Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-09 / 230. szám
Képviselő CIoj-KoIossvár* 1931 október 9 JPélitek i ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 leţ egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP 6zerbesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér* t. Telefon : 5-08, 6-414. ___XIV. évfolyam 230-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOKI 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedtm 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. TAXA POSTÁVÁ' Í>Uh. TITA IN NUMERAR No. 24256—927, Megbuhoft a premium Lafontainef, a balga szanálás alnfibát Bnbarestben inzulláitáb a vasgárdisták (Bukarest, október 7.) A fővárosban már vagy két napja beszélnek arról, hogy Lafontaine-^ a belga szenátus elnökét, a parlamenti és a nemzetközi politikai élet egyik ismert egyéniségét, Bukarestben, a Bulevardul Elisabetán feleségével együtt inzultálták. A hirek arról szóltak, hogy az inzultáló egyéneket elfogták, az eseményről azonban a lapok nem közöltek híreket egy ideig és igy a legkülönbözőbb verziók keringtek. Most azután az Adeveriţi és a Lupta legutóbbi számaikban megirják az ügyet. Ezek szerint az inzultus akkor történt, amikor Lafontaine feleségével együtt a Bulevardul Elisabetán haladt. Több fiatalember, akik vasgárdistáknak mondották magukat, odalépett a belga politikushoz és megkérdezték tőle, hogy részt vett-e a sza- badkőmivesek egyik Bukarestben rendezett tanácskozásán. Lafontaine igennel válaszolt, amire megtörtént az inzultus. A szenátor feleségét is bántalmazták. A rendőrség közbelépett és néhány fiatalember1 ’ .tartfotatptt. A letartóztatottak a rendőrségen is hangoztatták, hogy ok vasgárdisták és azzal indokolták tettüket, hogy Lafontaine a szabadkőmives páholy tagja és az interparlamentáris konferencián pacifista tartalmú beszédet mondott. Az ügyben a miniszterelnökség közlést adott ki, amiben hangoztatja, hogy az inzultusról elterjedt hirek túlzottak és hogy abban a kormány nem hibás. A Lupta erre megjegyzi, hogy most nem az a kérdés, hibás-e a kormány, vagy sem, hanem a sajtó és a közvélemény követeli, hogy pontosan hozzák nyilvánosságra, mi történt, milyen inzultusban volt része La- fontaine-nek és feleségének és hogy milyen büntető szankciót szándékozik alkalmazni a kormány a tettesek ellen. Az interparlamentáris konferencia román szocialista tagjai értekezletet tartottak ez ügyben és élesen tiltakoztak az inzultus ellen. Beadványt intéztek Pompeiu-hoz, a konferencia éluökéhez, amelyben kijelentik, hogy nagy megütközéssel látják, hogy a konferencia román csoportja még nem szolgáltatott nyilvános ülésen elégő telt Lafontaine-nek. Az inzultust az egész román közvélemény egyhangúan elítéli és mélyen sajnálja. Az emlékiratot Mi- rescu, a szociáldemokrata pártcsoport titkára I közvetítette Pompeiuhoz. Megszavazták Szterényi javaslatait n interparlamentáris konferencián A magyar delegátus előadói beszédei uj programmed tártak fel — Szterényi József tett a közgazdasági és pénzügyi szakosztály elnöke - Nem kapott többséget a franciáknak a népszövetségi hadseregre vonatkozó indítványa Amikor az ebédhez felszeletelt kenyér héjjárói le kell kaparni az odaragasztott bélyegeket. Ezt a háztartási műveletet juttatja az embernek eszébe az a vita, amely az interparlamentáris konferencián Bukarestben elhangzott a gazdasági világválságról, jobbanmondva e válságnak arról a részéről, amit agrárkrízisnek lehet mondani s amiről Szterényi József báró előadó kifejtette, hogy ez adja a válságnak azt a csomópontját, aminek a szétvágása és kigyógykezelése nélkül Európát nem lehet meggyógyítani. Amikor az ebédhez felszeletelt kenyérről le faragjuk a rája gummiarábikumozott bélyegeket, akkor jusson eszünkbe, hogy e bélyegek árát azért kell megfizetnünk, mert ennyivel olcsóbban jut a maga kenyeréhez, kiflijéhez, kalácsához a brüsszeli, genfi, római, vagy sok más távoli idegen polgár. Ö odakinn a meszi nyugati civilizáció légkörében igen olcsó kenyeret eszik azért, mert az ő kenyérárának egy részét mi fizetjük meg itt, bélyegek árában. Egysze rüen ezt .jelenti a mi számunkra az a prémium, amely dumping-árakon dobta ki a romániai búzát a világpiacra s aminek következménye lett az is, hogy a romániai buza alacsony ára leverte más gabonatermő országok exportbuzá- jáuak az árát s igy olyan általános olcsóbbodás következett be, ami lenyűgözi a mai alacsony nívóra az itthoni árakat is. A romániai prémium-terv számításaiba alaposan belevágott az angon font árfolyamesése, ami jobban leverte