Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-04 / 226. szám

*gsnerr*»M«fa

%

XIV. ÉVF. 226. SZÁM.

JRegkezdíe a kolozsvári törvényszék a kommnnfsta í!]amank(lsok perének tárgyalását

Ötven vádlott áll a bíróság- előtt a kolozsvári temetőben mult évben lefolyt gyűlésért — A rendőrség azzal vádolja őket, hogy nem engedelmeskedtek a hatóságoknak, a vádlottak a rendőrséget vádolják

brutalitással

(Kolozsvár, október 2.) A mult év január 12-én, a legnagyobb télben, körülbelül 100 ifjúmunkás gyűlt össze a kolozsvári temetőben égy elhunyt társuk sirja körül. Az ifjúmunkás fogalma a rendőrség előtt egy a kommunistáéval s igy természetesen a rendőri asszisztencia nem hiányzott az összejövetelről. Hogy tulajdonképpen mit csinált az ifjúmunkás gyülekezet a temetőben, arra nézve egészen ellentmondó adatok vannak, de tény az, hogy összeütközésre került sor a hatóságok képviselői és a gyűlésen résztvevők között, amelynek eredménye az lett, hogy ötvenet a fiatalok közül letartóztattak s államellenes izgatás, valamint hatóságok bántalmazása cimén eljárást indítottak ellenük. A letartóztatottak nagyrésze hónapokig ült vizsgálati fogságban, inig a többit a szigurancán végrehajtott nyomozás után szabadlábra helyezték.

Az ügyben többször tűzött már ki főtárgya lást a kolozsvári törvényszék, azonban a vádlottak vagy tanuk teljes számú meg nem jelenése miatt el kellett halasztani a tárgyalásokat. Pénteken azután megkezdődött a tárgya kis, amelyre összesen 52 vádlottat idéztek be. A vádlottak most sem jöttek el mindannyian a tárgyalásra, körülbelül 20 hiányzik közülök. A megjelentek mind fiatal, még nagykorúságukat is alig elért proletárgyermekek, köztük vagy nyolc leány.

A vádirat.

A fővádlottak Nagy József, Frieder Henrik, Dászkál Jenő és Csíki György, akik állítólag a megszervezői és vezetői voltak az egész temetői összejövetelnek, A vádirat súlyos vádakat sorol fel. Eszerint a január 22-iki temetői gyűlés célja,kommunista propaganda volt s az összegyűlt fiatalok kommunista dalokat énekeltek, (az Internácionálét) forradalmi beszé deket hallgattak és izgattak a jelenlegi államforma ellen. A jelenlevő rendőrök szétosztásra szólították fel a tömeget, azonban ennek eile nőre tovább folytatták a beszédeket. Ekkor csendörcsapat szállt ki Clonta rendőrinspektor vezetésével. Clonta is felszólította az ifjúmunkásokat, hogy békésen távozzanak el, amire ilyen kiáltások hallatszottak:

— Folytassátok, ne hallgassatok!

Frieder Henrik ekkor — a vádirat szerint

—- Clonta inspektorra vetette magát, a többiek pedig „ne hagyjátok“ kiáltásokkal szintén nekivetették magukat a rendőröknek és katonáknak s csak nagyobb erőfeszítés után tudta a hatóság lefogni őket s autóbuszokon beszállita ni a központi rendőrség épületébe,

így Írja le a december 22-iki eseményeket a vádirat.

„Társunk haláláról emlékeztünk meg.“

Nagy Józsefet .hallgatják ki elsőnek, a vád lottak közül. Nem érzi bűnösnek magát.

— Miért ment ki a temetőbe?' — kérdi az elnök.

— Egy ifjú munkással találkoztam aznap s az mondta, hogy Fehér Sándor elhunyt társunk sírjához mennek ki, megemlékezni róla.

— Ki volt ez a Fehér Sándor?

— Fehér Sándor vasmunkás volt, akit a rendőrség bizonyos munkásmozgalom miatt le tartóztatott és annyira megvert, hogy ebből szerzett betegségébe belehalt. Én tartottam beszédet a sírjánál, amelyben elmondtam, hogy ki volt és mit csinált, de semmiféle izgatás nem volt a szavaimban.

