Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-04 / 226. szám
ív BITDAPV TIT* IN NUMERAR No. 24256—927. Claj’KoIozsvár, 1931 október 4 VssétOSp ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN s 1 érre 1200 lej, félévvé G00 lej, nggyéü ‘ évre Í300 19^ egy hóra 100.lejt ' ' Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztiíség és kiadóhivatal : Piaţa Unirii (Főtér) 4L Telefon : 5-08, B-Ol. XIV. évfolyam 226-ik szám. Szterényi József gazdasági indítványát román részről aggodalommal fogadták, de a franciák elfogadhatónak tartják — A francia és a német álláspontok a leszerelés kérdésében még élesen állanak szemben egymással (Bukarest, október 2.) Az interparlamentá ris konferencián a leszerelési vita áll napirenden s pénteken több felszólalás között Berzeviczy Albert adott kifejezést annak a magyar állásfoglalásnak, amely a német magatartás mellett áll s amely a leszerelést csak a teljes egyenjogúsággal tartja olyannak, ami az emberiség célját szolgálhatja. Az olyan leszerelés, amely az államoknak csak egy részére kötelező teljes mértékben, voltaképpen nem leszerelés. De nagyon érdekes Berzeviczy Albertnek az a megállapítása, hogy ezt a vitát, amely sokat segített ennek előtte a közszellemnek a leszerelés felé vitelében, ma már túlnőtték az események. Japán-svéd-bolgár szónok. Az interparlamentáris konferencia pénteki napján a delegátusok délelőtt 10 órától kezdve folytatták tanácskozásukat. Carton de Wiart Henry belga gróf elnöklete alatt az első szónok Yutaka-Miyazava japán delegátus volt, aki országa nevében kijelentette, hogy Japán feltétlen hive a világbékének és a leszerelésnek és ez minden tettével a civilizáció érdekében küzd Arra is a legnagyobb szükség van, hogy a fajok közötti gyűlölet elenyésszék. Gustav Rons svéd delegátus ugyancsak az általános leszerelés szükségét hangoztatta. Stainoff bolgár delegátus hosszabb beszéd ben tiltakozott azok ellen a vádak ellen, mintha Bulgária nem volna a világbéke hive és olyan szellemben tevékenykednék, ami a békét veszélyeztetné- Kategorikusan hangoztatta, hogy Bul gária a legbékésebb egyetértésben akar élni szomszédaival és köztük Romániával is. Berzeviczy beszéde a magyar álláspontról. Ezután Berzeviczy Albert, a magyar dele gáció vezetője mondotta el nagy beszédét a le szerelés kérdésében. — Azután a számos beszéd után — mon dotta — amelyeket a megelőző interparlamen íáris konferenciákon a leszerelés kérdésében tartottak, bátor vagyok most ismét e tárgyhoz szólni hozzá, ezt azonban lényegesen megváltozott viszonyok közt teszem. A Népszövetség a jövő év februárjára kitűzte a leszerelési konferenciát. amelyet mi már 1924-ben Bernben és Genfben megtartott konferenciákon is sürgettünk és amit ugyanazon év őszén az úgynevezett genfi jegyzőkönyv is megtartandónak jelzett. A leszerelésre vonatkozó nemzetközi konferenciát legközelebb tényleg megtartják. A leg mértékadóbb államférfiak kijelentései remélni engedik, hogy ezen a konferencián a leszerelés kérdésére nézve kedvező szempontok fognak uralkodni. Utalok e tekintetben Grandi olasz külügyminiszter ismert beszédére, Hoovernek. az északamerikai Egysült Államok elnökének több nyilatkozatára és különös fontosságúnak tartom, az angol közélet három vezérférfiának, MacDonaldnak, Baldwinnak és Lloyd Georginák a julius 10-én megtartott ülésen ritka egyhangúsággal hangoztatott kijelentéseikre, amelyek szerint különösen Angliának kötelessége gondoskodni, hogy a tényleges leszerelés való saggá váljék, örömmel említem fel azt is, hogy Briand francia külügyminiszter erélyesen megcáfolta azokat a híreket, mintha Franciaország a leszerelési konferencia elhalasztását kérné, sőt kijelentette, hogy mindenkinek kötelessége azon ott lenni, aki a népszövetségi paktum szel ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAG0» í 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negywMüM 25 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. m lemében kiván dolgozni. A kilátások tehát nem kedvezőtlenek, de minden tanácskozás sikere sokban függ az eljárástól, amelyet elébeszabtak és attól az anyagtól, amelynek alapján dolgozni kell. E tekintetben a Népszövetség előkészítő bizottságának javaslata nem ment minden kifogástól. így például a kiképzett tartalékokra nem terjeszkedik ki, a legyőzött államoknak tiltott fegyvernemekre vonatkozó tilalmát nem terjeszti ki általánosan és az 53. szakasz a legyőzött államokra a békeszerződésben kimondott korlátozások fenntartását a létrehozandó