényegységesítés érdekében a burkolt moratórium ellen Délelőttönként 11 és 1 óra között, amikor a kö­zönség felvilágositást nyerhet ennél a hivatal­nál, életveszélyes a tolongás, viszont a referens­sel nem lehet beszélni, a vezérigazgató pedig a legtöbb ügyben nem tud, vagy nem óhajt fel­világosítást adni. A szerencsétlen, lelkileg és fizikailag is elgyötört nyugdíjasok tanácstala­nul támolyognak a folyosókon, ahol mindösz- sze 2 rozoga szék van és a kiérdemesült köz- tisztviselők zúgolódva csak azt állapíthatják meg, hogy nemcsak jogos járandóságukat nem tudják hosszú hónapokig tartó kilincselés és kérvényezés után sem megkapni, de öreg, fá­radt csontjaikat sem pihentethetik meg a nyug­díjpénztár hivatalos helyiségében, mert nincs egyetlen pad, ahova leülhetnének, ha elfárad­tak a magas lépcsők megmászásában, vagy megunták a hosszadalmas ácsorgást... — Többszöri sürgetésre a nyugdijbizott­ság újólag napirendre tűzte az esküt nem tett tisztviselők nyugdijkéréseinek letárgyalását és igy remény van arra, hogy a kéréseket — ha lassan is, — de érdemben elintézik. — Az érdekelt nyugdíjasok megnyugtatá­sára örömmel közölhetem, hogy téves volt az az elterjedt Mr, illetve az az értelmezés, hogy az esküt nem tett tisztviselők egy része csak akkor kapja meg a nyugdijat, illetve bizonyos kate­góriák részére csak abban az esetben folyósítják a nyugdijat, ha az illetők elérték az 57 éves korhatárt. A nyugdijbizottság mindenkinek kiutalja a nyugdijat, aki 10 évnél hosszabb időt töltött el állami szolgálatban, függetlenül attól, hogy hány éves. — Komoly veszély fenyegeti azonban a fe­lekezeti tanárok és tanitók nyugdíjügyeit. A nyugdijbizottság egyes tagjainak az a helyte­len álláspontja, hogy felekezeti tanárnak és tanítónak csak abban az esetben jár a nyugdij, ha ta­nári, illetve tanítói működésűket az il­letők az 1925. évi október 1. előtt, tehát a tanitók és tanárok nyugdiját szabá­lyozó román nyugdíjtörvény életbelép­tetése előtt hagyták abba. Ez — véleményem szerint — teljesen helytelen, sőt törvénytelen álláspont, mert a Boila-féle nyugdíjtörvényben ilyen értelmű, vagy szel­(Déva, november 19.) A dévai ügyvédi kamara va­sárnap dr. Tatar Eugen dekán elnökletével a kamara helyiségében rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az ország legégetőbb jogi problémáit tárgyalták meg. A tárgysorozat első pontja volt a hunyadmegyei ügyvédi kar álláspontjának: a lerögzitése az igazság­ügyminiszternek a regátbeli polgári, kereskedelmi és büntetőjogi törvénykezések az egész országra való ki­terjesztéséről szóló törvényjavaslatával kapcsolatban. Az elnöklő dékán ismerteti a törvényjavaslatot, majd előterjeszti a választmány által jóváhagyott határozati javaslatot, amelyet egy elleninditvánnyal szemben a közgyűlés általános nagy többsége négy szavazattal szemben emelt elfogadott határozattá. Az elfogadott határozat a következőket mondja: A hunyadmegyei ügyvédi kar foglalkozván a szóbanforgó törvényjavaslattal, mint arra kétségtelenül hivatott tényező, megállapítja, hogy az egységesités a regátbeü törvények egyszerű átültetésével nagy megrázkódtatást idézne elő az erdélyi ré­szeken az igazságszolgáltatás terén, ami által a legnagyobb zűrzavar és fejetlenség állana elő a jogszabályok alkalmazásánál, ami nagyon meg­tépázná az igazságszolgáltatás presztízsét. Megállapítja, hogy egy ilyen intézkedés beleütközne az Alkotmány­törvény 