Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-08 / 229. szám
XIV. ÉVF. 229. SZÁM. Újabb sérelem a Székely földön Gsikmegyében közmunkákra kényszerítik az eladósodott és mindenéből kiforgatott székely népet Tízmilliót fizet be évente a vármegye lakossága a Casa Drumurilorba és mégis a lakossággal hozatják rendbe az országutakat (Csíkszereda, október (!.) Az ezer sebből vérző szegény székely népnek újabb panaszáról kell beszámolnunk, mintha eddigi sérelmei éppen nem volnának elégségesek és alkalmasak ahhoz, hogy végzetes pusztulása mielőbb be következzék. Ugvlátszik mindenki és minden összeesküdt ellene, cs senki sem tudja már megmenteni ezt a derék népet a fenyegető romlástól. Nem elég, hogy a borzalmas közterhek, nyomasztó bankadósságok sötét rémei örvénylenek fölöttük és az éhség szélén mozgó nyomorúság maholnap vándorbotot nyom a saját földjén közel kétezer év óta élő szorgalmas, munkás nép kezébe, most újabb önkényes szolgáltatásra akarják kötelezni, amely minden jogi és törvényes alapot nélkülöz. Arról van szó, hogy a székely falvakban a tegnap bizonyos miniszteri rendeletekre való hivatkozással, kidobolták, hogy a község lakosai kötelesek a f olajokon áthaladó állami alai saját költségük és erejükből kijavítani, jókarba hozni, amelyet az arra illetékesek felül fognak vizsgálni s mindazokat, akik vonakodnak, vagy pedig nem lelkiismeretes munkát végeznek, ezer lejjel fogják megbírságolni. Egyszóval a régi közmunka rendszerrel kívánják az állami utakat kijavítani, amelyek köztudomásúak, hogy botrányosan elhanyagolt állapotban vannak, itt azonban az a baj. hogy <7 közmunka intézményt a Casa Autonoma a Drumurilor az uj útadók maximumra való emelése alkalmával azzal szüntette meg, hogy jövőben a községeknek és azok lakásainak, az ottan átvonuló állami utak fenntartása tekintetében — a nagy összegekben kivetett útadók megfizetésen kiviil — semmi kötelezettsé gük sincs. Iíisz élénken emlékezhetnek még olvasóink', arra a humoros esetre, amelyről lapunk is beszámolt, hogy a jó csiesói székelyeket, a falujokan átmenő állami útnak, mazuri tn vaknak is beillő tócsákkal és gödrökkel járhatatlanná vált része kijavításáért, amelyet saját jószántukból, szégyenükből akartak elvégezni, büntetéssel akarták sújtani s a megkezdett munkákat abba kellett hagyni. Tu] az államgazdaság cs közlekedés szempontjából olyan fontos kérdésnek ezen iriter- mezzoszerü derült epizódján, annak ezúttal való megállapítása, hogy útjaink járhatatlanok és az azokon való közlekedés életveszélyes, — az egyelj« MINDENÜTT BESZÉLNEK az előkelő Bristol, szálló olcsó árairól. 9 <t a Szobák• (a fekvéstől függően) kitűnő napi ellátással, már 12 pengőtől kaphatók. « « « Dunai szobák, kilátással a gyönyörű budai hegyvidékre méltányos árön. <s » • Bristol menü 2 pengő 40 fillér. Mindennap ötórai tea és tánc. Kávéházi árak. Vacsora rendes polgári árakon. Tánc. Hosszabb tartózkodás esetén további engedmények. BRISTOL SZÁLLÓ BUDAPEST-DUN APART nesen közhely, amelynek jókarba hozatalára sajnos, egyelőre az illetékes szervek sem tudnak komolyan gondolni, olyan hatalmas összegeket tennének ki. Így például Gsikmegyében. a 183 km.-t kitevő állami útszakasznak jókarba való helyezése nem kevesebb, mint tízmillióba kerülne élezzél szemben erre az útszakaszra fordítottak az utolsó három évben: 1928- ban 737.684 1929- ben 1392.280 1930- ban 2041.070 lejt akkor, amikor • a vármegye lakossága megközelítően STHRIOL G'AR' LEPH&E RAKTAK Kolozsvár. — Kérjen mintát, árlapot!!! — tízmilliót fizet be évenként a Casa Autonoma pénztárába. A Magyar Párt parlamenti csoportja már számtalanszor interveniált az illetékes miniszternél abban az irányban, hogy a csikmegyci utak sürgős kijavításáról gondoskodjék olyan formán, hogy a megyében beszedett útadó ösz- szegei elsősorban erre az útszakaszra legyenek fordítva, de ebben a tekintetben még semmi komolyabb intézkedés nem tétetett, hanem éppen ellenkezőleg, a (önk szélén lévő lakosság újabb teherrel su,itatott,, ami igazságtalan és törvénytelen, mert a legkézenfekvőbb módon való kétszeres adóztatást jelent, egyszer pénz ben, máskor szolgáltatásban. Ilyen körülmények között, önként merült fel a kérdés.' hogy miért van az, hogyha az ember átmegy a régi Regét területére, gondozott, széles, fákkal szegélyezett utak várják az embert, inig Erdélynek hires állami útja gondozására semmi sem jut