Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-01 / 223. szám
MOactTfWsxS» aiMIKWIIW W>l I ■■li——»» Letartóztattál! László ita fainhigazgatót A Lőrinczy-ügy meglepő uj fordulata — Pastia vizsgálóbíró szerint az Erdélyi Takarékpénztár ügykezelése kör ül szabálytalanságokat állapítottak meg, amelyeket László Lőrinczy Mózessel együttesen követett el 7 felmentett Wettenstein Még a háború előtt egy kolozsvári orvos, dr. Wettenstein József, Budapestre költözött, rendelőt nyitott, tüdőbetegeket kezdett gyógyítani, forgalomba hozott egy szert, az úgynevezett comain-t és csakhamar hire járt, hogy Wettenstein szenzációs sikerekkel gyógyítja meg a tuberkulótikusokat. Módszerei nem tetszettek a többi orvosoknak és különösen nehéz- ményezték, hogy nem akarja elárulni csodaszérumának vegyi összetételét. Évek hosszú sora alatt burkoltan azzal vádolták, hogy sarlatán, kuruzsló, de nyíltan csak nemrégiben léptek fel ellene, amikor egy dr. Forbát Sándor nevű orvos valamelyik budapesti orvosi hetilapban megtámadta a Damjanich uccai tüdőbeteg intézet orvosát. Wettenstebi feljelentést adott be rágalmazója ellen és ez a per egy kisebbméretü Zeileis- perré nőtte ki magát, amelyről napok óta zúgott a budapesti sajtó. Az orvosok egy része nem volt jó véleménnyel Wettensteinről, más része vi- sz<tot konstatálta, hogy neki, mint orvosnak jogában van olyan kezelést alkalmazni, amilyet akar, hiszen orvos és diplomája birtokában nem minősíthető kuruzslónak. Ha a doktorokon múl- lőtt volna, Wettenstein elveszítette volna a pert, ellenben védelmére siettek a betegek, akik szenvedélyesen igazolták a csodaszer létezéséi és a tárgyalás utolsó napján az orvos rajongói több ablakot betörtek, meg akarták verni a feljelentőt és csak a fegyveres fogházőrök akció- balépése szorította ki őket a tárgyalóteremből. Még mielőtt némi elmélkedést fűznénk az esethez, meg kell állapítani, hogy a bíróság Wettenstein Józsefet felmentette a sarlatanság vádja alól és a feljelentőt pedig húsz pengő pénzbüntetésre ítélte. Akármilyen is lehet az indokolás — amelyet e pillanatban még nem ismerüúk, — Wette\nstein diadalmasan került ki az ügyből és bizonyára jó reklám lesz neki. hogy most már a bíróság is osztja a pácienseknek jóvéleményét. Már most, ha ez igy történt, hogy akadt egy magyar orvos, akinek sikerült meggyógyítani a betegeket olyan esetekben, amikor a többi orvosok lemondtak róluk és amikor Wettcnsiein- vak neve a betegek gyors és rejtelmes hírszolgálatán keresztül külföldre is elhatolt — Mussolini külön vonatot akart küldeni utána és hogy, hogynem erre a vonatra Weitenstein- nak még sem sikerült felülnie — *nos, ha egy szer bebizonyosodást nyert, hogy egy magyalorvos két évtizeden keresztül, tehát egy ellenőrizhető és kipróbálható időtartamon át, nagy eredményeket ér el comain-jával, keresve az ő munkájának és a hivatalos orvostudománynak érintkezési felületeit, miért csak a törvényszéki rovatban találkozunk a nevével, miért nem orvosi szaküléseken, az akadémián, a tudományosságnak a világában? Olyan gaz dag-e Magyarország az orvostudomány úttörőiben, hogy egy körülrajongott csodadoktort egyszerűen mellőzni tudjon? Wettenstein érdeme mellett esik latba, hogy mig a. gallspachí csodadoktor milliókat szerzett, ő szegény ember maradt és számos esetben ingyen gyógykezel Egy másik titokzatos körülményre mutat rá a' a kérdés is, hogyhát miért nem adja közre Wel tenstein orvosszerének vegyi összetételét, mién nem létesít egy comain-gyárat, miért tekint tudományát egy olyan személyhez kötött vaU minek, amely vele együtt száll majd a sírba És hogy lehetséges az is, hogy egy ilyen <■< maint nem vettek még az orvosok vegyelemzé alá, nem derítették ki, hogy tulajdonképpen ír is az, ami a