Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-21 / 267. szám

TAXA POŞTALA PLA- TXTÄ IN NUMERAR Na 24256—927. Chf-Kolossvár, 1931 november 21. Szombat ELŐFIZET*« HLVDLDONi ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP ELŐFIZETÉS MAGTAROBSZAOON f 1 Ívre 1200 lej, félévre 808 {#], amid ész* #00 lej, •gy bén IM Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Unirii (Főtér) A Telefon: 5-08, 6-94. 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi# 15 pengő. Egye« szám ára 20 fillér. A Státus közgyűlése kormányrendeletek pergötiiiében is méltóság­teljesen folyt le Előbb betiltották, később fenntartással engedélyezték a közgyűlést Világi elnöknek Gyárfás Elemért, alelnöknek Inczédy-Joksman Ödönt választották meg — A Szentszék elé viszik az autonómia ügyét (Kolozsvár, november 19.) Nagy és gondter­hes érdeklődés előzte meg a mostani státusgyü­lést. Az egész romániai katholikusságot mélyen érintő problémák vártak megoldásra és a napi gondok, az égető kérdések tengerébe bombát ve­tettek, megérkezett a Iorga-kormány váratlan és szokatlan rendelkezése, amely a gyűlés meg­tartását be akarta tiltani. Sőt, be is tiltotta s még a sátusgyülés megnyitása előtt néhány órá­val nem lehetett biztosan tudni, hogy a gyűlés méltóságos mederben folyik-e le, vagy pedig hatalmas, világraszóló kulturbotrány szinhelye lesz a státusgyűlés. A világraszóló kulturbot­rány megelőzésére és megakadályozására a stá- +— MV-' a. -Megértő vezető unterer‘kellő meg­értéssel és tapintattal tették meg az óvóintózke- dóseket, aminek az eredménye az az átmeneti intézkedés volt, amely megengedte ugyan, a státusgyüiés megtartását, de ugyanakkor két­ségbevonta az erdélyi róm. kath. státusnak év­százados autonómiájához való jogát, a hozandó határozatokat meg eleve semmiseknek mondta mindaddig, amig a pillanatig sem vitás auto­nómia kérdésében a kormány és a római Szent­szék tárgyalásai be nem fejeződnek. Hogy milyen titkos kezek működtek és mi­lyen fondorlatos szándékok befolyásolták Iorga miniszterelnököt, arról e pillanatban nem aka­runk kimeritő képet rajzolni. Tény az, hogy a gánesvetés megtörtént, de valószinünek tart­juk. hogy az indokolatlanul vitássá tett státus­autonómia kérdésében az igazság rövidesen ki­derül és a négyszáz éves múltra visszatekintő, mindig a vallásosságot, kultúrát, megértést és államfenntartó erkölcsöket propagáló intézmény \ továbbra is zavartalanul fogja teljesíteni ne­mes hivatását. Különösen mélyen megrendített mindenkit az a román sajtóhang, amely Majláth Gusztáv Károly grófot, az erdélyi kaholicizmus ősz apos­tolát, az áldozatos puritánizmusnak klassziku­san nemes példányképét szokatlanul durva, ut- széli hangon aposztrofálta s felelőtlenül olyan vádakat emelt ellene, amelyek a derék főpász­tort nem szennyezhetik be ugyan, de kompro- mitálják örökidőkre azt a forrást, ahonnan eredt és azt a sajtótenort, amellyel nem hinnők, hogy a megszokottan éles és eszközeiben nem válo­gató bukaresti zsurnalizmus is közösséget vál­lalna. Majláth erdélyi püspök nem szorul kü­lön védelemre, de megrendülve utasítjuk visz- sza a vádaskodó kolozsvári román lap felelőtlen és utszéli hangját és a sajtó világközössége ne­vében jelentjük ki, hogy az az újságírás, amely ilyen eszközökkel dolgozik, szomorú módon megfeledkezik nemes és nagy hivatásáról. A betiltás. Szerdán Majláth püspök és dr. Hirschler prelátus kanonok címére Iorga miniszterelnök aláírásával rendelkezés érkezett. Ez a rendel­kezés igy szól: „Van szerencsém tudomására hozui, hogy mivel a római katholikus státus létele maga is vitás, uem lehet szó a kérdéses alapszabályok jóváhagyásáról, vagy tudomásul­vételéről. Ennek a szempontinak az alapján és mivel a római katholikus státusnak a múltban sem volt hatóságilag jóváhagyott alapszabálya, a november hó 19-ére kiirt nagygyűlést nem szabad megtartani. A katholikus státusnak minden olyan határozatát, amelyhez a kormány előzetes jóváhagyását nem adta, ezennel sem­misnek és meg nem történtnek nyilvánítom, amelyekért önt személyesen teszem felelőssé.