Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-18 / 264. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR Na 24256—92L Claf-Kolczs vár, 1931 november 18. Szerda v ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 12(M>e4^_IiIévre 600 ii»], »egyed ívre B00 lej, egy hórm 100 lej. Egyes szám ára S lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség ék kiadóhivatal: Plata Unirii (Főtér) 4. , :1 , Telefon: 5-08, 6-84. XIV. évfolyam, 264.-ík szám. l™M'»llPBPPMgagg ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON! 1 évre 56 pengő, félévre 28 pengő, negyedévre 15 pengő. t * X Egyes szám ára 20 fillér. - A nagy trónbeszéd A sorstól talán nem puszta véletlen az, hogy Károly király nem olvashatta fel személyesen a parlamenti ülésszak megnyitó trón beszédét. A sors talán meg akarta kimélni az uralkodót attól, hogy ezt a szokatlanul terjedelmes nagy beszédet személyesen olvassa fel, nem éppen a terjedelme miatt. Hanem személyének a távolléte is élesebben szimbolizálja azt a lényeget, hogy a trónbeszédnek a tartalmáért kizárólagosán csak a kormány felelős. Az ember végigolvassa ezt a megnyitót, zetii nagy fába vágják itt. bele a fejszét. Hetek alatt akarnak megváltoztatni mindent, ami volt és ami van, abban a hiszemben, hogy akik csinálják, csalhatatlan tudói a jövendőnek, varázslói annak a kalkulációnak, amely megmásítja a közéletet és egyéni életmódokat egyaránt. Most, amikor fejünk felett recsegve ropognak a gerendák s az ország népének nemcsak a mindennapi, de még holnapi kenyere, száraz kenyere sincsen biztosítva, egy sereg ötlet halmozódik itt össze, amik megbolygatni igyekeznek mélyen és alapjaiban nemcsak az életfenntartás gyakorlati valóságát, hanem minden, eddig elismert elméletet. Valahogy lesz, mert sohasem volt úgy, hogy sehogy se lett volna — szokta mondani a székely ember, amikor olyan nagy dolgok előtt áll, amiknek a kimenetelét sehogy sem tudja meglátni. A trónbeszédnek van egy alaptémája, amiből kiindul: „revideálnunk kell a saját múltúnkat, amelynek egyes rejtett elemei ártanak a nép lelkének.“ Senki sem vonhatja kétségbe, hogy éppen elég sok a revideálni való abban, ami mostanig történt. A trónbeszéd revíziót hirdet az ország határain belül, de rejtélyesen és homályosan céloz az ország múltjának rejtett veszélyes elemeire. Ha a kormány belevitte a trónbeszédbe a korbácsoló vezércikkeknek ezt a metódusát, jó volna, ha meg is világítaná ennek a homályosságát. Ez a kormány annyi mindenféle ötletalakulatnak, zavaros programcsoportosulásnak az elemeiből kapta a parlamenti többséget, hogy ha ezeknek az összetételéből akarnánk megtudni, kiket és miket tart veszélyes rejtett elemeknek, ijesztő kavarodás állana előttünk. Nem akarunk azonban okvetlenül és mindenáron félreérteni, annál kevésbé félremagyarázni. De a miniszterelnök urnák ismert ágas-bogas ötleteit sejtjük a revíziónak a jelszava mögött. Kétségtelen, hogy a trónbeszédben sok olyan reformnak a bejelentését is megtaláljuk, ami az időnek a parancsoló szava. Ilyen elsősorban a mezőgazdasági adósságok mindent lenyűgöző tehertételének a könnyítése. Ezek a jelent áthidaló, halaszthatatlanul, égetően sürgős tennivalók azonban belevegyülMEGJELENT AZ (IJ MORAVETZ BÂRD és NÁDOR Karácsonyi Album Kapható minden könyv- és papirkereskedésben. Uj magas adót rónak ki minden magánalkalmazottra Négyszázmilliónál kisebb tőkével nem lehet gyárat és nagyipari üzemet alapítani — Az agrártartczások kamata — A kormány helyzete a parlament megnyitása után (Bukarest, november 16.) A Curentul közli a magántisztviselők fizetései után kivetendő adóról szóló törvényjavaslatot. Ezek szerint a magántisztviselők 1932. évi jövedelmeit az eddigi adókon kvül kivételes adóval sújtják. Háromezer lejig mentes a jövedelem a kivételes adótól. Háromezeregytől négyezer lejig az adótétel 10 százalékos, négyezertől ötezerig 14 százalékos, 5001—10.000-ig 18, 10.000—15.000-ig busz, 15.000—20.000-ig 21, 20.000-től 30.000-ig 22, 30.000- 50.000 23, 50.000—70.000-ig 25, 70.000— 100.000- ig 30, 100.000—150.000-ig 35 és 150.000— 200.000- ig 40, mig a 200.000 felüli havi jövedelemnél 45 százalékos az adótétel. A kérdéses számok havi jövedelemre vonatkoznak. A kivételes adót a bruttó összegek után számítják, a pótlékok hozzáadásával, tehát belevéve az esetleges utazási költségeket, lakbéreket, drágasági pótlékokat, gratifikációkat, stb. Ugyanennek