Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-15 / 262. szám
XIV. ÉVF. 262. SZÁM. Uj legenda kelt szárnyra Orth János eltűnéséről Károly király kijelentette, hogy Orth János él és Ottó főherceggel levelezésben állott (Kassa, november 13.) Igaz-e, hogy él, vagy csakugyan meghalt-e Orth Jápos, ki a Habs- burg-család nagytehetségü sarja volt s negyvenegy évvel ezelőtt világgá ment? Él-e, meghalt-e? Hetvenkilenc éves, ha él és negyvenegy éve nyelte el a Horn-fok hullámtörése, ha biztos az alap, melyen a bécsi főudvarnagyi hivatal, mint biróság húsz évvel ezelőtt holttá nyilvánitotta „a magát Orth Jánosnak nevező János Szalvátor főherceget.“ Az udvari hivatal kimondta határozatát, de az eltűntnek sorsáról a közfelfogást nem ő teremtette meg. Az egykori főherceg sorsa megragadta az emberek képzeletét s foglalkoztatja újra meg újra mind a mai napig, mikor egy uj Orth-legenda kel szárnyra, nem kevésbé érdekes, sőt egyben él másban talán érdekesebb is az eddigieknél. Mikor Orth János még János Szalvátor főherceg volt. János Szalvátor főherceg II. Lipótnak, Toscana utolsó nagyhercegének legifjabb fia, 1852 november 25-én Firenzében született. Az ifjú főherceg a katonai pályára lépett s előbb egy osztrák vadászzászlóaljnál szolgált, aztán a tüzérséghez helyeztette át magát. Huszonegyéves sem volt meg. mikor röpiratot adott ki ezzel a cimmel: „Betrachtungen über die österreichische Artillerie.“ Ebben a tanulmányában nemcsak szakismeretéről tett bizonyságot, hanem éles politikai álláspontot is foglalt el azzal a követelésével, hogy meg kell erősíteni az osztrák határokat az ősi ellenséggel: Poroszországgal szemben. A dolog természete szerint a röpirat szerzőjét meg kellett rendszabályozni. János főherceget a király Albrecht és Vilmos főhercegek jelenlétében szigorúan megdorgálta, azonkívül pedig a 13. tüzérezredtől büntetésképpen áthelyezte a gyalogsághoz s az egész eljárásról miheztartás végett értesítette családjának tagjait is. Huszojnhétéves korában, 1879-ben, altábornagy és hadosztályparancsnok lett. 1883-ban megjelent könyvében amellett szállt sikra, hogy a katonákat ne néma géppé, hanem göndolko- dó emberré neveljék. A büntetés nem maradt el. János főherceget Linzbe helyezték el. De a családfő kegye még inkább elfordult az ifjú tábornoktól, mikor politikai cselszövésekbe bocsátkozott a boigár kormány embereivel s hajlandónak mutatkozott elfogadni a bolgár fejedelmi koronát, mikor pedig a tárgyalás nem járt eredménnyel, Kóburg Ferdinándra. hívta fel a fejedelmet kereső urak figyelmét. Kétszer ajánlották fel neki a bolgár koronát és kétszer utasította vissza. De ez sem óvta meg a kegyvesztéstől. A becsvágyó főherceg jóformán eljátszotta játékait. János Szalvátort 1887 szeptember havában mentették fel a harmadik gyalogsági hadosztály parancsnokságától. És ezzel indult el' életének tragédiája. Kilépett az aktív, katonai szol gálatból s visszavonult Gmunden közelében Orth kastélyába, tudományos tanulmányokra vetette magát, legbehatóbban pedig a hajózás iránt érdeklődött. Végül azzal a kérelemmel fordult Ferenc József királyhoz, hogy mentse fel minden címétől és méltóságától s engedje meg, hogy polgári nevet vehessen fel. A király 1885 október 12-én adja meg János Szalvátor főherceg altáboruagynak a hadseregből való elbocsátását. Ebben az időben már régi barátság fűzte a