Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-01 / 223. szám

o XIV. EVF. 223. SZÁM. iRODAZOM&MÜVtfSZET Szimfonikus hangverseny A felbomlás alatt álló román Opera zene­kara vasárnap szimfonikus matinét rendezett. Annak dacára, hogy városunkban állandó Opera működik, teljes zenekarral, ritkán jutottunk komoly szimfonikus hangversenyhez. Ennek okát ne keressük az Opera vezetőségében, mert az Opera kísérletezett és próbált hangversenye­ket rendezni, de ezek iránt a közönség részéről gyér volt az érdeklődés. 8zomoru, hogy ilyen nagy város, mint Kolozsvár ne érezze hiányát filharmonikus hangversenyeknek. Pedig ezek kellene képezzék zenei életünk alapját. Annál hájasabbak vagyunk a zenekar tagjainak, hogy vasárnapi hangversenyüket megtartották. A ze­nekart Andreescu Skeletty vezette, aki nem mu­tatott különleges karmesteri képességeket. Nincs szuggesztiv ereje és igy a zenekar saját magára lévén utalva, nem tudta teljes formáját kiját­szani. Bizonyára keveset is próbáltak, amit már Kossini Teli nyitányán is lehetet érezni. Pedig ez a mesteri módon megalkotott uvertiir meg­érdemli a komoly stúdiumot. Rossini legjobb és legnépszerűbb nyitánya, amelyet mindenki ismer. A műsor súlypontja Andreescu Skeletty szimfonikus költeményén volt, melynek a zene­szerző „Almok álmodója“ eimet adta. Ha igaz r teoria, melyet Prof. Freud az álomelméletben lefektetett, úgy el kell ismerni, hogy ez a mű a szerző tudata alól sok indiszkrét intimitást enged sejtetni. A tultömött, sürü, zajos partitura, annyira igénybe veszi a zenekart, hogy a lényeg megbuvik a sok forte között. Rengeteg mondani akarás, nagy szavak nyúlnak hosszúra és — ismét Freudra kell támaszkodnom, — úgy for­mailag, mint zeneileg utalnak Liszti-e, Wag nerre, R. Straussra, még a franciákra is, akik az 1900-as években különös előszeretettel Írtak szimfonikus költeményeket. Andreescu Skeletty - nél azonban hiányzik Liszt kifejező ereje, zenei rafinmánja, Wagner szuggesztivitása, R. Strauss orchesztrális zsenije, hangzatpalettájn és a franciák hagyományos szellemessége, ezért maradt a szerzemény csak Wunschtraum. A műben egy álomhoz méltóan szeszélyes logikával csaponganak a mondanivalók, melyek zene- elméletileg kifogástalanul vannak formába kényszerítve. Bizonyos, hogy Andreescu Ske­letty ^ a zene elméletének nagytudásu mestere, ezt bizonyítja a darab egész hangszerelése. Na­gyol) zenekarral és több próbával a mii egyéb értékei is bizonyára nyilvánvalóvá váltak volna. A matiné szólistája Kolar Károly volt, aki Paganini első versenymüvét játszotta öreg he­gedűsöket is megszégyenítő flegmával. E ver­senymű nagy technikai készültséget kiván a hegedűsöktől és Kolar Károly könnyen, nehéz­ségeket, nem ismerve játszotta le a nehéz terc- futamokat. Különösen sikerültek voltak a ricóchek, melyek pontosan ugrottak ki vonója alól. Kolar elsőrangú hangversenymester, meg­bízható, preciz, akire nyugodtan támaszkodha- tik egy zenekar. Műsoron volt még Rinsky- Korsakow: Scheherezadéja és Weber: frei- schiitz nyitánya. Az Operában hideg volt. a szólistáknak fáztak az ujjal, a közönség kabátban kellett üljön, ézep apró kényelmetlenségeket azonban szivesen el­viseljük a művészetért. Remélhetőleg ezen első szimfonikus hangversenyt több is fogja követni, melyeken helyi komponisták is szóhoz jutnak és amelyeken klasszikus és romantikus mesterek szimfóniáit is elő fogják adni. Helyi szólisták­ban sem lenne hiány, él itt néhány kvalitásos előadóművész, aki szivesen vállalja verseny­müvek eljátszását és van itt néhány zeneszerző is, akik fiókba dugott partitúrával várják, hogy nagy fáradtsággal megkomponált müveiket előadásban hallhassák. Lakatos István. ;; Akinek a gyomra fáj, vagy bélniükődése ;; ;; megrekedt, vagy gyomorégése van, az < ■ igyon természetes I, ii likszádi