Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-31 / 249. szám
XIV. ÉVF. 247. SZÁM. Be akarják szüntetni a betegsegélyzö lupényi kórházát A lupényi munkásság nagygyűlésen tiltakozott a kórház feloszlatása ellen, a tüzelőanyag visszaadását követelte s a nyugdíj törvények egységesítését (Déva, 1931. október 29.) A vulkáni bányaüzemek megszüntetésével a zsilvölgyi munkásság terhei egyre szaporodnak. E hó elején a be- tegsegélyző lupényi kórházát egy bizottság vizsgálta felül. A bizottság tagjai —■ természetesen a munkásság képviselőinek a kivételével — a kórház megszüntetése mellett döntöttek. A betegsegélyző ugyanis a megcsappant járulékokkal kevesebb költségei igyekszik a Zsilvöl- gyében működni s mivel Vulkánban hatalmas és modern kórház áll a rendelkezésére, a lupényi betegeket is annak a kórháznak a költségeivel akarja ellátni. A lupényi munkásság eme határozat ellen nagy tiltakozó gyűlést tartott. A gyűlésen a szónokok mintegy 2000 munkás előtt tárták fel a helyzetet. Gárbovean titkár kifejtette, hogy mit jelent a kórháznak az elvitele, illetve a feloszlatása s annál is inkább sérelmes a lupényi munkásságra nézve, mert hiszen egész Zsilvöl- gyében a legtöbb munkás jelenleg Lupényban dolgozik s egy 16.000 lelket számláló helységből nem szabad annak egyetlen közegészségügyi intézményét is elvinni. Tárgyalta a gyűlés a munkásság szénellátását is. A Cunescu-féle döntés értelmében ugyanis egy munkás most havonkint 500 kg. szenet kap. Régebben évi 8000 kiló járt a munkásnak és pedig a négy téli hónapban 1000— 1000 kiló s a nyári hónapokban 500—500 kiló. A redukált mennyiséget is azonban nem szénben, hanem brikettben adja a társulat, amelynek 32%-a hamu és csak 400 fokos a hőtartalma a szén dupla kalóriájával szemben. Ettől függetlenül égés alkalmával rengeteg gázt ad ki magából, mivel kátránnyal van összepréselve s igy a fütött helységet nem egyszer a legkellemetlenebb szagu gázokkal tölti meg — amellett hogy meleget sem ad eleget. Ilyen fűtés mellett a munkásság a nagy télen fázni lesz kénytelen. A nem éppen rózsás lakásviszonyok mellett miniszter által adott megbízatással is összefügg... tanulmányoznom kell néhány francia csillagászati intézetet... tehát távollétem alatt a hazát is szolgálom... Hát persze, az állam spekulál, egyszerűen spekulál... mert hiszen a magaméból is kell költenem, annál is inkább, mert a feleségemet is viszem, meg valami ruhákat is szeretnék ott csináltatni... érted?! De mindenesetre meg kell hoznom azt az áldozatot... nagyon fáradt vagyok... a hazáért tudod.... — Valóban tiszta igazad van! — Na nem? Tudod, más az, hogy néhány nap múlva, amikor itt már hideg, vihar és nyomorúság lesz, én ott napozom Nizzában, szemben a „De la Jetée“ kaszinóval, a tömeggel együtt dudolgatva a karnevál divatos dalát! A tavalyi valóban nagyon kedves kis dal volt!... — És dudolgatni kezdte: „Petronille! Reine des amours! Petronille! Pendant ton séjour, Zou! Loiu de nous bannis la tristesse, Zou! Que ton nőm séme l’allegresse!