a românia buza dumping-árait, de ezzel az igy bekövetkezett körülménnyel most már kalkulálni lehet az itthoni áralakulásokra. Any syira. hogy a Szterényi-féle prémium-ellenes állásfoglalást, nyugodtan megszavazná és magáévá tenné akármilyen romániai népszavazás is. A számítás az volt, hogy a távolkülföldi emberek kenyérárának egy részét megfizettetik a román állampolgárokkal, illetve minden halandóval, aki Románia területén kenyeret vásárol. Ezzel sikerül kiszállíttatni az országból a buza termést és akinek itthon marad még eladni- valója, azt mi majd drágán fogjuk megvásárolni az itthoni piacainkon. Az áralakulások azonban nem ismerik el könyörtelen választó falaknak az országhatárokat s ahogyan levéltük a külföldi árakat, úgy levertük az itthoniakat is. Egyszerű ennek a magyarázata, meri ha nem igy volna, akkor az következhetne be, hogy a kolozsvári pék nem itt venné meg a mezőségi buza lisztjét, hanem kimenne Svájcba és onnan hozná haza ugyanazt olcsón, amit prémiummal innen kiszállítottak. A visszahoza- talnak meg vannak az ismert nehézségei, de ezek nem bizonyítják azt, hogy az itthoni ga honaárakon a prémium javítani tudna. Az ed digi tapasztalatok és a reménységre fel nem jogosító kilátások mind azt mutatják, hogy a ro mániái gazda helyzetén a prémiummal lemér* sékelt dumping-árak nem javítottak, sőt a végeredményben nagyon rontottak. A prémiumot a középeurópai termelők közül Románia vezette be úgy, hogy a saját kenyér- fogyasztóira hárította át az úgynevezett ju'tal- mi összeget. A romániai mezőgazdasági termelés számára ebből nem mutatkozott semmi olyan kedvező eredmény, ami miatt bárki áldani tudná a terv ötletének kieszelőit. Hanem éppen ellenkezőleg: a gazda siralmát tette még kilá- tástalanabbá. Az európai agrárállamok már régóta tanácskozásokat kezdettek annak a sokat hangoztatott és általános igazságként egyetlen ellentmondó hang nélkül elfogadott alapelvnek az alapján, hogy csak tervszerűen véghezvitt közös megállapodással és nemzetközi megegyezéssel lehet a még megmenthetöt megmenteni. A külön prémium azonban követ dobott be ez alapelv simának látszott tükörlapjába és éppen az ellenkező irányba vitte bele e gazdasági esztendő terméseredményeinek az értékesitési módjait. Az államok egymás ellen lelicitálják a saját terményeiknek az árait. Az ipari államokkal szembeni helyzetben a sokat hangoztatott alapelvbe bedobott prémiumlabdával megcsináltuk azt az öngólt, amivel olyan gyöngeséget árultunk el, hogy most a jövőre nézve sem nagyon akarnak tárgyalni az agrárállamokkal. Nem érdemes, ha amúgy is legázolják egymást. Annak, hogy a külföldi cipész zsemléjének árából az egyik krajcárt velünk fizettetik, van egyéb következménye is. Hozzájárulunk az kifejezés szerepeljen. Szterényi a félreértés elkerülése végett záróbeszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a tiltakozó javaslat a termelési segélyekre nem vonatkozhatik, sőt ellenkezőleg, bizonyos cikkekben való tulprodukció elkerülése végett a mezőgazdaságot mindenütt messzemenően támogatni kell a más irányú termékek termelésére való áttérhetés szempontjából. A módosító javaslatot ilyen értelemben fogadták el. A kiegészítő indítványt a bolgár delegáció terjesztette be és abban a nemzetek szövetsége által megoldani tervezett (Folytatás a második oldalon.) ottani munkanélküliség enyhítéséhez, amikor az ittenivel nem tudunk megbirkózni. Javítjuk az ottani munkaviszonyokat annyira, hogy annak a külföldi cipésznek a versenyképességét emeljük az itthoniéval szemben s igy minden ipari termelésből segítjük kizárni önmagunkat. De ezzel szemben az ipari államoknak olyan kiszolgáltatottjai leszünk, hogy az ő áraikat nem tudjuk megfizetni. A gabonatermelés jövője kilátástalan s a mezőgazdaság mai szomorú helyzetére olyan megállapodás tudna valami reményt nyújtani, amilyent a Szterényi előadói javaslata körvonalaz nagyjában. Azt és úgy termelni, amit. értékesíteni lehet és az értékesítést nemzetek közötti organizáció tegye lehetővé. (Bukarest, október 7.) Az interparlamentáris inió kedd esti ülésén az agrárkérdések megvitassa során báró Szterényi József előadónak az ixpozéja után tizennégy szónok vett részt a vi- ;ában és csaknem valamennyien kivétel nélkül r legnagyobb elismeréssel adóztak Szterényi magyar kiküldött tanulmányának, amelyről külö- aösen Dinu Bratianu emlékezett meg melegen. Egy módosítást és egy kiegészítést adtak be a anulmányhoz Az első a cseh delegációé, amelyben azt kérte, hogy a kiviteli prémium helyett általánosságban a „kedvezmények rendszere“
