Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-15 / 262. szám
Cíiif-Kclozsvár> 1931 november 15. Vasárnap TAXA POSTAIBA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—92r!. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP i évre 1200 lej, félévre 600 Uj, Begyed évre 800 lej, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. í egy hóra 100 Sej, Telefon: 5-08, 6-94. Egyes szám ára 5 lej. XIV. éviolyam, 262.-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGONI évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Jorga hazaérkezett K a párisi incidensről nyilatkozott A kormány sorsa Ducánakja kezében van, aki úgy nyilatkozott Párisban, mint egy kormányelnök — Találkozott a kormány két feje A LEGELSŐ FELADAT A deflációról megtanultuk már*, .hogy erre kell építeni a jövőnek a kilátásait. A deflációról ma már mindenki megtanulhatta, hogy a jelennek sok jóságát, de minden bőségét fel kell áldozni érette, azért a holnapért, ami után epedve vágyakozunk. Az emberek, a magángazdaságok, magánvállalkozások, közháztartások, akár akarják, akar nem, kénytelenek meghozni ezeket az áldozatokat s ez az áthághatatlan kényszerűség már magában véve feleslegessé tesz minden vitát. Bizalmat nem ajándékoznak másképpen, csak a hitelképességre s a hitelképességnek megszabják a kritériumait. Az országnak azonban valamit csinálnia kell a mezőgazdasági adósságokkal s fellélegzésre csak úgy számíthatunk ebben az országban, ha az a törvényjavaslat, amit keddre igér a pénzügyminiszter, megtalálja a megoldásnak azt a módját, amely tényleg, a valóságban és általánosságban segít. Mert ha ez a tervezet nem hoz egy grandiózus beavatkozást az eladósodott népnek ebbe a már teljesen lehetetlennié vált helyzetébe, akkor minden áldozatot, amit a deflációért valamennyién hozunk, a veszendőség súlyosan és rohamosan fenyegeti. A falusi egyszerű ember ma már azt mondja s nem tudja, csak érzi a magyarázatát annak, amit mond, hogy jobb volt, amikor olyan nagy volt a kamat. Mert a leszállóit, kamat ma voltaképpen magasabb, mint volt a néhány év előtti kamatmagasság. A kamat számokban leszállóit, a valóságban azonban emelkedik. A pénznek mai értéke jóval magasabb, mint volt akkor, amikor a földnek a tulajdonosai olyan nagy mértékben beadósodtak. A gazda az olcsóbb százezer lejt vette fel kölcsön s a mai drága százezer lejjel tartozik, a földnek a hozadéka jóval lennebb szállott a felénél, az elképzelhető legalacsonyabb mélységekig, a fizetések leredukálódtak, tehát a drága pénz magas ellenértéke terhel minden adóst. Ez alól a teher alól könnyítéssel kell felszabadítani a gazdasági életet, úgy, hogy a hitelélet intézményei is megtalálják a megerősödéshez szükséges alapot. Ha a kormány nem jön ezzel a jóhatásu megoldással, akkor a következmények legki- sebbike az, hogy a kormány megbukik. Az a törvény, amit az előbbi kormány az előbbi parlamenttel megszavaztatott, nagyjában és egészében a helyes utakon járt és nagy várakozásokat is ébresztett. Egyetlen nagy hibája az volt, hogy nem tudták megvalósítani s igy papiroson maradt az egész várakozás. A kormánynak tehát olyan törvényjavaslattal kell jönnie, amelyet nyomban végre is hajthatnak. Mert megszavaztatni egy sereg mondatot s ezekért beinkasszálni az elismerést, de a mondatok csak a papiroson maradnak, talán sokkal veszedelmesebb még annál is, ha nem csinálnának semmit. A mezőgazdasági adósságokat nem csak azért kell konvertálni és törvényhozási intézkedésekkel rendezni, hogy a mezőgazdák feje felől elhárítsák a kegyetlen terheket, hanem azért is, mert az ország irtózatos pénzügyi feszültségét ezzel lehet meglazítani és felengesztelni. Ez ma fontosabb mindennél s a parlament most voltaképpen erre a nagy feladatra ül össze legeslegelső sorban. Sok minden, nagyon sok minden függ attól, hogyan oldja meg ezt. a feladatot. (Bukarest, november 13.) Iorga miniszter- elnök pénteken reggel 6 óra 45 perckor érkezeti vissza Bukarestbe a Simplonnal. Az állomáson fogadtatására megjelent Ghica külügyminiszter, Puaux bukaresti francia követ, Ste- fanescu Amza, Hamangiu, Valcovici, Vasilescu Carpen, Pop Valér, Stanciu és Metes miniszterek. Iorga, Munteanu Râmnic kiséretében szállt le a vonatról, kedélyesen üdvözölte a tiszteletére megjelent kormányférfiakat, politikai természetű kérdésekről azonban nem tárgyalt és a megjelent újságíróknak sem volt hajlandó