— Igaz-e, hogy verték a rendőröket?

— Én nem láttam egyetlen ilyen esetet sem.

— Mit énekeltek?-r- Én nem vettem részt az éneklésben, de azt tudom, hogy egy egyszerű halotti dalt éne-' keltek el,

Gummibotok, puskatusok.

Frieder Henrik a másodrendű vádlott, szintén nem érzi toagát bűnösnek. Hosszabb elő

adásban tárja fel a törvényszéknek a január 22-én történteket.

— Január 22-én összegyűltünk a temetőben, annak a társunknak a sírjánál, aki a sziguran- ea embereinek verései következtében halt meg. Egy társunk beszédet tartott s azután elénekeltük a „Zug a vihar“ kezdetű gyászdalt. A dal befejeztével szét akartunk oszolni, de ekkor jöttek a csendőrök és rendőrök s gummibotokkal és puskatussal kezdtek verni bennünket. Autóbuszokba zsúfoltak be, s a sziguranciára Vittek, ahol tovább folytatták a verést s mindnyájunkat véresre ütöttek.

— Igaz, hogy rárohant egy rendőrre?

— Nem igaz, sőt, én kaptam a legelső ütést a puskatussal.

Tőle is megkérdezik mégegyszer, hogy miért mentek ki a temetőbe?

— Minden öt évben megcsináltuk ezt — mondja Frieder — és öt év múlva megint ki fogunk menni megemlékezni társunkról.

— Ha ugyan addig élni fognak — feleli erre az elnök mosolyogva.

Engem ütöttek,

Dászkál Jenő következik. Az obiigát első kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, igy felelt:

(Kolozsvár, október 2.) A miniszterelnök sokáig abba az állításba burkolta be a kormányzási programot: mi szakemberek vagyunk, mi nem politizálunk, mi csak építünk, egy szóval konstruktiv áilamépitő programot valósítunk meg. És hogy a kijelentések komolyságának alá- ásását elkerüljék, a falusi községi tanácsok kilencven százalékát nem oszlatták fel azonnal. Ellenben kiadták a jelszót: ahol a tanácsok politizálnak, azonnal oszlassák fel őket és a mindenható interimárbizottságokra kell bizni az ügyek további intézését. A kormányelnök szavát szigorúan be is tartották öt hónapig. Az ellenőrző szervek meggyőződhettek arról, hogy a községi tanácsok csak nagyon ritka esetben politizálnak, ellenben annál inkább foglalkoznak a pénzügyi krízis helyi vonatkozásainak kiküszöbölésére. Csakhogy ez a körülmény még sem tolta elő a kormány célkitűzésének szekerét. Nincsen ok a feloszlatásra, vagyis nem lehet elhelyezni a pártkorifeusokat. A választási agitátorok viszont elégedetlenkedtek. Éppen ezért, hogy a kortesköveteléseken nehogy csorba essék, Bukarestben megfujták a riadót:

legkésőbb két hét alatt fel kell oszlatni az összes községi tanácsokat.

A belügyminiszter furcsa célkitűzései elé akadályokat gördített saját közigazgatási törvénye, amely bármennyire is figyelemmel tartotta a kormány érdekeit, azért mégis magában foglalt egy olyan paragrafust, amely szerint ok nélkül egyetlen községi tanácsot sem lehet feloszlatni.

Nagyon csalódunk, ha olyasmit tételeznénk fel a kormányexponensekről, mintha nem tar látták volna a helyzet kulcsát. Hamar Összeillőitek a tanáesfeloszlatási „okok“-at. Szemelvénynek ide Írunk néhány sarkalatos pontot. Fel kell oszlatni a tanácsot, hogyha: a) -A sáncok nincsenek kitakarítva, b) Az ebzárlatot nem respektálják az emberek, c) A dögtér nincsen jól bekerítve, d) Ha a lámpák nem világítanak

— Magától értetődik, hogy nem érzem bűnösnek magam, hiszen engem ütöttek. A rendőrség provqjcálta az egész dolgot s lehetetlen elgondolni, hogy az ötven gyerekember, —■ akik ott voltunk a gyűlésen, — neki ment volna két század csendőrnek.