azokból a milliókból, amelyet erre a célra szednek bel Ugylátszik, hogy mégis csak gyarmat vagyunk, amely ebben a tekintetben sem kötelez egyenlő elbánásra. Megkezdték a régi tisztviselők egykori kinevezésének a felülvizsgálatát (Bukarest, október 6.) Kapcsolatban a tisztviselők státusának felülvizsgálásával, a pénzügyminiszter elrendelte, hogy az egyes minisztériumokban e munkát végző bizottságok elnöke, a legfőbb állami számvevőszék egy-egy tanácsosa legyen és részt fog venni a revízióban a pénzügyminisztériumnak az egyes minisztériumoknál működő ellenőre is. Azt hiszik, hogy a bizottságok munkája igy teljesen alapos lesz és a törvénytelen kinevezések megsemmisítésével, valamint a felesleges munkaerők kiküszöbölésével a költségvetési redukció megvalósítható lesz. A bizottság ezek szerint a tisztviselői kinevezéseket messzire visszamenőleg megvizsgálja s amelyik kinevezésre azt mondja, hogy nem volt rendben, arra következik az illető tisztviselőnek a kidobása. Hogy mennyi per lesz ebből, azt el sem lehet képzelni s az állami büdzsét esetleg inkább még terhelni fogja, mint könnyíteni. A kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége a Széchenyi-téri piaci árusok érdekében állást foglalt az interimár-bizottság határozata ellen Előbb építsenek vásárcsarnokot s csak azután ürítsék ki a Széchenyi-teret (Kolozsvár, október 6.) Már többizben foglalkoztunk a Széchenyi téri piaci árusok ügyével. Az ideiglenes városi tanács még szeptember hó 11-én határozatot hozott és ott az inte- rimárbizottság tagjai szótöbbséggel kimondották. hogy a Széchenyi téri sátrakat véglegesen kitelepítik, illetve tulajdonosaikat arra kényszerítik, hogy az időközben megüresedett üzlet- helyiségekbe hureolkodjanak. Hat hónapot engedtek az egész áttelepítési, ügy lebonyolítására, tehát jövő év február 1-éig lehet csak sátrakban árusítani a Széchenyi téren. Ismeretes, hogy a piaci sátrakból Kolozsváron nagyon sok kiskereskedő él. Mindenik élesen tiltakozik az interimárbizottság határozata ellen s egyöntetűen ara az álláspontra helyezkedtek, hogy az interimárbizottság határozatát minden eszközzel meg fogják változtatni. Többizben küldöttségek jelentek meg Tatar Corio- lan, interimárbizottsági elnök, előtt, aki azonban ragaszkodik az interimárbizottság határozatához. A piaci árusok ekkor a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara vezetőségéhez fordultak és intervencióra kérték föl. A kamara foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megállapította, hogy öt éven keresztül többizben interveniált a városi tanácsnál, hogy köztisztasági és közegészségügyi szempontból a Széchenyi teret ürítsék ki s a piaci sátrak engedélyét vonják be. Az iparkamara vezetősége azonban minden egyes alkalommal bosszú határidőt kért, hogy a tulajdonosoknak megfelelő idő álljon rendelkezésére, hogy uj üzlethelyiségeket kereshessenek maguk részére. A kamara vezetősége minden egyes esetben rámutatott a városi tanács vezetősége előtt arra, hogy Kolozsváron okvetlenül szükség van egy kereskedelmi csarnok felépítésére, ahol a piaci árusok clhelyezkedhetnek. Legutóbb a kamara igazgatótanácsi ülése is foglalkozott a kérdéssel, amelynek tagjai nyílt üzlethelyiséggel biró kereskedők. Tehát az itt hozott határozat az egész kereskedő- és iparostársadalom véleményét reprezentálja. Az igazgatótanácsi ülés a mai súlyos gazdasági krízisre való utalással a kisegzisztenciák érdekképviseletét vállalta és arra kéri az interimár- bizottsógot, hogy a piaci sátrakra vonatkozó határozatát helyezze hatályon kivid. Szükség van a határozat megmásitására, mert külöuben Kolozsváron csak emelkedni fog a munkanélküliek szánni. Tagadhatatlan, hogy kedvezőbb üzleti konjunktúra idején, még 1927. évben is a kamara kérte a sátrak elhelyezését, azonban ma a gazdasági krízis mélypontjának idején, nem szabad többszáz kisegziszteucia életére törni. A kamara vezetősége tehát arra kéri az in te.rimárbizottság vezetőségét, illetve annak elnökét, hogy a szeptember bő 11-én hozott határozatét változtassa üreg, illetve olyan értelemben módosítsa, hogy a piaci sátrak csak akkor helyeztessenek el, ha a felépítendő uj vásár- csarnok megkezdi a működését. Addig is szükségesnek tartja a kamara vezetősége, hogy a sátrak tulajdonjogát revízió alá vegyék és .megtegyenek minden olyan intézkedést, amely a Széchenyi téri piac tisztaságát biztosítja.
