Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-20 / 266. szám

ÍAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ LN .NUMERÁK So. 24250—927. Cluj-Koloss vár, 193Î november 20. Péntek MAG Y ABO RS ZA GON 1 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév?# 16 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. ELŐFIZETÉS MI.1IW.1MW; 1 évre 1200 le], félévre 000 lel* megyed évre &O0 le], egy hőn US lei Egyes szám ára • lej. ORSKÁ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A Telefon: 6-08, 6-04. XIV. évfolyam, 266.-ík szám. A mai Státusgyülós Az újságok azt a hirt közölték, hogy a mi­niszterelnök úgyis mint vallási és közoktatás- ügyi miniszter az erdélyi római katolikus Stá­tusnak Kolozsvárra a mai napra összehívott évi rendes közgyűlését eltiltotta. Az újságok ez értesítése nem felel meg mindenben a tények­nek. Történtek ugyan az eltiltásra irányuló in­tézkedések, azonban ezekkel szemben a romá­niai katolikus társadalom vezetői megtették a megfelelő közbelépéseket. Bukarestből kapott értesülésünk szerint Cisar érseknek, valamint az erdélyi katolikus egyházmegye kiküldöttjének közbelépésére, lorga miniszterelnök kijelen­tette, hogy a Státusgyülés megtartása ellen erő­szakot nem fog alkalmazni, hanem az ügyet a római szentszékkel egyetértésben fogja elin­tézni. Az egyház Soha mélységesebb aggodalom nem szállta meg az egyház hivatásának jelentőségét átértő lelkeket, mint most. Most, amikor az erdélyi ma­gyarság egyházi szervezeteinek őszi nagy nap­jai kezdődnek. Most, amikor az emberek gaz­dasági lerongyolódása, nyomora és életbizony­talansága belevágja viharzó hullámait az egy­házi keretek közé, oda, ahol a lelkieknek, a sze­retetnek. a hitnek az uralma tartja elnyoma tásban a földi anyagiasságot. Azok közé a bás­tyák közé, amelyek az anyagiasság embernyü- göző zsarnoksága ellen védelmezi a lélek sza­badságát. Abba az erős várba, amely kőfalnál, acélnál — páncélnál erősebo, keményebben áll minden politikai rombolással szemben, mert hitbeli meggyőződés tégláiból épült áthidalha­tatlan magasságba. A mai napra a katholikusok erdélyi státu­sának képviselőtestülete adott találkozót. A hé végére a református egyházkerület képviselői gyűlnek össze. Ma már itt vannak a státusi köz­gyűlés tagjai. Jöttek az erdélyi magyar nép falvaiból, városaiból, áldozatos fáradsággal, az egzisztenciális nehézségek katasztrófájának e napjaiban, a legnagyobb erőfeszitéseknek az árán: mert most szükség van minden fejre és minden kebelnek a törhetetlen ragaszkodására. Ünnepi hét. amelyen szentek emberi élete ele­venedik fel, hirdetve, hogy minél nagyobb a nyomor és szerencsétlenség, annál kimagaslóbb a jótéteménynek a megsemmisithetetlen diada­la. Minél konokabb a támadás, annál átütőbb a hitnek rendithetelensége. S az ellenséges gyű­lölet kegyetlensége nem bírája ennek az élet­nek, hanem csak az a támadó fél, aki sohasem lehet itéletmondó, mert az az emberi lét fölötti' igazság, mely egyedül hivatott a földönjárók közötti jognak a diktálására, nem érhető el sem nyilakkal, sem magasröptű ágyúval, sem a pénzbeli attakirozások feltaposott pocsolyájá­nak magasra fröccsenéseivel. Ma összeülnek azok az erdélyi magyarok, akiknek felelősségére a történelem helyezte rá a római katholikus hitélet fenntartásának hiva­tását. Az a történelem, amelynek bölcsessége tisztán látta Európának e bércköritette kertjé­ben az erdélyi rendkivüliséget s építette a stá tusi szervezetet, hogy ezzel a hivő nép vállaira rakja az egyházi létnek nagyságát s ami ezzel jár, annak sok gondjait. Voltak az ősöknek sze rencsésebb nemzedékei, akik könnyed boldog­sággal viselhették ennek a gondnak csak fel­emelő érzéseit, mert mind csak építhettek és a nyugodt munka zavartalansága tiszteletet igény lő eredményeket emelhetett a magasba, hirdet­ni a kötelességtelje3ités önmagában beszélő 8 fllopr Párt részt« a felirati vitában Elvben helyesli a mezőgazdasági adósságok konvertálá­sáról szóló javaslatot, de súlyos kifogásokat emel ellene Sándor József töröltette magát a felirati bizottság tagjai közül (Bukarest, november 18.) A Magyar Párt parlamenti csoportja kedden este gróf Bethlen György elnökletével tanácskozást tartott, ame­lyen a politikai helyzetet és a párt magatartá­sát vitatták meg. A párt elhatározta, hogy részt- vesz a felirati javaslat vitájában és hogy a kép­viselőházban a párt deklarációját dr. Wilier József, viszont a szenátusban Sándor József, vagy Gyárfás Elemér dr. olvassák fel. A költ­ségvetés és a vele összefüggő törvényjavasla­tok tárgyalásánál a párt szónoka báró