Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-20 / 266. szám

ÍAXA POŞTALA PLĂTITĂ LN .NUMERÁK So. 24250—927.

Cluj-Koloss vár,

193Î november 20.

Péntek

MAG Y ABO RS ZA GON 1

1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév?# 16 pengő.

Egyes szám ára 29 fillér.

ELŐFIZETÉS MI.1IW.1MW;

1 évre 1200 le], félévre 000 lel* megyed évre &O0 le], egy hőn US lei Egyes szám ára • lej.

ORSKÁ

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A Telefon: 6-08, 6-04.

XIV. évfolyam, 266.-ík szám.

A mai Státusgyülós

Az újságok azt a hirt közölték, hogy a miniszterelnök úgyis mint vallási és közoktatás- ügyi miniszter az erdélyi római katolikus Státusnak Kolozsvárra a mai napra összehívott évi rendes közgyűlését eltiltotta. Az újságok ez értesítése nem felel meg mindenben a tényeknek. Történtek ugyan az eltiltásra irányuló intézkedések, azonban ezekkel szemben a romániai katolikus társadalom vezetői megtették a megfelelő közbelépéseket. Bukarestből kapott értesülésünk szerint Cisar érseknek, valamint az erdélyi katolikus egyházmegye kiküldöttjének közbelépésére, lorga miniszterelnök kijelentette, hogy a Státusgyülés megtartása ellen erőszakot nem fog alkalmazni, hanem az ügyet a római szentszékkel egyetértésben fogja elintézni.

Az egyház

Soha mélységesebb aggodalom nem szállta meg az egyház hivatásának jelentőségét átértő lelkeket, mint most. Most, amikor az erdélyi magyarság egyházi szervezeteinek őszi nagy napjai kezdődnek. Most, amikor az emberek gazdasági lerongyolódása, nyomora és életbizonytalansága belevágja viharzó hullámait az egyházi keretek közé, oda, ahol a lelkieknek, a szeretetnek. a hitnek az uralma tartja elnyoma tásban a földi anyagiasságot. Azok közé a bástyák közé, amelyek az anyagiasság embernyü- göző zsarnoksága ellen védelmezi a lélek szabadságát. Abba az erős várba, amely kőfalnál, acélnál — páncélnál erősebo, keményebben áll minden politikai rombolással szemben, mert hitbeli meggyőződés tégláiból épült áthidalhatatlan magasságba.

A mai napra a katholikusok erdélyi státusának képviselőtestülete adott találkozót. A hé végére a református egyházkerület képviselői gyűlnek össze. Ma már itt vannak a státusi közgyűlés tagjai. Jöttek az erdélyi magyar nép falvaiból, városaiból, áldozatos fáradsággal, az egzisztenciális nehézségek katasztrófájának e napjaiban, a legnagyobb erőfeszitéseknek az árán: mert most szükség van minden fejre és minden kebelnek a törhetetlen ragaszkodására. Ünnepi hét. amelyen szentek emberi élete elevenedik fel, hirdetve, hogy minél nagyobb a nyomor és szerencsétlenség, annál kimagaslóbb a jótéteménynek a megsemmisithetetlen diadala. Minél konokabb a támadás, annál átütőbb a hitnek rendithetelensége. S az ellenséges gyűlölet kegyetlensége nem bírája ennek az életnek, hanem csak az a támadó fél, aki sohasem lehet itéletmondó, mert az az emberi lét fölötti' igazság, mely egyedül hivatott a földönjárók közötti jognak a diktálására, nem érhető el sem nyilakkal, sem magasröptű ágyúval, sem a pénzbeli attakirozások feltaposott pocsolyájának magasra fröccsenéseivel.

Ma összeülnek azok az erdélyi magyarok, akiknek felelősségére a történelem helyezte rá a római katholikus hitélet fenntartásának hivatását. Az a történelem, amelynek bölcsessége tisztán látta Európának e bércköritette kertjében az erdélyi rendkivüliséget s építette a stá tusi szervezetet, hogy ezzel a hivő nép vállaira rakja az egyházi létnek nagyságát s ami ezzel jár, annak sok gondjait. Voltak az ősöknek sze rencsésebb nemzedékei, akik könnyed boldogsággal viselhették ennek a gondnak csak felemelő érzéseit, mert mind csak építhettek és a nyugodt munka zavartalansága tiszteletet igény lő eredményeket emelhetett a magasba, hirdetni a kötelességtelje3ités önmagában beszélő

8 fllopr Párt részt« a felirati vitában

Elvben helyesli a mezőgazdasági adósságok konvertálásáról szóló javaslatot, de súlyos kifogásokat emel ellene

Sándor József töröltette magát a felirati bizottság tagjai közül

(Bukarest, november 18.) A Magyar Párt parlamenti csoportja kedden este gróf Bethlen György elnökletével tanácskozást tartott, amelyen a politikai helyzetet és a párt magatartását vitatták meg. A párt elhatározta, hogy részt- vesz a felirati javaslat vitájában és hogy a képviselőházban a párt deklarációját dr. Wilier József, viszont a szenátusban Sándor József, vagy Gyárfás Elemér dr. olvassák fel. A költségvetés és a vele összefüggő törvényjavaslatok tárgyalásánál a párt szónoka báró Jósika János lesz. A mezőgazdasági adósságok konvertálására vonatkozólag az az álláspont, hogy a Magyar Párt parlamenti csoportja örömmel üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely a súlyos válsággal küzdő mezőgazdaságon segít. Az Argetoianu-féle törvényjavaslatot azonban, legalább is az eddig ismert szövegezésében, nem tartja kielégítőnek sem a gazdaközönség, sem a lakosság többi rétegei szempontjából. Arge- toianu tervezete felgyújtja a házat a mezőgazdák fejei fölött is. /. Magyar Párt a végleges állásfoglalást különben csak a törvénytervezet szövegének pontos ismerete birtokában fogja

meghozni.

