Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-29 / 247. szám

is .tpvib­Cluj-Kolczsvár, 1931 október 29. d&üiötiöh TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR, No. 24256—927. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. ÉS MI KÖVETKEZIK? 9 rendes költségvetés: Zf mldrd 750 lej A rendkívüli költségvetés végösszege ismeretlen Az összes állami tisztviselők iizetését uniformizálni fogják és újra számítják És most mi következik? — kérdezik az em­berek önmaguktól, vagy egymástól. Marad-e minden azon az utón, amelyen most halad, vagy jön valahonnan valami fordulat? Az emberek megszokták, hogy a kormány felé néznek, s mindent tőle várnak, de mindenért őt is tartják felelősnek. Talán sohasem is volt a polgári élet ennyire a kormányok kezében, mint most. Az állami beavatkozás korlátái sokban felbomlot­tak a gazdasági termelés és a piac területeinek széléről. Egy-egy kormányintézkedés lokális védelmet tud nyújtani foglalkozási ágak szá­mára bizonyos veszedelmekkel szemben, de egy- egy elhibázott intézkedés könnyen borit fel sok mindent a megélhetésnek és a gazdasági eg- zisztálásnak az egész vonalán. Kiszolgáltatott helyzetben tényleg a kormány kezében va­gyunk, amely vagy megkapaszkodásra nyúlik ki felénk, vagy magával ránt, de sorsunkat ma kétségtelenül dirigálja. És most marad-e a kormány? — kérdezhet­nék önmaguktól, vagy egymástól az emberek, ha egyáltalában a politikai vonatkozásokkal szemben nem teltek volna el bőséges közönnyel, unottsággal s ennél még sokkal súlyosabb érzé­sekkel. Mert érdekes az a kérdés, hogy vállal­ja-e ez a kormány a felelősséget mindazért, ami most következik? Vállalni akarja és meg van benne a bátorság ennek a felelősségnek a vál­lalására. Iorga miniszterelnök a néptanítók kongresszusán tanú jelét mutatta annak, hogy mennyire tele van gondokkal a nehéz helyzet miatt s fantasztikus ötletek foglalkoztatják, amikkel fedezeteket keres a tanítóság fizetésé­re, amiket a kormány kénytelen volt kikapcsol­ni az állami gondok közül. A miniszterelnök a boldog ember egyéniségét hordozza magában, aki meg van elégedve azokkal a gondokkal, amiktől a feje fő. Azon töri a fejét, hogy köny­ves boltok, falusi trafikok jövedelméből hogyan lehetne fenntartani azokat az iskolákat, amikre az állam másfélmilliárdot költött eddig s a köz­ségek is százmilliókat. A miniszterelnök meg van győződve arról hogy ha más kerülne az ő helyébe, több fejtörése annak sem lenne. S ha igy van, akkor miért más és miért ne ő. — Van azonban a kormánynak egy másik feje, aki jó­val közelebb áll a földi reálitásokhoz s akinek egész lénye telitve van a duzzadó cselekvőkész­ségnek a bátorságával és önbizalmával. 0 is azt gondolja magában, hogy több bátorság, nagyobb önbizalom senki másban nincsen s miért ne haj­taná végre ő azt a költségvetési konszolidációt, ami egyensúlyt fog mutatni a világ felé. Hu­szonötmilliárdos összeg olyan, hogy ezt már be- hajthatónak fogja tartani a világ s erre a reali­tásra bizalmat adnak, olyan bizalmat, amit va­lahol pénzben is le lehet számitoltatni, Azonban annak a realitásnak nagy hézaga van, amely olyan fedezetnélküliségeket teremt, hogy a kormányelnök még könyvesboltokat és közok­tatásügyi trafikokat is akar nyitani milliárdos jövedelemnek összegyűjtése végett. Ma nagyon jó üzlet minden bolt, a könyvesbolt is, éppen most lehet kalkulálni milliárdos üzleti profi­tokra. S ilyen reálisnak látszik az a költségve­tés is, amely ennyire fedezetlenül hagyja a leg­szükségesebb kiadásokat. Ha elbirálható és reális az a költségvetési elgondolás, amit a pénzügyminiszter kieszel a szanálás keresztül­vitelére, akkor miért szükséges a miniszterelnök fantasztikus fedezetkeresése. Azok, akik a ro­mán állam költségvetésének egyensúlyát a bi­zalom szempontjából figyelik, aligha látnak garanciát az igy felállított egyensulymérleg fennmaradására a kormány ilyetén összetéte­lében. A hétfői szinajai minisztertanácson, ame­lyen az uralkodó elnökölt, Argetoianu beterjesz­tette a jövő évi költségvetés tervezetét. Az 1932-ős büdzsé végösszege 24 milliárd 750 millió lej. Ennyire becsüli a kormány azokat a bevé­teleket, amelyekre az állam bizton számíthat s ez a minimuma a mostan szükségesnek látszó kiadásoknak. Az egyes tárcák költségvetéseit 25—30 százalékkal csökkentették. A legnagyobb a leszállítás a közoktatásügy és a hadügyminisz­tériumnál,^hol a legnagyobb volt a költségve­tés összege. A közoktatásügyi minisztériumnál úgy eszközölték a megtakarítást, hogy a ta- nitószemélyzet fizetésének feliét, másfél- miUiárd