betegnek betegségére a gyógyuló< jelenti? E kérdések jelentőségesebbek annál hogy szabadé egy orvosnak individuálisan la zelní, mindenkitől teljesen eltérő módszere! szerint, vagy nem,? Hát persze, hogy szabad A betegnek az a fontos, hogy az orvos öt meg gyógyítsa, nem pedig, hogy hivatalosan ismer jék el a terapia helyességét. Egy szérum életre valósága, tekintetében mégis csak a betegek legilletékesebbek. De viszont meg kell ismétel nihilt a kérdést: miért számkivetettje az az oi vcs az orvostudománynak, aki ilyen eredni ' nyeltet ér el, még akkor is, ha úgy látszd hogy e számkivetettséget örömest vállalja? ‘ 2/7. ÉVF. 223. SZÁM. _________________ Ehrenfcurg: Die heiligsten GUter Vászonkötésben 220 lei Lepagenál, Kvár. (Kolozsvár, szeptember 29.) Az utóbbi időben ellanyhult Lőrinczy-ügy, amely heteken át csak úgy ontotta a szenzációkat, a mai napon váratlan és nagy feltűnést keltő fordulathoz jutott. A vizsgálóbíró ma délután 3 órakor letartóztatta László Ákost, az Erdélyi Takarékpénztár igazgatóját és a Magyar Szinház vezetésére alakult, de a mult színházi év végével feloszlott bórlőtársaság egyik igazgatóját. Ez a letartóztatás még szövevényesebbé tette a Lőrinczy- ügyet, amely a mellékszereplőknek egész sorát juttatta már, ha ideiglenesen is, vizsgálati fogságba, anélkül azonban, hogy a sikkasztó és be- tétkönyvhamisitó főszereplő, Lőrinczy Mózes nyomait csak messziről is követni tudta volna. Lőrinczy Mózes, ki tudja, a világnak melyik sarkában rejtőzködik az ellopott milliókkal, az igazságszolgáltatás keze sehogy sem tudja elérni. Ellenben az a Bodnár Béla, akit a lelkiismeretlen szélhámos anyagilag és lelkileg tönkretett, Németh József a furcsa színjáték epizód figurája és most László Ákos. akinek szerepét a Lőrinczy-ügyben sürü homály burkolja el, a vizsgálati fogság erkölcsi bélyegét kénytelenek hordozni. Megindul egy kisbank. A Lőrinczy-vizsgálat kellős középpontjába került László Ákos még egészen fiatalember, talán mindössze huszonnyolcéves. Evekkel ezelőtt megszerezte a budapesti közgazdasági egyetem abszolutóriumát és utána néhány sikeres tranzakciót bonyolitott le, amelyek fejlett üzleti érzékét bizonyították. Mintegy öt évvel ezelőtt néhány hozzá hasonló korú fiatalember társaságában megalapította az Erdélyi Takarékpénztár cimü kis pénzintézetet. A bankalapításban Horváth-Tholdy István gróf, Aczél Ede báró voltak a társai. A Deák Ferenc uccai bank hamarosan virágzásnak indult, különösen akkor, amikor megszerezte az amerikai Paramount filmvállalat romániai vezérképviseletét és átköltözött a Wesselényi Miklós uccába. Egész emeletet béreltek ki, rengeteg ember fordult meg napról-napra az Erdélyi Takarékpénztár és a Paramount-képviselet egyesitett helyiségében. Egy év múlva azonban a Paramount képviseletét Bukarestbe helyezte át, ami természetszerűen érzékeny csapás volt a bankLászló Ákos és Néhány héttel Lőrinczy Mózes szökése után, amikor a vizsgálat vezetését Pastia vizsgálóbíró vette át a rendőrség kezéből, egyszerre feltűnést keltett, hogy a vizsgálatot kiterjesztették az Erdélyi Takarékpénztárra is és a vizsgáló- bíró saját maga szállott ki a bankhelyiségbe az üzleti könyvek megvizsgálására. Hogy mi volt unnék a magyarázata, annak okát a közönség na sem igen tűid ja. Állítólag az Erdélyi Taka- ékpénztár Lőrinczytől kölcsönöket fogadott el ■ ezeknek az öszegeknek a nyomait keresték ' olna a bankkönyvekben. Akkoriban Lászlót is, riioldyt is és a bank tisztviselőit is többször kihallgatták, de minden jel arra vallott, bogy a vizsgálatnak rájuk vonatkozó része véget ért. László Ákos a viharos esztendő után külföldi pihenőre utazott, távolléte alatt azonban ámadó cikkek jelentek meg ellene, amelyeket itána küldtek Berlinbe. Mihelyt