nemzetközi egyezmény alapfeltételéül jelöli meg. Az unió szakbizottsága behatóan foglalkozott és részletesen tárgyalta a kérdést s az elvégzett munkája eredményeként bizonyos módosításokat javasolt és ezek a határozatok már lényegesen tulmennek az előkészítő bizottság határozatain. A magyar csoport nevében készséggel járulok hozzá a tanács előterjesztéséhez, amelyben semmit nem kifogásolok, de amit még mindig nem tartok teljesen kielégítőnek és azt hiszem, hogy a probléma végleges megoldását tartva szem előtt, az összehivandó nemzetközi leszerelési konferencia túl fog menni a tanács határozatain. Fenntartással él a magyar csoport A tanács javaslata a leszerelés mellett való élénk propagandát is feladatunkul jelöli meg, amiben teljes egészében igaza van, bár ez min két, lefegyvérzett államokat kevésbé érdekel, mivel mi a leszerelésben tovább nem mehetünk és nálunk senkit sem kell arról meggyőzni, hogy a többi államok is követni tartoznak a mi példánkat. A hadi költségvetés huszonöt százalékkal való leszállítása, amit a tanács javasolt, helyes kiinduló pont, de még nem elegendő, mert tudvalevőleg a hadi költségvetés nem, teljesen hü kifejezője valamely állam haderejének. — Haladásnak kell tekintenünk azonban azt a tényt ,hogy a biztonság szempontja most már kevésbé szerepel a leszerelés vitájánál. Most már nehéz fenntartani azt az előbbi tételt, hogy előbb biztonságra van szükség és csak azután jöhet a leszerelés. Ma már mindenki tudja, hogy a biztonság leszerelés nélkül illuzórikus és hogy a folytonos fegyverkezés a biztonság legnagyobb veszélye. A hadseregek -állandó fejlesztése csak egy állam biztonságát idézheti elő, valamennyi között a legerősebbikét. De egyéb feltételtől sem szabad a leszerelés keresztülvitelét függővé tenni, amilyen például a Népszövetség rendelkezésére álló nemzetközi hadsereg létesitése, amit egyelőre azonban kivihetetlennek kell tartani. — Engedjék meg, hogy áttérjek az ötven- harmadik szakaszra, amely a békeszerződések eddigi rendelkezéseit változatlanul fenntar- tandóknak mondja. Ismerem az erre vonatkozó magyarázatokat is, amelyeket az előkészítő bizottság és Cecil lord adott, de amelyek teljesen senkit sem nyugtathatnak meg. Lukács György barátom és kollégám a tanács ülésén azt kivágta, hogy az interparlamentáris unió a szakasz- ellen foglaljon állást. Indítványával azonban majdnem egyedül maradt s ezért azt vissz^f vonta, de tiltakozásával és indítványával jelelni kivánta, hogy a magyar csoport ez ellen a javaslat ellen fenntartással él, amely fenntartást most itt a bukaresti interparlamentáris konferencián is bátor vagyok megismételni. Együtt a német állásponttal — Emlékeztetett arra, hogy az előkészítő bizottság gyűlésén Németország delegátusa. Bernstorff gróf kijelentette, hogy Németország részéről ez a szakasz az egész javaslat visz- szautasitását vonja maga után. A Népszövtség nél pedig Curtius külügyminiszter az államok teljes egyenjogúságának helyreállítása mellett nyilatkozott. A javaslat a válság bizonyos nemét foglalja magában, mert a szóbanforgó szakasz a? egyik félre nélkülözhetetlennek, a másikra nézve pedig elfogadhatatlannak látszik és éppen ezért szükséges volna ennek az ellentétnek kiküszöbölése. Folyó év május havában a népszövetségi ligák uniójának kongreszusán, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott, olyan ha tározatot. hoztak, amely kimondotta, hogy szükséges volna a lefegyverzési konferencián egy olyan elvi határozat hozatala, amely kimondaná az államok teljes egyenjogúságát a leszerelés kötelezettsége tekintetében. Lord Cecil rendkívül fontosnak minősítette a konferenciának ezt a határozatát és az egyenjogúság elvét az interparlamentáris unió tanácstagjai közül is többen kifejezetten elfogadták. Senki sem gondol természetesen mechanikus és számbeli egyenlőségre a leszerelésnél, sőt olyanra sem, amely pusztán a népesség számarányán és az ország területi nagyságán alapul. Mi is elismertük többször, hogy a földrajzi viszonyok és a speciális körülmények bizonyos kivételeket tehetnek szükségessé, de amit tovább fenntarthatónak nem ismerhetünk el, az az, hogy tovább is és állandóan különbség tétessék a hábruban győztes és a háborúban legyőzött államk között. — Hallatlannak jelentjük ki a békeszerződésnek azt a rendelkezését, amely szerint a legyőzött államok az ő kis hadseregeiket nem használhatják másra, mint a belső béke fennBerzeviczy Albert kifejtette a magyar álláspontot az interparlamentáris konferencián