nyilatkozni, csupán arra kérte őket, cáfolják meg azokat a nyilatkozatokat, amelyeket ő az utón adott volna bukaresti lapok tudósitóinak, mert nem igaz, hogy ő valakinek intervjut adott volna. Később Iorga a lakásán fogadott néhány ujságirót. Kijelentette, hogy Párizsban különösen kellemesen lepte meg őt Doumer köztársasági elnök udvariassága. Doumer — mondotta — részt vett a Sorbonne-on lefolyt disz- doktorrá avatási ünnepélyen. Benyomása szerint tökéletesen beigazolódott az, hogy a legcsekélyebb mértékben sem állott be elhidegülés Románia és Franciaország között. A Sorbonne-on tartott előadása alkalmával lefolyt incidensről a következőket mondotta: — Ami az én, a Sorbonne-on megtartott előadásom alkalmával történt tüntetést illeti, utólag értesültem arról, hogy az nem francia kommunisták müve volt. Néhány külföldi diák A politikai életnek az a nagy problémája, hogy vájjon a liberális párt a nemsokára megkezdődő parlamenti ülésszakban támogatja-e a kormányt, vagy sem. A helyzet ugyanis az, hogy a liberálisok elhatározásától függ a kormány sorsa. A párt francianyelvü hivatalos lapja, a L'Indenpendance Roumaine szintén ezzel a kérdéssel foglalkozik legutóbbi számában. Hangoztatja, hogy az ülésszak rendkivül jelentőségteljes lesz, mert a politikai pártok állandó szünetnélküli harcot fognak folytatni a kormány ellen. Azt is önérzettel állapítja meg a liberális lap, hogy a mögötte álló párt magatartásától függ a beterjesztett törvényjavaslatok sorsa. A lapok támadnak, a párt mást csinál? A liberálisok románnyelv.ü hivatalosa, a Viitorul meglehetősen élesen támadja a kormányt s ebből a magatartásból azt lehetne kiolvasni, hogy a párt felmondja az eddigi barátságot Argetoianunak. — A tisztviselői fizetések ügyével — Írja a Viitorul — a jelenlegi kormány a sötétbe tett egy ugrást és egyik napról ,a másikra változtatja meg intézkedéseit. A Lupta fölveti a kérdést, hogy vájjon most már a liberálisok most a parlamentben is ilyen hangot fognak-e használni, vagy pedig kétértelmű taktikát folytatnak! Más hangon ragadta meg az alkalmat, hogy szemrehányást tegyen nekem kormányzati működésem miatt. Röpiratokat is dobáltak szét, amelyekben többek között azzal vádolnak, hogy elhagytam a falusiakat. — Kiváncsi vagyok, mit mondanak majd ezek az urak kedden — mondatta az éppen belépő Argetoianu — amikor beterjesztem a parlamentben a mezőgazdasági adósságokra vonatkozó törvény- javaslatomat. A miniszterelnök és Argetoianu üdvözölték egymást, majd bevonultak Iorga dolgozószobájába, ahol Argetoianu a kormány elnökét behatóan informálta a beterjesztendő pénzügyi törvényjavaslatokról. Iorga a«-beszélgetés után kijelentette, hogy mindenben egyetért Arge- toianuval. A miniszterelnök átutazik Szinajába, ahol az uralkodót fogja tájékoztatni egyrészt franciaországi tárgyalásairól, másrészt a parlament megnyitásáról. Arra az esetre, ha az uralkodót betegsége megakadályozza abban, hogy a parlamentet személyesen nyissa meg, a trónbeszédet Iorga fogja felolvasni és az erre vonatkozó megbizást is szinajai audienciáján kapja meg. A parlament megnyitási ünnepségének programját összeállították, amely vasárnap délelőtt tizenegy órakor Te Deum-mal kezdődik. a sajtóban és más hangon a parlamentben? Kormányköröknek az a véleménye, hogy Duca nem fogja megváltoztatni eddigi magatartását. A párt külföldön tartózkodó tagjai közül Dinu Bratianu és Victor Slavescu pénteken este érkeztek meg a fővárosba, mig Duca csak vasárnap tér vissza az országba. Duca a külföld felé nyilatkozott. Duca Párizsból való elutazása előtt nyilatkozott francia újságíró előtt. Kijelentette, hogy a régi keletű francia-román barátság Románia részére permanens, meg nem szűnő kapcsolatot jelent. Az egész román nép, az összes romániai pártok, egyesülten állanak a trón körül. Olyanokat is mondott, hogy a liberális párt kész kollaborálni az ország nemzeti kisebbségeivel. Az a célja az ország minden politikai pártjának, hogy helyreállítsák a költségvetés egyensúlyát a komoly takarékoskodás utján, fenntartsák a lej stabilitását és folytassák külföld felé az együttműködés és biztonság politikáját. Közgazdasági szempontból a legfontosabb teendő egész Európára, minden államra nézve, a nemzetközi együttműködés. Románia a maga részéről támogat minden tervet és megoldást, amely a világkrizis enyhítésére alkalmas. (Folytatása a 2-ik oldalon.) Â liberálisok keresztül előtt