László a cikkeket megkapta, azonnal vonatra is ült és hazautazott. Kihallgatásra idézik László Ákost. Hazaérkezése után másodnapra vizsgálóbírói idézést kapott, amelynek tegnap eleget is 'ott. Órákig tartott a délelőtt folyamán a kihallgatás s ma délelőttre Pastia vizsgálóbiró :sínét beidézte. Hogy mi történt a vizsgálóbiró szobájában, azt természetesen nem tudhatjuk. '■ lélelőtt tizenegy órakor kezdődött meg a kihallgatás és egyfolytában tartott délután három ivéig. Utána Pastia vizsgálóbiró kihirdette László Ákos előtt végzését, amely szerint harmincnapos vizsgálati fogságot rendel el ellene. A letartóztatási végzést László nagy, megra. A nagyszabású bankhelyiségeket hamarosan le is építették és az Egyetem uccában béreltek ki egy üzlethelyiséget. Azóta itt bonyolította le az Erdélyi Takarékpénztár üzleteit, amelyek a gazdasági viszonyok romlásávat egyre szükebb térre szorultak. Ez a körülmény magyarázza meg, hogy László és Tholdy igyekeztek jövedelmező uj üzleti vállalkozás után nézni. ankigafcgatókból színházigazgatók. Ekkoriban történt, hogy a Magyar Szinház anyagi válságba jutott. Janovics Jenő dr. bejelentette a Szinpártoló Egyesületnek, hogy a deficit lehetetlenné teszi a szinház további folytatását és csak mozielőadásokat akar tartani a Magyar Szinház épületében. A Szinpártoló Egyesület módokat keresett erre, hogy továbbra is lehetővé tegye a színházi előadások folytatását. Ekkor léptek ki a színpadra Lászlóék, akik felajánlották, hogy öt évre bérbe veszik a színházat, természetesen a moziüzemmel együtt. Az ajánlat tetszetősnek látszott és bosszú tárgyalások után meg is kötötték az erre vonatkozó szerződést. A megállapodás szerint László Ákos és Horváth-Tholdy István lettek a bérlői a szinháznak, művészeti igazgatója pedig Janovics Jenő dr. Fokozódik a szinház válsága. Csakhamar kiderült, hogy a Magyar Szinház ügyének uj alapokra fektetése sem oldja meg a válságot. Egyrészt a bérlő-igazgatók tapasztalatlanságából eredő tulszervezkedés, másrészt az egyre nyomasztóbb gazdasági helyzet hatása alatt jelentkezett a napról-napra aggasztóbb méreteket öltő deficit. Az is baj volt, hogy — ami csak utóbb derült ki — a szinház szanálására fordított milliók kamatterhei szintén erősen nyomták a szinház költségvetését. Néhány hónap múlva, amikor a szinház ráadásul még a tavaszi szezon gyenge menetelét is kénytelen volt érezni, beköszöntött a fizetésképtelenség. A vállalkozókat szorongatták a hitelezők, úgyhogy a végén maguk is belátták, hogy igen nehéz fába vágták a fejszéjüket és az üzemet tovább vinni nem tudják. A Szinpártoló Egyesületnek kellett ismét közbelépni. A létrejött nj megállapodás szerint Lászlóék visszaadták a bérletet. a Lorlnczy-ügy döbbenéssel vette tudomásul és ügyvédje azonnal megfellebbezte azt a vádtanácshoz. Mivel indokolja a vizsgálóbiró a letartóztatást? A Keleti Újság munkatársa ma délután felkereste Pastia vizsgálóbírót, akihez kérdést intézett, milyen indokból történt meg a letartóztatás? — László Ákost — mondta Pastia — délután három órakor letartóztattam, mert az Erdélyi Takarékpénztár ügykezelése körül szabálytalanságokat fedeztem fel, melyeket László Ákos eddigi megállapításaim szerint Lőrinczy- vel összeköttetésben követett el. A vád, amelyet ellene emelek: hűtlen kezelés vádja. Arranézve, hogy milyen formában került összeköttetésbe Lőrinczy az Erdélyi Takarék- pénztárral, illetve László Ákossal, a vizsgálóbiró nem nyilatkozott. László fellebbezése ügyében előreláthatólag szerdán dönt a törvényszék vádtanácsa. Jégverés, tűzkár, betörés és baleset elien előnyösen biztosit a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt- Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József- ut) 37. Telefon 12-75.