— Az a vád maga ellen, hogy megfogta Moholean rendőrkomiszár botját és ki akarta csavarni a kezéből.

— Igen, mert éppen a szememet akarta kiütni a botjával. Alig sikerült megmenekülnöm.

A fanatista,

A következő vádlott, Csíki György, a meg- győződéses kommunisták közül való. Valóságos szónoklatot tart a bíróság előtt arról, hogy mit szabad nekik és mit szabad az előnyöket élvező polgári társadalomnak.

— Ha a polgári társadalomnak joga van — szavalja a feketeképü Csíki —- gyertyával kimennie a temetőbe és igy emlékezni meg halot- tairól, akkor mi is vehetünk; annyi bátorságot magunknak, hogy kimenjünk a temetőbe és megünnepeljük azt a társunkat, aki a rendőrségről, a sziguranciára. q sziguraaciáról a börtönbe, a börtönből pe ’ a sirba került.

Egyszerre derűsre fordul azonban a szavai nyomán nyomottá vált hangulat, mikor az elnök kérdésére, hogy mit énekeltek, ezt válaszolja:

— Én nem énekeltem, csak fütyültem Ugyanis nincs hangom.

Az ezután jövő vádlottaknak már nem sok mondanivalójuk van. Ott voltak a gyűlésen, elénekelték a Zug a vihart, majd a rendőrségre kerültek s most nem is igen tudják, hogy miért állanak a bíróság előtt. A bíróság pénteken délben szombat reggel 9 órára halasztotta a tárgyalás folytatását, amikor a hátralevő vádlottak kihallgatására fog sor kerülni.

az uccákon. e) A költségvetést nem tudták végrehajtani.

Vájjon ki merné kétségbe vonni a fenti „okok“ komolyságát? Hiszen a sáncokat; egyetlen kormány falusbirója sem tiszti itatta ki, az ebzárlatot a kutyatulajdonosoknak és a kutyáknak kell respektálniok. A lámpák nem égnek, mivel a legtöbb kis községekben sohasem lehetett ilyesmivel találkozni. Legkevésbé tudták a költségvetést százszázalékosan végrehajtani, nagyon is érthető okokból: hiszen az előirányzott bevételek ponto's beszedésénél mindenütt hiba van.

Az országnak összesen 8464 községe van. Eddig több, mint négyszázat szélnek eresztettek.

Nyolcezer tanács feloszlatására kerül most gyorsan a sor. Jellemző a feloszlatás gyors tempójára, hogy csak Kolozsmegyében egyedül pár nap leforgása alatt közel száz falu tanácsát oszlatták fel. A munka tovább folyik s rövid időn belül nyolcezer községben kezdik meg a munkát az. interimárok. A berendezések is mind arra mutatnak, hogy a tiz hónap leteltével sem akarják kiírni a választásokat, sőt ha ez a kor- t many addig a helyén marad, az esetre újabb ‘ törvényjavaslatot készítenek az interimárokkal való közigazgatás rendszerért.

— Bukarestben a íüzifakereskedelem magyar monopóliumáról tárgyalnak. Bukarestből

jelentik: Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium részéről értesítést kaptak a fakereskedők, hogy Magyarországon monopolizálni kívánják a tűzi fakereskedelmet. Errevaló tekintettel a romániai tiizifaexport cégek közelebbről értekezletet tartanak és felveszik az érintkezést a budapesti tüzifakereskedőkkel, a rendkívül fontos kérdés megtárgyalására. Az értesülés azért nem látszik valószínűnek, mert Magyarországon nincsen olyan monopőlizálási láz, mint amilyen van itt.

Aláírták nyolcezer községi tanács halálos ítéletét j*1

száz tanácsot oszlattak tel - Kioktattak a prefektusokat, hogy milyen ürügyekkel kell a feloszlatásokat elrendelni: ha a kutyák nem respektálják az ebzárlatot s ha sötétség van éjjel a faluban