Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-29 / 247. szám
is .tpvibCluj-Kolczsvár, 1931 október 29. d&üiötiöh TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR, No. 24256—927. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. ÉS MI KÖVETKEZIK? 9 rendes költségvetés: Zf mldrd 750 lej A rendkívüli költségvetés végösszege ismeretlen Az összes állami tisztviselők iizetését uniformizálni fogják és újra számítják És most mi következik? — kérdezik az emberek önmaguktól, vagy egymástól. Marad-e minden azon az utón, amelyen most halad, vagy jön valahonnan valami fordulat? Az emberek megszokták, hogy a kormány felé néznek, s mindent tőle várnak, de mindenért őt is tartják felelősnek. Talán sohasem is volt a polgári élet ennyire a kormányok kezében, mint most. Az állami beavatkozás korlátái sokban felbomlottak a gazdasági termelés és a piac területeinek széléről. Egy-egy kormányintézkedés lokális védelmet tud nyújtani foglalkozási ágak számára bizonyos veszedelmekkel szemben, de egy- egy elhibázott intézkedés könnyen borit fel sok mindent a megélhetésnek és a gazdasági eg- zisztálásnak az egész vonalán. Kiszolgáltatott helyzetben tényleg a kormány kezében vagyunk, amely vagy megkapaszkodásra nyúlik ki felénk, vagy magával ránt, de sorsunkat ma kétségtelenül dirigálja. És most marad-e a kormány? — kérdezhetnék önmaguktól, vagy egymástól az emberek, ha egyáltalában a politikai vonatkozásokkal szemben nem teltek volna el bőséges közönnyel, unottsággal s ennél még sokkal súlyosabb érzésekkel. Mert érdekes az a kérdés, hogy vállalja-e ez a kormány a felelősséget mindazért, ami most következik? Vállalni akarja és meg van benne a bátorság ennek a felelősségnek a vállalására. Iorga miniszterelnök a néptanítók kongresszusán tanú jelét mutatta annak, hogy mennyire tele van gondokkal a nehéz helyzet miatt s fantasztikus ötletek foglalkoztatják, amikkel fedezeteket keres a tanítóság fizetésére, amiket a kormány kénytelen volt kikapcsolni az állami gondok közül. A miniszterelnök a boldog ember egyéniségét hordozza magában, aki meg van elégedve azokkal a gondokkal, amiktől a feje fő. Azon töri a fejét, hogy könyves boltok, falusi trafikok jövedelméből hogyan lehetne fenntartani azokat az iskolákat, amikre az állam másfélmilliárdot költött eddig s a községek is százmilliókat. A miniszterelnök meg van győződve arról hogy ha más kerülne az ő helyébe, több fejtörése annak sem lenne. S ha igy van, akkor miért más és miért ne ő. — Van azonban a kormánynak egy másik feje, aki jóval közelebb áll a földi reálitásokhoz s akinek egész lénye telitve van a duzzadó cselekvőkészségnek a bátorságával és önbizalmával. 0 is azt gondolja magában, hogy több bátorság, nagyobb önbizalom senki másban nincsen s miért ne hajtaná végre ő azt a költségvetési konszolidációt, ami egyensúlyt fog mutatni a világ felé. Huszonötmilliárdos összeg olyan, hogy ezt már be- hajthatónak fogja tartani a világ s erre a realitásra bizalmat adnak, olyan bizalmat, amit valahol pénzben is le lehet számitoltatni, Azonban annak a realitásnak nagy hézaga van, amely olyan fedezetnélküliségeket teremt, hogy a kormányelnök még könyvesboltokat és közoktatásügyi trafikokat is akar nyitani milliárdos jövedelemnek összegyűjtése végett. Ma nagyon jó üzlet minden bolt, a könyvesbolt is, éppen most lehet kalkulálni milliárdos üzleti profitokra. S ilyen reálisnak látszik az a költségvetés is, amely ennyire fedezetlenül hagyja a legszükségesebb kiadásokat. Ha elbirálható és reális az a költségvetési elgondolás, amit a pénzügyminiszter kieszel a szanálás keresztülvitelére, akkor miért szükséges a miniszterelnök fantasztikus fedezetkeresése. Azok, akik a román állam költségvetésének egyensúlyát a bizalom szempontjából figyelik, aligha látnak garanciát az igy felállított egyensulymérleg fennmaradására a kormány ilyetén összetételében. A hétfői szinajai minisztertanácson, amelyen az uralkodó elnökölt, Argetoianu beterjesztette a jövő évi költségvetés tervezetét. Az 1932-ős büdzsé végösszege 24 milliárd 750 millió lej. Ennyire becsüli a kormány azokat a bevételeket, amelyekre az állam bizton számíthat s ez a minimuma a mostan szükségesnek látszó kiadásoknak. Az egyes tárcák költségvetéseit 25—30 százalékkal csökkentették. A legnagyobb a leszállítás a közoktatásügy és a hadügyminisztériumnál,^hol a legnagyobb volt a költségvetés összege. A közoktatásügyi minisztériumnál úgy eszközölték a megtakarítást, hogy a ta- nitószemélyzet fizetésének