“ Amikor bevégezte, még sietett hozzátenni: — Ha esetleg te is rászánod magadat, hogy jöjj, meglátod, micsoda remek sétákat lehet végezni! Gyalog a Mont Eoronra, a Paillonra fel, vagy esetleg a tengerpartra, a Cap Perrat csodaszép fái alá!... Mit tudsz te ezekből a dolgokból?! Semmit!... Ott vannak a narancsfák, mimózák teljes virágzásban! Tél közepén virágzó rózsafák a remekebbnél remekebb kertekben! Aztán a pompázó szegfűk, pálmák, agavék!... Végül pedig maga a paradicsom, Titusz, az egyetlen igaz! paradicsom a világon!... Gyere!... Mondd, hogy jösztök ti is!... Olyan kényszerű, fagyos világ volt körülöttem és ezzel szemben a barátom annyira megfogott a nap csodáinak, az azurtengernek, az ezeregyéji ragyogásnak emlegetésével, hogy hamarosan válaszolnom kellett. — Tudod... én nem mondom, hogy nem... és ha Marietta is akarja... akkor teljesen rendben van! — Természetesen akarja! Emiatt ne aggódj! Aztán ha egy kicsit ellenkezne is, elég sütnivalód van hozzá, hogy meggyőzzed őt az utazás szépségeiről!... Mit felelhettem volna? Nagyon befolyásolható és talán egy kicsit hiú is vagyok, különösen ha valaki az Intelligenciámat emlegeti... hát egészen le voltam fegyverezve. (Vége következik.) iKTiamlflatás ilyen fűtőanyag tüdő és más megbetegedéseket is okozhat. Tárgyalta még a gyűlés a nyugdíjtörvények egységesítését s a munkanélküliek segélyezési kérdésének a megoldását s olyan határozatot hozott, hogy tiltakozik a lupényi kórház feloszlatása ellen, sőt uj kórháznak az építését követeli s ennek az érdekében ajánlja, hogy a Cassa Centrale az uj kórház céljaira a társulattól 15 milliós kölcsönt kérjen, tiltakozik a brikett kiosztás ellen és kéri a régi tüzelőanyag visszaadását, kéri a nyugdíjtörvények egységesítését és a munkanélküliek javára javasolja, hogy a munkás keresetének 1%-át, a munkaadó szintén annak egy százalékát s az állam 2%-kát adja erre az alapra s ennek az alapnak a kezelését a kormány egy a munkások és munkaadók képviselőiből összeállított autonom vezetőségre bízza. Mindezek ügyében adandó felvilágosítás és kérelem előterjesztésére bizottságot küldtek Bukarestbe. A papagályok professzo> az igazgyöngy-orvos és más fantasztikus foglalkozások Aki nem tud megélni, az felcsap „vigasztaló angyalinak Berlin október hó. A mai kor, amelyet valamikor bátran nevezhetnek majd a munkanélküliség korszakának, a legfantasztikusabb furcsaságokat termeli ki. A megélhetés talán sohasem volt még ilyen nehéz, mint manapság és a létért való kétségbeesett küzdelem a legszokatlanabb ötleteket adta az embereknek, akik mindennel megpróbálkoznak, hogy megszerezzék maguknak a mindennapi kenyeret. Ez a sivár kor olyan különös, uj foglalkozásokat teremtett meg, amelyekről azelőtt nem is álmodtak volna az emberek. Berlinben számos példa van erre és ma már ott tartunk, hogy a derék németek nem is csodálkoznak a legfantasztikusabb hirdetések vagy cégfeliratok láttára sem. A német főváros egyik ilyen speciálitása a papagály-iskola. Eddig csak kutya-iskolákat tartottak fenn ügyes kutyaidomitók, akik néhány hetes nevelés után kellő „műveltséget“ adtak a fiatal farkaskutyáknak, megtanították őket szolgálni, apportírozni, betörőt elfogni és más hasznos és szép dolgot elvégezni. A papagályokat legfeljebb tulajdonosaik tanították meg néhány szóra, anélkül, hogy iskolába járatták volna őket. Egy élelmes madárkereskedő azonban megcsinálta az első pa- pagály-iskolát, amelyet hamarosan nyomon követett a többi. Ma már néhány ilyen iskola működik, amelyekben Lórinak — a legtöbb papa- gálynak ez a neve — meg kell tanulnia az értelmes beszédet, hogy ezzel növekedjék az ára és tekintélye. Rendszeres beszéd és értelem-gyakorlatokat tartanak ezekben a papagály-iskolákban, ahol a növendékeknek elsősorban azt kell megtanulni, hogy: „Jó reggelt!“ Ezenkívül azonban sok tréfás mondásra is betanítják a papagályokat, enyelgésekre és huncutságokra, amelyekkel mindenkor nagy sikert érhetnek el a tarka és beszédes madarak. A papagály-iskola legtehetségesebb növendékei ilyeneket mondanak: „Szeretlek kedvesem“, meg „Hol csavarogtál, te lump?