A szenátus szerda délutáni ülésén folytatták a tisztikar és a bizottságok megválasztását. Sándor József magyarpárti szenátort a válasz- feflirati bizottságba jelölték, a magyarpárti szenátor azonban kérte az illetékeseket, hogy töröljék ölt a bizottságból és igy helyébe Mota lelkész került. Sándor József elhatározása indokairól munkatársunk előtt a következőket mondotta:

— Az elmúlt alkalommal a Iorga-kormány bemutatkozása idején tagja voltam a válaszfeliratot megszövegező bizottságnak, akkor azonban a párt még várakozó álláspontot foglalt el a Iorga-kormánnyal szemben, mivel a trónbeszéd szövege szerencsésebb megszerkesztésü volt és igy a párt magatartása is más lehetett. Most azonban a trónbeszéd a kisebbségi kérdést teljesen mellőzte és nem jelentette be azokat a törvényjavaslatokat, amelyek kisebbségi szempontból már régebben égetően sürgősek lettek volna. Ezért úgy gondolom, helyesebb, ha távol maradok a válaszfelirat megszövegezésének munkájától.

Jorga azzal dicsekedett Párlsban, hogy a viEágkrisis egyáltalán nem

érinti Romániát

(Bukarest, november 18.) Nagy feltűnést keltett Bukarestben lorga miniszterelnöknek Párizsban a Figaro-nak adott intervjuja, amelyet most közölt a Lupta. A Figaro szerint lorga a következőket mondotta:

— A világkrizis nem érint minket Romániában nagyon súlyosan. Soha olyan bő termésünk nem volt, mint az idén. Buza, tengeri, gyümölcs, szőlő van bőven és a gazdáknak már helyük sincs, hova rakják a termést. Éppen ezért lelkiállapotuk nyugodt és hitte! vannak tele.

A Figaro munkatársa megkérdezte, hogy mi a helyzete a mezőgazdasági adósságoknak. A válasz a következő volt:

— A mezőgazdák nem panaszkodnak ebben a tekintetben és sokkal büszkébbek, mintsem erről a témáról beszéljenek. Másrészt nagy bizalommal vannak jól kiépített szervezeteink iránt. Úgy hiszem, hogy az ő sebeik maguktól begyógyulnak és hogy minden gazdaságnak és minden vidéknek meg lesz a lehetősége arra,

beszámolóját. Ma az aggodalomnak kőhasábjai alatt görnyednek a hátak s jönnek a gyülekezők megterhelten, mint ahogyan a piramisok tetejére vonszolták fel terheiket a megkorbá csoltak. De megkönnyíti a terhet egy tudat. Az egyháznak a manapi élet és a holnapi vészes bizonytalanság mutatják igazán a mindenidőkre szóló hivatását. Aminek a küzdelmes betöltése maga az igazi hivatás. A küzdelemnélküliség ideje lankasztó lehet, az erőpróbáknak a letörhetetlen és ledönthetetlen kiállása az, amiért szentek tanuságtételét ünneppé emelték. A

hogy a maga erejéből talpraálljon. Ki tudja,

hogy az állami beavatkozás nem-e súlyosbítaná ezeket a sebeket és talán még akadályozná is azok meggyógyulását, amihez hasonlóra az utóbbi időben több példát tudnék felhozni, amikor tudniillik az állami intervenció eredménytelenül végződött, nem hozta meg a kivánt sikert az ország gazdasági élete számára. Mi ezeket a példákat nem fogjuk követni. Az én kormányom nem egy párt diktatúrája, hanem szakértők gyülekezete, amely tanulmányozza a kérdéseket és nem kísérletezik. A pénzügyminiszter foglalkozik ilyen módon szintén a mezőgazdasági adósságok rendezésének kérdésével, a lehető diszkréció mellett.

 bukaresti kommentárok megállapítják, hogy a miniszterelnöknek ezután a kijelentése után jött az a trónbeszéd, amely bejelentette az adósságok konverzióját és általában véve minden tekintetben az erőteljes állami beavatkozás terveit tartalmazta.

—o—

küzdelemben helytállás adja azt a boldogságot, aminek hirdetői az égi azúrban meredező tornyoknak a harangjai. Benn a nagyváros mun- kanélkül tülekedő nyomorának tömegei között s kinn a falvak feletti dombtetőkön, hol angyalok suttognak át templomtól-templomig a csendes sötét éjszakákon, hirt adva egymásnak az alvó háztájak szegénységéről.

Mélységes az erdélyi magyarok egyházi aggodalma, de mindennél világosabban tiin- döklik ma az egyházi hivatás elengedhetetlen nagysága.