feliét, másfél- miUiárd lejt, a ministérium számlájára írták, mig a másik felét a községek és megyék költségvetése terhére rótták ki. A köztisztviselők fizetésének rendezése, illetve egész biztosan bekövetkező leszállítása tekintetében, az uralkodó kifejezte azt a kívánságát, hogy ez a leszállítás lehető csekély mértékű legyen és a tisztviselői karra ne rójjanak ki újabb terheket. A rendes költségvetésen kívül Argetoianu egy rendkívülit is állított össze, amelynek végösszege még ismeretlen. Ebbe iktatták be mindazokat a tételeket, amelyek az állam belföldi adósságait tüntetik fel. A régebbi adósságokat 1932-ben feltétlenül ki akarják fizetni, az egyes tételek lejáratuk sorrendjében kerülnek kifizetésre. A minisztertanács után a kormány tagjai autón utaztak vissza a fővárosba, Argetoianu pedig Szinajában maradt és hosszzu audiencián A bukaresti sajtóuccában, a Str. Sarindaron, az Adeverul és a Dimineaţa nyomdája előtt, kedden épületes jelenetek játszódtak le. Ebben a nyomdában készítik a Luptát, amelynek megjelenését, amint ismeretes, a belügyminisztérium betiltotta. A nyomdába egy szakasz rendőr ment be egy rendőrtiszt vezetésével és el akarták kobozni a Lupta szedését, valamint a Lupta nyomdatechnikai felszerelését. Socor, az Adeverul igazgatója a leghatározottabban kijelentette a rendőrtisztnek, hogy a rendőrségnek nincs joga semmiféle magánvagyont elkobozni, sem magánlakásba, vagy bármely intézmény hivatali helyiségébe benyomulni, az ügyészség írásbeli felhatalmazása nélkül. Követelte, hogy a rendőrök azonnal távozzanak. A rendőrtiszt és a vezetése alatt álló hatósági emberek el is hagyták a nyomda helyiségét, de elállották a bejáratot, megakasztották a forgalmat és egyideig senkit sem engedtek be a nyomdába és a szerkesztőségbe. A gazdasági krízis nehéz köde az országhatárok fölött lebeg s minden kormányt súlyos felelősségek terhei nyomnak. Valahol valami szellőnek kell indulnia, amely enyhületet hoz. Akkorra talán a mi kormányzatunk is kialakul ismertette az uralkodó előtt a pénzpiac semé- nyeit. Újra rendezik afizetéseket. A költségvetéssel kapcsolatban újabb részletek a következők: Az összes állami tisztviselők fizetését uniformizálni fogják és újra számitják. Első osztályú, legmagasabb fizetése lesz a pat- riarchának, a marsalloknak és a miniszterelnöknek. A második kategóriába tartoznak a miniszterek, a vezérinspektorok, a hadseregparancsnokok és a legfőbb semmitőszék birái, akik valamennyien egyenlő fizetést fognak kapni. Ugyanilyen kategóriákat állapítanak meg a többi tisztviselői csoportokra nézve. Tekintetbe véve a kvalifikációt, a szolgálati éveket és a betöltendő hatáskört. A tanítók ragaszkodnak, hogy az állam fizesse őket. A tanítói kongresszus delegációja Toni vezetésével szerdán délelőtt megjelent Bratescu pénzügyi államtitkárnál, aki előtt ismertette a tanítói kar sérelmeit és kérte, hogy a tanszemélyzetet a jövőben is az állam fizesse és ne utalják át fizetésük ügyét a községek és a megyék hatáskörébe, ahol politikai kotériáknak lehetnek kiszolgáltatva. Az volna a javaslatuk, hogy a megyék és a községek bevételeinek bizonyos részét fizessék be az állami pénztárakba és innen folyósítsák a tanszemélyzet részére. Bratescu kijelentette, hogy tanulmányozni fogja a kongresszus határozatát és igyekszik a kéréseket teljesíteni. A küldöttség szerdán Argetoianu pénzügyminiszternél jelenik meg s neki is átadják a kongresszus memorandumát. Újabb intervencióra beenegedték a belépni akarókat a helyiségekbe, de azokat, akik kijöttek, közöttük több nőt is személyi motozásnak vetették alá. Nagy tömeg gyűlt össze. Közben a rendőrök több rikkancsot bántalmaztak. Végül is a bukaresti rendőrparancsnok intézkedésére felszabadult az Adeverul nyomdája. Megmozdul a bukaresti sajtó. A fővárosi ujságirószindikátus a Lupta és az Ordinea betiltásával kapcsolatban határozatot hozott és azt nyilvánosságra hozta. A határozat szerint a szindikátus a legenergikusabban tiltakozik a sajtószabadság megsértése ellen, amely sajtószabadságot az alkotmánytörvény világosan biztosit. A szindikátus meggyőződése szerint a hatóságnak elegendő törvényes eszköz áll rendelkezésére, hogy a sajtószabadsággal visszaélők ellen eljárjon. A jelenlegi intézkedések nem szolgálják sem az ország, sem a kormány érdekeit. olyanná, amiben garanciát látnak a költségvetési egyensúly mellett. Addig ugylátszik, mindegynek tartják, hogy ki kormányoz s vannak,, akik elég bátrak vállalni a felelősséget. Rendőrök az Adeverul épületében