“ Van olyan papagály, aki tízféle ilyen kedélyes mondást tart raktáron. Az iskola hat-nyolc hét alatt műveltté képez ki egy papagályt és potom ezer lejt számit ezért a magasabb képesítésért. Megéri annak, aki művelten társalgó papagályt akar az otthona részére szerezni. A gyöngyök Voronoffja Hasonlóan fantasztikus intézmény az is, amely beteg és elgyengült igazgyöngyök felfrissítését vállalja. A gyöngy ugyanis idővel elveszti a fényét, ha hosszabb ideig elzárják a levegőtől és világosságtól. A gyöngyorvos, egy orosz ember, uj életre kelti a gyöngyöt, egy egészen komplikált és finom vegyi eljárás segítségével, amellyel lehámozza a gyöngyről a legfelső burkot, úgy, hogy ez alól újra kiragyog az igazgyöngy pompás fénye. Ez a gyöngy-Voro- noff egyedül áll a szakmában és senki sem jött még eddig rá titkára. Érthető tehát, hogy igy nagyon sokat keres, mert hiszen a gyöngy betegségének súlyossága szerint elég drága egy- egy megfiatalító műtét .... A szivíestő. Speciálista a maga szakmájában a szivfestő s, aki gipszmintában kiformálja az emberi sziget és arra aztán mesteri módon, egész termé- izetszerüen ráfesti a finoman szétágazó renge- eg vércsatornát és az idegeket. Ezeket a gipsz-sziveket aztán az orvos- tanhallgatók szemléltető oktatására használja is a legpedánsabb professzorok sem találnak emmi hibát a sziv-modelleken. A szivfestő maga s abbamaradt medikus, aki most sokkal többet ceres, mintha orvosi rendelője volna és nagy- izerüen megél az emberi szív titkaiból, amelyecet kitünően ismer. Egész különös foglalkozás a berlini vigasz- ülő angyalé is. Nem visel ugyan szárnyakat sz az angyal, aki szakállas öreg bácsi, ezt a cinét azonban önmagának adta és úgy rajta ragadt, hogy már csak ezen a néven ismerik és imlegetik mindenütt. Ez az öreg ember, aki sehogy sem tudott megélni, egy pappal együtt „vigasztaló hivatalt“ szervezett, amelynek üzeme ma már olyan nagyban megy, hogy azt egy ismert szász gyáros finanszírozza. La valakit valami szerencsétlenség ér, nyom- >an megjelenik nála a vigasztaló angyal, vigasztaló szavakat mond, majd átnyújt egy szí v- •ehatóan megfogalmazott vigasztaló levelet, íztán távozik. Sok dolga van az öreg vigaszta- ónak és igy nem ér rá sok időt tölteni egy helyen. Összeköttetést tart fenn a mentőkkel és kórházakkal és azon frissiben tudja meg, ha valakit szerencsétlenség ér, vagy valaki meghal. Egy félóra múlva már a kétségbeesett hozzátartozóknál van a vigasztaló angyal és elvégzi humanitárius munkáját, amelyből egész szépen megél, bár nem mindenütt fogadják épen szívesen ... Az élelmes öreg úgy tünteti fel hivatását, mintha az tisztára önzetlen, emberbaráti ténykedés volna, valójában azonban nagyszerűen megél mások bajából és bánatából . . . Vannak természetesen sokan mások is, akik megpróbálkoznak az ilyen fantasztikus foglalkozásokkal, azonban nem sikerül mindenkinek úgy, mint a papagályok professzorának, vagy a gyöngyorvosnak. Ezek, akikről nem szól a kró- gyalra ... (—) I MINDENÜTT BESZÉLNEK az előkelő Bristol szálló olcsó árairól. ® ® 0 Szobák (a fekvéstől függően) kitűnő napi ellátással, már 12 pengőtől kaphatók. s> « ® Dunai szobák, kilátással a gyönyörű budai hegyvidékre méltányos áron. <& » Bristol menü 2 pengő 40 fillér. Mindennap ötórai tea és tánc. Kávéházi árak. Vacsora rendes polgári árakon. Tánc. Hosszabb tartózkodás esetén további engedmények. BRISTOL SZÁLLÓ BUDJtPiST-DUNAPART