vizet ;; >' Számos egyetemi tanár által ajánlva. I! MINDENÜTT KAPHATÓ. !! U+*+**+*t+++*****.......................... Filmkritikák A Varázskeringő — filmen — A Színház-Mozgó 'premierje — E sorok írója bevallja, hogy némileg elfo­gult az amerikai filmgyártással szemben, még pedig Amerika javára. Mint európai polgár, sokkal szívesebben döntené el a mérleget a kon- kurrens német film oldalára és nem ő tehet ar­ról, hogy általános nívóban, részletes felsorolás ban pedig rendezésben, grandiózitásban, külső díszben és színészekben Európa annyira le marad Amerikával szemben. A filmre alkalma zott Varázskeringő (filmnevén „A nevető fő hadnagy“) újabb és pedig döntő érv álláspontja mellett. Saruiban, vidámságban, rendezői nagy vonaluságban teteje a filmoperettnek a vá szinra vitt Varázskeringő. A választás is sze rencsés volt, mert a legutóbbi husz-liuszonöt év operett-terméséből magasan válik ki Strauss Oszkár pompás operettje, nemcsak zenei, hanem szövegrészét illetőleg is. Őszintén szólva, egy kicsit féltünk ettől a viszontlátástól, amely illu- ziófosztónak Ígérkezett. Emlékezzünk csak visz- sza a régi kolozsvári, igazán nagyszerű elő­adásra. Berky Lili utolérhetetlen kedvességéi Francijára, a daliás Csapó Jenőre és az édes szavú Király Ernőre. Chevaliert ismertük ed­dig filmjeiből és valahogy az volt az érzésünk, hogy a nőhóditó osztrák-magyar főhadnagy szerepe nem illik az egyéniségéhez. Annál or­vén detesebb volt azonban a meglepetés. Cheva­lier tényleg nem az a szokványos, inci-finci hadnagyocska, akire olyan jól emlékeztünk, bé­kebeli éveinkből. De az az ellenállhatatlan ked­vesség és szeretetreméltóság, amelynek hatása alól senki Sem tud szabadulni, egyszerre elfe­lejteti minden elődjét. Chevalier egyéniség. Nagyszerű színész, iegelsőrangu komikus, hu­mora groteszkségében is úgy hat, hogy egy pil­lanatig sem esik ki az ideális férfi szerepéből. A darab többi szereplői szintén tökéleteset nyúj­tanak, ami nem utolsó sorban Lubitsch Ernő a rendezés nagymesterének érdeme. Nem csoda, ha a közönség elragadtatással fogadta az újjá­született Varázskeringőt, amit méltán érdemelt meg egyrészt a ma is újnak és modernnek ható Ktrauss-zene, másrészt a filmvászonra mara­déktalanul átmentett rendkívül mulatságos és szórakoztató libretto jóvoltából. A film a Para­mount remeke. Ariane — A Select premierje — Ünnepe a kolozsvári mozgószinliázaknak, amikor Elisabeta Bergner valamelyik alakítása kerül el hozzánk. Hogy kicsoda Elisabeta Berg­ner, — hála a világ minden részéibe elkerülő filmnek, az nem szorul bővebb magyarázatra. Csak a legnagyobbak között szabad említeni a nevét és itt is a legelső helyen. Megjelenése, mimikája, művészetének érettsége méltán pre­desztinálják arra a szerepre, amelyet ma elfog­lal. Az Arianne, amely alkalmat ad Bergnernek egyik legtökéletesebb alakítására, a modern leány lelki életének -válságait tárja elénk ér- dekfeszitő történet keretében. Voltaképpen azonban nem is a darab fontos itt, hanem Eli­sabeta Bergner maga, végeredményben azonban mégis sokat jelent az izgalmas és drámai lük­tetésű cselekmény, amely bő alkalmat ad a mű­vésznő kvalitásainak bemutatására. Méltó partnere Bergnernek Rudolf Forstner, aki ma a legideálisabb liősszinészek közé tartozik. Mint­ha a többi színészeket is fascinálta volna a zso niális partner, egytől-egyig kiválót nyújtanak Természetesen nem felejthetjük ki a világhírt Paul Zinner rendezői talentumát, amely nagy ban járul hozzá a darab sikeréhez. Kétségtelen hogy az Elisabeta Bergner film kiemelkedő ese­ménye az idei filmszezonnak és hosszú ideig! marad műsoron. 