lejt, a ministérium számlájára ír­ták, mig a másik felét a községek és me­gyék költségvetése terhére rótták ki. A köztisztviselők fizetésének rendezése, illetve egész biztosan bekövetkező leszállítása tekinte­tében, az uralkodó kifejezte azt a kívánságát, hogy ez a leszállítás lehető csekély mértékű le­gyen és a tisztviselői karra ne rójjanak ki újabb terheket. A rendes költségvetésen kívül Argetoia­nu egy rendkívülit is állított össze, amelynek végösszege még ismeretlen. Ebbe iktatták be mindazokat a tételeket, ame­lyek az állam belföldi adósságait tüntetik fel. A régebbi adósságokat 1932-ben feltétlenül ki akarják fizetni, az egyes tételek lejáratuk sor­rendjében kerülnek kifizetésre. A minisztertanács után a kormány tagjai autón utaztak vissza a fővárosba, Argetoianu pedig Szinajában maradt és hosszzu audiencián A bukaresti sajtóuccában, a Str. Sarindaron, az Adeverul és a Dimineaţa nyomdája előtt, kedden épületes jelenetek játszódtak le. Ebben a nyomdában készítik a Luptát, amelynek meg­jelenését, amint ismeretes, a belügyminiszté­rium betiltotta. A nyomdába egy szakasz rend­őr ment be egy rendőrtiszt vezetésével és el akarták kobozni a Lupta szedését, valamint a Lupta nyomdatechnikai felszerelését. Socor, az Adeverul igazgatója a leghatározottabban kije­lentette a rendőrtisztnek, hogy a rendőrségnek nincs joga semmiféle magánvagyont elkobozni, sem magánla­kásba, vagy bármely intézmény hiva­tali helyiségébe benyomulni, az ügyész­ség írásbeli felhatalmazása nélkül. Követelte, hogy a rendőrök azonnal távozza­nak. A rendőrtiszt és a vezetése alatt álló ható­sági emberek el is hagyták a nyomda helyisé­gét, de elállották a bejáratot, megakasztották a forgalmat és egyideig senkit sem engedtek be a nyomdába és a szerkesztőségbe. A gazdasági krízis nehéz köde az országha­tárok fölött lebeg s minden kormányt súlyos felelősségek terhei nyomnak. Valahol valami szellőnek kell indulnia, amely enyhületet hoz. Akkorra talán a mi kormányzatunk is kialakul ismertette az uralkodó előtt a pénzpiac semé- nyeit. Újra rendezik afizetéseket. A költségvetéssel kapcsolatban újabb részle­tek a következők: Az összes állami tisztviselők fizetését uniformizálni fogják és újra számitják. Első osztályú, legmagasabb fizetése lesz a pat- riarchának, a marsalloknak és a miniszterelnök­nek. A második kategóriába tartoznak a minisz­terek, a vezérinspektorok, a hadseregparancsno­kok és a legfőbb semmitőszék birái, akik vala­mennyien egyenlő fizetést fognak kapni. Ugyan­ilyen kategóriákat állapítanak meg a többi tiszt­viselői csoportokra nézve. Tekintetbe véve a kvalifikációt, a szolgálati éveket és a betölten­dő hatáskört. A tanítók ragaszkodnak, hogy az állam fizesse őket. A tanítói kongresszus delegációja Toni ve­zetésével szerdán délelőtt megjelent Bratescu pénzügyi államtitkárnál, aki előtt ismertette a tanítói kar sérelmeit és kérte, hogy a tansze­mélyzetet a jövőben is az állam fizesse és ne utalják át fizetésük ügyét a községek és a me­gyék hatáskörébe, ahol politikai kotériáknak lehetnek kiszolgáltatva. Az volna a javaslatuk, hogy a megyék és a községek bevételeinek bizonyos részét fizessék be az állami pénztárakba és in­nen folyósítsák a tanszemélyzet részére. Bratescu kijelentette, hogy tanulmányozni fogja a kongresszus határozatát és igyekszik a kéré­seket teljesíteni. A küldöttség szerdán Argetoia­nu pénzügyminiszternél jelenik meg s neki is átadják a kongresszus memorandumát. Újabb intervencióra beenegedték a be­lépni akarókat a helyiségekbe, de azokat, akik kijöttek, közöttük több nőt is sze­mélyi motozásnak vetették alá. Nagy tömeg gyűlt össze. Közben a rendőrök több rikkancsot bántalmaztak. Végül is a bu­karesti rendőrparancsnok intézkedésére felsza­badult az Adeverul nyomdája. Megmozdul a bukaresti sajtó. A fővárosi ujságirószindikátus a Lupta és az Ordinea betiltásával kapcsolatban határoza­tot hozott és azt nyilvánosságra hozta. A hatá­rozat szerint a szindikátus a legenergikusabban tiltakozik a sajtószabadság megsértése ellen, amely sajtószabadságot az alkotmánytörvény világosan biztosit. A szindikátus meggyőződése szerint a hatóságnak elegendő törvényes eszköz áll rendelkezésére, hogy a sajtószabadsággal visszaélők ellen eljárjon. A jelenlegi intézkedé­sek nem szolgálják sem az ország, sem a kor­mány érdekeit. olyanná, amiben garanciát látnak a költségve­tési egyensúly mellett. Addig ugylátszik, mind­egynek tartják, hogy ki kormányoz s vannak,, akik elég bátrak vállalni a felelősséget. Rendőrök az Adeverul épületében

Next

/
Thumbnails
Contents