főherceget egy bécsi nőhöz: Stubel Emíliához, aki két nővérével, Stubel Lorevel és Jennyvel együtt a színpadon kereste boldogulását. János Szalvátor 1889-ig bírta élethivatás nélkül az életet. Ez évnek októberében mondott le címéről, rangjáról és főhercegi apanázsáról, a gmundeni tó partján levő kastélyának nevét vette fel családi nevének, mint Orth János letette a tengi 1 észkapitányi vizsgát, megvette a Santa Margherita nevű kereskedelmi vitorláshajót s megkezdd* addigi é'etétől annyira különböző ii j éle cél A Sansa Margherita balladája. Gmundvnből Stubel Emíliával Berlinbe, onnan Londonba megy, ott megesküszik választottjával, visszatér Hamburgba s a Santa Margherita fedélzetén elindult útjára, melyről a közhit szerint soha többé nem tért vissza. Buenos Aires felé vette útját. Orth János meg akarta mulatni, hogy mit tanult és maga akart a hajó parancsnoka lenni. Tisztjei nem voltak valami nagy véleménnyel hajóstehetsége felől. Nyílt konfliktus támad a hajón s három tiszt s a matrózok egy része elhagyják Buenos Airesben. Orth János uj legénységet vesz fel hajójára, ugyancsak dalmátokat. A „Santa Margherita“ 1890 julius 12-én a volt főherceg parancsnokságával felszedte horgonyait azzal, hogy Yalparaisoban salétromrakományt vesz fel. Útja a Hornfokon, a hajóknak a Csendes óceánból az Atlanti óceánba átvivő rémes útvonalán vitte keresztül, ott, hol a déli félgömb télderekának leg vészesebb viharai éppen abban az évszakban dühöngenek. Nincs benne kétség, hogy a Santa Margherita e viharok közben a Tre Puntasfok közelében hajótörést szenvedett. Mindepki természetesnek tartotta, hogy Orth János és felesége is a katasztrófa áldozatai közé tartozott. Holttá nyilvánítják. Húsz évvel azután, hogy Orth János eltűnt, 1910 julius 10-én a bécsi főudvarnagyi hivatalhoz beadvány érkezett, melyben József Ferdi- nánd, a volt János főherceg unokaöccse és vagyonának egyik várományosa, „a magát Orth Az egyiknek sikerül... kottáját Nekünk sikerült 10 leiért forgalomba hozni. Kapható minden könyvárusnál. Kiadja Moravetz zenemükereskedés, Temesvár. — Jánosinak nevező János Szalvátor főherceg ur“ holttányilvánitását kérte. A főudvarjnagyi hivatal ez előterjesztés adatait helytállónak Ítélvén, 1911 május hó 6-án holttányilvánitotta a volt János Szalvátor főherceget s kimondotta, hogy Orth János 1890-ben a Horn foknál támadt vihar alkalmával a Santa Margherita hajón nejével és a hajó összes személyzetével együtt odaveszett. A határozat úgy szólt, hogy a halálozás napjának e vihar dátuma tekintendő. Orth János három végrendeletét 1911 június 8-án bontották fel Bécsben a. főudvarnagyi hivatalban. A végrendelet azt mondja* „Bécsi házamat, azonkívül 100.000 forintot hü élettársamnak, Stubel Ludmillának hagyományozom. A hátrahagyott vagyon negyedfélmillió forint volt. Ennek egyharinadát örökölte a tosz- kánai nagyhercegnek négy fia, Wölfling Li- pót, továbbá József Ferdnánd, Péter és Henrik hercegek, úgyhogy ezek mindegyike a hagyatéknak egy tizenketted részét kapta; a másik harmadot Ferenc Szalvátor és J 1 pót Szalvátor királyi hercegek, Károly Szalvátor királyi hercegnek a fiai kapták, a harmadik harmad pedig a baleári szigeteken lakó Lajos királyi hercegnek jutott. Károly király 1907 őszén kijelentette, hogy Orth János még él A főudvarnagyi hivatal tehát Bécsben 1911 májusában elintézettnek