71 'Ballerina Premiére: Szombaton este 814 órakor. Az évad ünnepi megnyitó előadása. Főszereplők: Neményi Lili, Major Kató, Szom* bati Manci, Hegyessi Ica, Putnik Bálint, Ihász Aladár, Tompa Béla, Selmecy Mihály, Leövey Leó, Réthelyi Ödön. Május 1-sején szűntek meg a rendes színhá­zi előadások Kolozsvárott. Öt hónapi szünet után, e hét szombat estéjén, október 3-án, újra megnyílnak a színház kapui. A szezonnyitó ünnepi előadást óriási érdek­lődés előzi meg. Ma nincs Kolozsvárott divato­sabb téma, mint a szinház megnyitása. A szinház tudatában van annak, hogy most a súlyos gazdasági válságban, csak felfokozott munkával, a legtökéletesebb előadásokkal s a legbrilliánsabb társulattal lehet a közönséget a színházba vonzani. Éppen ezért olyan társula­tot szervezett az igazgatóság, aminőre a legré­gibb színházi habitiiék sem állíthatják, hogy valaha is jobb volt ennél. Az operettének hét énekesnője lesz. Karácsonyi Ili, Lengyel Irén, Neményi Lili, Major Kató (Mayer), Szombati Manci, Balog Julia, Hegyessi Ica. Az uj énekes bonvivánt Putnik Bálint, aki nagy meglepetése lesz a közönségnek. Sikerült megállapodást létesíteni a kolozsvári közönség dédelgetett kedvencével, Tolnay Andorral is, aki minden hónapban lejön Kolozsvárra és Nagyváradra, hogy legbrilliánsabb szerepeit eljátssza. A régi kedvencek valamennyien itt vannak: Tompa Béla, Ihász, SelmeczV. Leövey, Miklóssy Mar­git, Réthelyi Ödön. Pompás uj görl csapattal erősödött meg a társulat. Fényes uj díszletek készülnek az újdonságokhoz. A műsor hallatla­nul változatos lesz, mert az újdonságok egész sorát szerezte meg a szinház máris.. Az első előadás, mint emlitettük, már szom­baton este 814 órakor lesz. Az utóbbi évek legragyogóbb, legbril­liánsabb operette-ujdonsága a „Ballerina“ fog szinrekerülni. A „Ballerina“ szövegirója Mar­tos Ferenc, zenéjét Szirmay Albert komponálta. A „Balleriná“-nak nincs szüksége semmiféle előzetes reklámra. Minden dicsérő jelző kevés lénne, hogy méltóan jellemezze a „Balleriná“-t, amelynél szebb zenéjü, finomabb, tökéletesebb operettet évek hosszú sora óta nem játszottak. Elég, ha annyit említünk meg, hogy a „Balle­rina“ premiérje után való napon Amerika és Európa minden világvárosának operette szín­padja megvette. A „Ballerina“ Kolozsvárott igazi parádés előadásban fog színre kerülni. Miéit, a cimszerepet Neményi Lili fogja játszani. A Neményi föllépését valóságos izga­lommal várja Kolozsvár közönsége, amely ra­jongásig szereti a kitűnő művésznőt. A bril- liáns szubrette szerepet, Stefit, a boszorkányo­sán ügyes Major (Mayer) Kató fogja játszani, aki egy csapással belopta magát a kolozsvári közönség szivébe. Zsuzsannát Szombati Manci fogja énekelni, játszani és táncolni. A jövő nagy ígérete Szombati Manci. Máriássy László főhadnagy szimpátikns szerepében fog bemu­tatkozni az uj bonvivánt, Putnik Bálint. Nagy­szerű szerepe lesz Ihásznak, Tompának, He- gyessy Icának, Leöveynek, Selmeczynek és Réthelyinek. A „Ballerina“ változatos táncai külön meg­lepetést fognak képezni. S nagy meglepetés lesz a külső kiállítás pazar gazdagsága és fénye. A szinház elővételi pénztára a „Ballerina“ négy első előadására (Szombat, vasárnap, hét­fő és kedd) árusítja már a jegyeket. A soha nem tapasztalt lázas érdeklődésre való tekin­tettel, tanácsos jegyekről jóelőre gondoskodni! —o— DACIA MOZGÓ HETI MŰSORA Szerda: A nevető főhadnagy. (A Paramount ezévi aranyfilmje, a Varázskeringö című halhatatlan operett filmváltozata. Rendezte: Lubitsch. A címszerepben: Chevalier. Zene: Strauss Oszkár. A világfilm erdélyi premiérje. Előtte a legjobb Miki Maus.) Előadások: 3, 5, 7, 9. Csütörtök: A nevető főhadnagy. (Varázskeringö.) , —o— CORSO-MOZGÓSZINIIAZ MŰSORA: Szerda 3, 5, 7, 9órakor: A tábornok. Zilahy La­jos müve filmre dolgozva, orosz miliőben. A Páramount-studió szenzációs alkotása. Főszereplők: Conrad Veidt, Olga Tsche* chowa. Műsor előtt: A legújabb Para- mount-hiradó. Csütörtök 3, 5, 7, 9 órakor: A tábornok.

Next

/
Thumbnails
Contents