137-ik szakaszába, amely kimondja, hogy a jelenleg érvényben lévő törvények az ország különböző részeiben mindaddig érvényben ma­radnak, amig azokat nem revideálják. Kétségtelenül óhajt egy egységesítést a törvények te­rén a modern jog szellemében, a jogtudományok fi­gyelembevételével, ugyanakkor a nemzet haladásának és géniuszának megfelelő eszmék figyelembevétele mellett. A megyei ügyvédi kar, tehát tiltakozik egy sommás és időszerűtlen egységesités ellen, ami a szó­banforgó törvényjavaslatban kontemplálva van. Azon­ban, ha a javaslatból mégis törvény lenne, az ügyvédi kar kéri, hogy határozottan jelöltessék meg, hogy a csatolt részeken jelenleg érvényben lévő törvények kö­zül mi marad hatályban s mit helyeznek hatályon ki- vül. A megkezdett vitában Moţa loan szászvárosi ügy­véd helyezkedett szembe a javaslattal s hozzá csatla­kozott még Voişan Gh. szászvárosi ügyvéd is. Az eiien- javaslat szerint terjesztessenek ki a regáti kódexek az erdélyi részekre is, azok a kódexek, amelyek az igaz­ságügyi tanács által már jóvá vannak hagyva, mint a büntetőjog és a perrendtartás, kereskedelmi és vál­tójog s a polgári perrendtartás és addig is ültessenek át Erdélyre a regáti törvények közül azok, amelyek hatályban vannak, de azzal, hogy az Erdélyben jelen­leg hatályban lévő polgári törvénykönyvnek tartassák hatályban a telekkönyvre, a nőkre s egyebekre vonat­kozó intézkedései. Dr. Grossmann Miksa a burkolt moratórium ügyé­ben kiadott szóbeli intézkedést ismertette s igazságta­lannak tartja, hogy egy néprétegnek adjanak ilyen ked­vezményt. Elnöklő dékán kifejti, hogy moratóriumot csak törvény vagy törvényes rendelkezés biztosíthat, illetve mondhat ki s mivel ilyen rendelkezésről tudo­mása nincsen, igy a tényleges helyzettel szemben a fennálló törvé­nyes rendelkezések segélyét kell keresni. Idézi a birói törvény 213—214 és 215-ik paragrafusait, amelyek kimondják, hogy az igazságszolgáltatás meg­tagadását jelenti az, ha az arra hivatott biró nem intéz el hozzá benyújtott folyamodványokat másodszori fel­hívás után sem, amely esetben az érdekelt fél fegyelmi panasszal élhet s a fegyelmi vétség megállapítása ese­tében az eljáró biró ellen visszkeresettel léphet fel. Ebben a tárgyban a vita eredménye az lett, hogy a döntést elhalasztották a mezőgazdasági adósságok konvertálásáról szóló törvényjavaslat megismeréséig. Dr. Grossmann Miksa fontos indítványt nyújtott be az okiratok hitelesítéséről szóló regáti törvénynek Erdélyre való kiterjesztése kérdésében is s indítványát részletesen indokolta. A vitában résztvett dr. Suiaga Victor dévai ügyvéd is, aki hangoztatta, hogy az alkotmány eltörölte a privilégiumokat és igy nem ildomos, hogy egy pár száz jogász (mert ennyire tehető a közjegyzők száma) kivételes helyzetben legyen s egy szavazat ellenében szinte egyhangúan fogadta el az indítványt, amely a közjegyzői jogkört nem érinti, csak szabadságot adhasson a közönségnek abban az irányban, hogy okmányait akár a közjegyzőnél, akár a bíróságnál hitelesíttethesse. Végül ugyancsak dr. Grossmann indítványára elfo­gadták, hogy felírnak, hogy a birák rendesebben kap­ják a fizetésüket s kérni fogják, hogy Dévát a drága­sági indexnél az első kategóriába osszák be. Kovács Károly. Minden, ami szép, uj muzsika ebben a 2 uj karácsonyi albumban van: Moravetz-Bárd és Nádor Kapható minden könyvárusnál és MORAVETZ-nél. Temesvár.

Next

/
Thumbnails
Contents