Jósika János lesz. A mezőgazdasági adósságok konver­tálására vonatkozólag az az álláspont, hogy a Magyar Párt parlamenti csoportja örömmel üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely a súlyos válsággal küzdő mezőgazdaságon segít. Az Argetoianu-féle törvényjavaslatot azonban, legalább is az eddig ismert szövegezésében, nem tartja kielégítőnek sem a gazdaközönség, sem a lakosság többi rétegei szempontjából. Arge- toianu tervezete felgyújtja a házat a mezőgaz­dák fejei fölött is. /. Magyar Párt a végleges állásfoglalást különben csak a törvénytervezet szövegének pontos ismerete birtokában fogja meghozni. A szenátus szerda délutáni ülésén folytat­ták a tisztikar és a bizottságok megválasztását. Sándor József magyarpárti szenátort a válasz- feflirati bizottságba jelölték, a magyarpárti sze­nátor azonban kérte az illetékeseket, hogy tö­röljék ölt a bizottságból és igy helyébe Mota lelkész került. Sándor József elhatározása indo­kairól munkatársunk előtt a következőket mon­dotta: — Az elmúlt alkalommal a Iorga-kormány bemutatkozása idején tagja voltam a válaszfel­iratot megszövegező bizottságnak, akkor azon­ban a párt még várakozó álláspontot foglalt el a Iorga-kormánnyal szemben, mivel a trónbe­széd szövege szerencsésebb megszerkesztésü volt és igy a párt magatartása is más lehetett. Most azonban a trónbeszéd a kisebbségi kérdést tel­jesen mellőzte és nem jelentette be azokat a tör­vényjavaslatokat, amelyek kisebbségi szempont­ból már régebben égetően sürgősek lettek vol­na. Ezért úgy gondolom, helyesebb, ha távol maradok a válaszfelirat megszövegezésének munkájától. Jorga azzal dicsekedett Párlsban, hogy a viEágkrisis egyáltalán nem érinti Romániát (Bukarest, november 18.) Nagy feltűnést keltett Bukarestben lorga miniszterelnöknek Párizsban a Figaro-nak adott intervjuja, ame­lyet most közölt a Lupta. A Figaro szerint lorga a következőket mondotta: — A világkrizis nem érint minket Romá­niában nagyon súlyosan. Soha olyan bő termé­sünk nem volt, mint az idén. Buza, tengeri, gyümölcs, szőlő van bőven és a gazdáknak már helyük sincs, hova rakják a termést. Éppen ezért lelkiállapotuk nyugodt és hitte! vannak tele. A Figaro munkatársa megkérdezte, hogy mi a helyzete a mezőgazdasági adósságoknak. A válasz a következő volt: — A mezőgazdák nem panaszkodnak ebben a tekintetben és sokkal büszkébbek, mintsem erről a témáról beszéljenek. Másrészt nagy bi­zalommal vannak jól kiépített szervezeteink iránt. Úgy hiszem, hogy az ő sebeik maguktól begyógyulnak és hogy minden gazdaságnak és minden vidéknek meg lesz a lehetősége arra, beszámolóját. Ma az aggodalomnak kőhasábjai alatt görnyednek a hátak s jönnek a gyüleke­zők megterhelten, mint ahogyan a piramisok tetejére vonszolták fel terheiket a megkorbá csoltak. De megkönnyíti a terhet egy tudat. Az egyháznak a manapi élet és a holnapi vészes bizonytalanság mutatják igazán a mindenidők­re szóló hivatását. Aminek a küzdelmes betöl­tése maga az igazi hivatás. A küzdelemnélküli­ség ideje lankasztó lehet, az erőpróbáknak a letörhetetlen és ledönthetetlen kiállása az, ami­ért szentek tanuságtételét ünneppé emelték. A hogy a maga erejéből talpraálljon. Ki tudja, hogy az állami beavatkozás nem-e súlyosbí­taná ezeket a sebeket és talán még akadályozná is azok meggyógyulását, amihez hasonlóra az utóbbi időben több példát tudnék felhozni, ami­kor tudniillik az állami intervenció eredmény­telenül végződött, nem hozta meg a kivánt si­kert az ország gazdasági élete számára. Mi eze­ket a példákat nem fogjuk követni. Az én kor­mányom nem egy párt diktatúrája, hanem szakértők gyülekezete, amely tanulmányozza a kérdéseket és nem kísérletezik. A pénzügymi­niszter foglalkozik ilyen módon szintén a me­zőgazdasági adósságok rendezésének kérdésé­vel, a lehető diszkréció mellett. Â bukaresti kommentárok megállapítják, hogy a miniszterelnöknek ezután a kijelentése után jött az a trónbeszéd, amely bejelentette az adósságok konverzióját és általában véve min­den tekintetben az erőteljes állami beavatkozás terveit tartalmazta. —o— küzdelemben helytállás adja azt a boldogságot, aminek hirdetői az égi azúrban meredező tor­nyoknak a harangjai. Benn a nagyváros mun- kanélkül tülekedő nyomorának tömegei között s kinn a falvak feletti dombtetőkön, hol an­gyalok suttognak át templomtól-templomig a csendes sötét éjszakákon, hirt adva egymásnak az alvó háztájak szegénységéről. Mélységes az erdélyi magyarok egyházi aggodalma, de mindennél világosabban tiin- döklik ma az egyházi hivatás elengedhetetlen nagysága.

Next

/
Thumbnails
Contents