az adónak vannak alávetve az egyes vállalatok ülésein való megjelenésért fizetett zseton-pénzek is. Az egyes vállalatok adminisztrációs tagjai, a delegált adminisztrátorok és ellenőrök részére kiutalt tantiémek szintén kivételes adó alá esnek. Évi ötvenezer lejig ez az adó 15 százalékos, 50.000—100.000 lejig 20, a magasabb összegeknél 25 százalékos. Az adót a magánvállalatok a fizetésekből visszatartják és ők fizetik be az államnak. A törvény életbeléptetésétől számított 10 napon belül az összes magánvállalatok tartoznak táblázatot készíteni tisztviselőikről, minden adat feltüntetésével. Ha a táblázatot megtévesztően készítik el, úgy az elvont adóösszeg tiz százalékát tartozik fizetni a kérdéses vállalat. Romániára kedvező a francia magatartás Dúca vasárnap este érkezett meg francia- országi útjáról a fővárosba. A pályaudvaron pártjának vezetőemberei fogadták. A liberális párt elnöke az újságíróknak a következőket mondotta: — A pártelnökségben szereplő elődeim, Jo- nel Bratianu és Vintila Bratianu szívélyes ösz- szeköttetést tartottak fenn Párizzsal és én kötelességemnek tartottam ezen kapcsolatok fenntartását ápolni. Franciaországot is aggasztja a világkrizis és a veszélyek elhárítása érdekében addig is, amig az általános szolidaritás jegyében megindul a védekezés, megkísérli, hogy a vele barátságos államokkal részleges megállapodásokat kössön, amelyek nagyon hasznosak lesznek a jelenlegi nehéz helyzet enyhítésére. Romániának ki kell használnia ezt a részére hasznos és kedvező hangulatot. A liberális párt végrehajtóbizottsága hétfő délután tartott ülést. A liberálisok tanácskozásának az a célja, hogy a kormány ellen a leg: erélyesebb harcot indítják s hogy a parlamenti nek az ötletszerűen összeirt nagy átalakítási programok tömkelegébe, amelyek az ezüst valutának a bevezetésétől a suszterségnek az iskolában való tanításáig, az állami gépezet szerveinek kicserélésétől az országúti forgalom monopóliumos, vagy koncessziós megrendsza- bályozásáig, a hadsereg újjászervezésétől az utépittető közmunkáig, a bortermelési tilalomtól a gyáralapitások megnehezitéséig annyi mindent ölelnek fel, hogy nem egy parlamenti ülésszak, de nagyon hosszú idő és nagyon nagy belső összefogás volna szükséges, nemcsak mindennek a megvalósításához, hanem a tervbevett átrendezések helyességének a megvitatásához is. Mindaz a sok terv, ami gazdasági kérdésekben összehalmozódik, egy gyűjtőfogalomba foglalható össze: állami beavatkozás. Beavatkozás a magángazdaságokba a legnagyobb mértékben. S a sokféle beavatkozási terv alapelvei között meg lehet találni az ellenmondáiroda tisztviselőinek megválasztásában nem vesznek részt. Iorga és Argetoianu a híveikhez. A kormánypárti képviselők és szenátorok vasárnap délután fél négy órakor értekezletet tartottak, amelyen Iorga miniszterelnök hangoztatta, hogy a kormány és a liberálisok között szoros együttműködésre van szükség. Majd a kormány helyzetéről ezt mondta: — Vagy mindnyájan helyünkön maradunk, — jelentette ki Iorga, — vagy menjünk mindnyájan haza és nézzük ölhetett kezekkel az ország romlását, noha minket ennek megakadályozására küldöttek, Ezután Argetoianu a mezőgazdasági adósságok konvertálásáról szóló javaslatát ismertette. Kijelentette, hogy a kisebb adósságok konvertálásánál azért szabtak meg csupán 4 százalékot, mivel a magas kamatok során ezeket az adósságokat már úgy is nagy mértékben törlesztették az adósok. Fontos törvényjavaslata lesz a (Fo ytatása a 2-ik oldalon.) sokat is. Nem akarunk részletekbe menni a nagyjelentőségű kérdésekben, mert mindenkire sor kerül talán. De csak példának említjük meg: ha egy egyszerű iparos elolvassa ezt a trónbeszédet, megretten, mert a kisiparosnak aligha lesz itt maradása, ha minden úgy lesz, ahogyan a kormány tervezi. A trónbeszédben beismeri a kormány, hogy a tartományok érdekei kikapcsolódtak az ország általános érdekeiből s az uj tartományokkal a kapcsolatok szorosabbra fűzését Ígéri. A kormány nem akarja észrevenni, hogy az ország speciális gazdasági nehézségeit az a nacionalizálási politika idézte nagyrészben elő, amit a kisebbségek ellen űztek majdnem másfél évtizeden át. De nem hirdeti a békét az ország népei és pártjai között. Pedig enélkül igen nagy a fa és kicsiny a fejsze. Nem tudunk egyebet mondani: valahogy lesz, mert soha sem volt úgy, hogy sehogy se lett volna.