nyilvánitotta, hogy Orth János 1890 júliusában, az emlékezetes Kambyses-vihar napján meghalt, s az örökösök a hagyatékon megosztózkodnak. Csakugyan meghalt-e s akkor halt-e meg a volt János főherceg? Egy fontos tanú: Károly király máskép mondotta: — Az 1907. év esze:ójának egyik napján — írja Folzer-hadilz gróf. Károly király volt kabinetfőnöke 1918 végén megjelent könyvében —- Károly főherceg kíséretében sétalovaglásra mentem a Lobaun át Orthba. Megemlítettem, hogy az újságokban nemrég ismét megjelent az a mese, hogy Orth János még él. A főherceg csodálkozva nézett reám és nevetve kérdezte, hogy csakugyan hiszem-e, hogy Orth János a Horn-foknál életét vesztette? „Orth János él, épp úgy, mint ön, meg én, Papa még a legutóbbi időkig levelezésben állt vele.“ Károly főherceg elmondotta nekem, hogy Orth farmerként Délamerikában él nagyon megelégedetten. Meg is emlitette, hogy hol. Kérdésemre, hogy akkor hogyan áll a dolog a Santa Margherita állítólagos elsülyedésével, a főherceg azt felelte, hogy a hajó elsiilyedéséhez nem fér kétség. Hogyan történt a dolog, nem tudja. De annyi bizonyos, hogy Orth János még él. Orth János 1900 és 1903 közt az argentínai köztársaság Concordia kerületének Entre Rios tartományában tartózkodott és az orosz-japán háború kitörése után Japánba utazott Az utolsó legenda. Stephan Grossmann berlini iró nagyon érdekes dolgokat mopd el most a bécsi Neue Freie Presse-ben egy úrról, kivel Párizsban találkozott s kiről nem tartja lehetetlennek, li >gy Orth Jánossal azonos. Az elmúlt télen — így beszéli — azt hallotta a Riviérán egyes barátaitól, hogy él Cannesban egy öreg ősz!rák arisztokrata, ki baron de Ott-nak mondja magát és beszélgetés közben néha azt gyanittatja magáról, hogy nem más, mint János főherceg, ki a mayerlingi tragédia után Délamerikába vándorolt s azóta eltűnt. Orth Jánossal való azonossága mellett szólt egy olyan dolog is, amit szinte meg nem ta- nulhatónak lehet mondani: tudniillik, az az arisztokratikus bécsies beszéd, melynek azt az árnyalatát csak a bécsi udvarnál lehetett elsajátítani és semmiesetre sem Ecuadorban vagy akármelyik délafrikai államban. Mikor beszélgetés közben felmerült a kérdés, hogy de Ott báró ismerte-e Rudolf trónörököst, a báró igy felelt: — Ha volt, aki ismerte, én az voltam s.helyre tudnám igazítani azt a sok hazugságot, melyet haláláról mondanak. Stefan Grossmann érdekes cikkét egy kételkedő megjegyzéssel végzi, melyből azt lehet következtetni, hogy lehetségesnek tartja ugyan de Ott báró és Orth János személyének azonosságát, de hogy ezt a lehetőséget még sem akarja bizonyosság szinében tüntetni fel. Valutapiac 1931. november 13. Kolozsvár Zürich Berlin Bukarest Budapest Bécs Prága London nyitás zárlat utó Zürich __ 51237 8227 3300 111571/3 .. . 6587s 19331/2 Newyork 51200 51225 1936 4213 16770 57150 — 337637 37762 London 1935 1935 20111/3 1593 645 2160 — 12778 — — Páris 20101/2 20113/4 2640 1655 660 22461/2 — 13263/4 9618 — Milánó 2645 26421/3 — 2170 880 2950 — 174% 7325 — Prága 1516 1516 M. 12480 497V2 1693 — — 12800 — Budapest 9002V3 90021/a — 7335 2700 — — — 2240 — Belgrád 910 908 — — 299 1015 — 5890 — — Bukarest 308 308 — 2530 — 343 — 2030 635 — Pécs 7150 7150 — 5900 2350 — — 2800 — Berlin 121391/4 12115 12120 — 4000 13560 — 80090 15971/3 —■ Száz lej árfolyama: Zürichben 308 Londonban 635 Budapesten 343