“ Ez a rendelkezés mély megdöbbenést váltott ki a státus vezetősége körében, habár tudták,, hogy dr. Ghibu Onisifor egyetemi tanár már évek óta aknamunkákat folytat a státus auto­nómiája ellen. Az előző kormányok Ghibu Oni- sií'or akciójára nem* 'reagáltak és sohasem tör­tént meg az, hogy a státus évi rendes közgyűlé­sét megakadályozzák és nyílt frontot állítsanak fel a több mint négy évszázadra visszatekintő és történelmi alapon autonómiával rendelkező intézmény ellen. Ugylátszik azonban, hogy Iorga miniszterelnök átmenetileg hitelt adott a státus életére és vagyonára törő kampánynak és kiadta, nevével szignálta az egész katholi­kusságot mélyen sértő rendelkezést. Engedély az utolsó percben. Szerdán este Puica inspektor Majláth püspök cimére zárt borítókban újabb rendelkezést kéz­besített. Mindenki azt hitte, hogy már ebben visszavonja az ülés betiltására vonatkozó in­tézkedését. Ebben a rendelkezésben történt ugyan némi közeledés, de a miniszterelnök nem mondotta ki benne a végső szót a gyűlés szabad megtartására vonatkozólag. Csütörtökön reggel j azonban Argetoianu belügyminisztertől rendelet jött, hogy a Státusgyülést meg lehet tartani, de a Státus autonómiájának az elismeréséig az ott hozott határozatok a kormány részéről figyelmen kívül ha­gyatnak. Gyárfás Elemér szenátor és a katolikus egy­ház más vezetőférfiai ugyanis Bukarestben in­terveniáltak és az utolsó pillanatban győzött a jobb belátás. A gyűlés megtartását mégis csak megengedték. Pontosan megismétlődött a szé­kelyudvarhelyi katolikus nagygyűlés engedé­Tiz óra után Matskássy Pál alelnök néhány meleg szóval üdvözli a megjelenteket és indít­ványt tesz arra, hogy ősi szokás szerint, egy háromtagú bizottság bivja meg a közgyűlésre Majláth püspököt. Jósika Gábor báró. Szekeres József és Pap János kíséretében fél tizenkét órákor hangos és szeretetteljes ováció közben érkezik meg Majláth püspök és foglalja el az elnöki széket. lyezése körüli frivol játék. Ott is csak a nagy­gyűlés lefolyásának a méltóságát akarták meg­zavarni, de a hatalom képviselői akkor is, az utolsó pillanatban tákarodót fújtak. Majláth intő szava a szószékről. Ilyen előzmények után gyűltek össze az or-: szág minden részéből összesereglett világi és egyházi státusvezető férfiak csütörtökön dél­előtt kilenc órakor a piarista templomban szent­misére, amelyet Majláth Gusztáv püspök nagy papi segédlettel személyesen celebrált. Az ősz püspök már ez alkalommal is megrázó beszéd keretében adott hangot annak a mélységes megdöbbenésnek a támadás fölött, amely a Státus autonó­miáját és létalapjait fenyegeti. A szemekben könnyek jelentek meg és a Státus vezetőférfiai és a hivők lélekben mély­séges szolidaritást vállaltak Majláth püspökkel. Innen a Státus egyházi és világi vezetősége átvonult a piarista gimnázium dísztermébe, ahol megtartották a Státusgyülést. Ekkor már tudták, hogy Argetoianu belügyminiszter ren­deleté megjött és a nagygyűlést zavartalanul meg lehet tartani. A diszterem zsúfolásig meg­telt. Ott láttuk az erdélyi katolikusság egyházi és világi főembereit. Az elnöki asztalnál Mats­kássy Pál alelnök foglalt helyet. A megjelen­tek névsorából az alábbi, ismertebb neveket so­roljuk fel: Báró Jósika Gábor, dr. Gyárfás Elemér, dr. Inczédy- Joksman Ödön, báró Rudnyánszky Lajos, gróf Béldi Kálmán, báró Apor István, Betegh Miklós, Szemlér Fe­renc, Matskássy Pál, báró Szentkereszthy Béla, gróf Haller István, Merza Gyula, Hinleder Fels Ákos, Mei- szel Rezső, Debreczy Béla, Tóth András, Xantus János, Benka Antal, Verzár Aladár, gróf Mikes, dr. Fejér Gerö, Mánya Ferenc, Szánthó Lőrinc, Tatár János, Pus­kás Imre, Szoboszlay László, Szenkovics Aurél, Dobos Ferenc, Betegh Tamás, Papp János, Boga Alajos, Fe- rencz Sándor, Ágoston János, Balázs András, Hirschler József, Kabdebó Ernő, Zakariás György, Gajzágó Vil­mos, Pekry Géza, Tréfán Leonard, Jelen Gyula, Gabá— nyi Imre, Nagy Lajos, Bocsánczy András, Bochkor Fe­renc, Varga Béla és mások. Percekig tart a zugó tapsvihar. Közben ira­tait rendezgeti az ősz főpásztor s midőn az ün­nepélyes manifesztáció zaja elült, friss, csengő hangon köszönti a megjelenteket: Laudetur Jé­zus Cristus! Azután emelt hangon mondja el beszédét, amelyet többizben zajos helyesléssel vesz tudo­másul a Státus parlamentje. Mafláih püspök mélyen megindító szavakkal nyitja meg a gyűlést

Next

/
Thumbnails
Contents