Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-28 / 246. szám
I 1űauswigaafc XLV. ÉVF, 24G. SZÁM. CSAK TITOKBAN... Hét és félmillió lej adósságot akar Szatmár város polgárságának nyakába venni az interimárbizoitság A város lakossága a mai terhskei sem bírja, nemhogy újabb adós« ságoi kezdjen majd visszafizetni (Szatmár, október 26.) A Keleti Újság többször foglalkozott már azzal, hogy amióta ijiite- rimárbizottság vezeti Szatmár város ügyeit, minden a legnagyobb titokban történik a városházán s a polgárság csak akkor vesz tudomást a dolgok állásáról, amikor már befejezett tények elé állították. A városházáról kiszivárgott hírek szerint az interimárbizoitság legutolsó ülésén ismét nagy városi vállalkozás terve került szőnyegre, sőt Doros Sándor szenátor, az interimárbizottság elnöke, már meg is szavaztatta a biozttság tagjait a milliós vállalkozásra vonatkozólag. Arról van szó, hogy az interimárbizottság elhatározta, mikép a város egyik legnagyobb uccáját, az Árpád uccát kiaszfaltoztatja és az összes piacokat itt egyesíti, kapcsolatban a tervbevett vásárcsarnokkal. Ez a munka hét és félmillió lejbe fog kerülni és a költségek viselésében részt kell vegyesnek az Árpád uccábap lakó összes háztulajdonosok is. Eltekintve attól, hogy ez a többmilliós vállalkozás a súlyos gazdasági helyzetet tekintve, túlságosan merész gondolat, igen furcsán hangzik az, hogy az interimárbizottság most, a legnagyobb krízis idején a város megterhelésével foglalkozik. A polgárság nem azt várja az interimárbizottságtól, hogy azon törjék a fejüket, hogyan lehetne óriási kiadásokat foganatosítani, hanem azt, hogy mindent a takarékosság jegyében kövessenek el. Az interimárbizottságnak tudnia kell, hogy a várost nem lehet nyugodt lélekkel eladósi- tani, mert a város polgársága igen szegény, nem képes a szükséges áldozatokat sem meghozni, nemhogy újabb adósságokba verje magát a jövőre. Nemcsak a tőkét, hanem még a kamatokat sem lesz miből megfizetni. Sok szegény magyar hivatalnoknak a kenyerébe fog ez a hétmilliós vállalkozás kerülni, mert amikor majd kiderül, hogy a városi terheket emelni nem lehet és az adósságok fizetése bizonyos megtakarításokat igényel, akkor a tisztviselők leépítése, vagy fizetéseik leszállítása révén lesz csak lehetséges a szükséges költségvetési megtakarítást elérni. A városi tisztviselők tehát, különösen a kisebbségiek, úgy tekinthetnek erre a milliós vállalkozásra mint legnagyobb ellenségükre. Az interimárbizottság pedig Doros szenátor elnökkel az élén, jól vésse agyába, hogy minden megtakarított fillér a polgárság és a tisztviselői kar jövőjét, nyugalmát biztosítja és minden adósság nagy veszélyt jelent most a városra nézve. IMószedők Éerrornralma Baráton... Az iparosoktól még a szerszámot is elveszik adóban Egy-kettő, ki ad többet érte ? ! (Bárót, október 26.) A nyomorúság errefele állandó tanyát vert. Siralomvölgye lett Erdővidék központja, Bárót. A végrehajtó és hatalmas kísérete minden nap házról-házra jár. És ahova belépnek fájdalom, sirás, tragikus jelenetek kisérik az útjukat. Az állandó oí'í'en- zivábajn lévő csapat élén halad az adószedő, utána rendőrök, csendőrök, albirák és az esküdtek. A munkájuk mindenfele könyörtelen. Hiába kesereg a családfő, zokog az anya, hiába tördelik a kezüket, hogy nincs mit enni adjanak még a gyerekeiknek sem, a hatóság emberei a törvény teljes szigorával végzik szomorú kötelességüket és pereg a dob. Ki ad többet érte? A legszomorubb a dologban, hogy az adószedő nem kíméli még a munkaeszközöket sem, a szabóktól, cipészektől, elveszik a varrógépet, elhordják a kész iparcikkeket. A gyárosnak még nincs kifizetve az anyag és hiába jajveszékel- íiek, az adóbehajtás és árverés katonái nem könyörülnek. A ház ajtaja előtt két rendőr és két csendőr áll és az udvaron ott vesztegel a hatósági szekér, amelybe az elárverezendő bútorokat, szerszámokat halomra hányják. A szekér elől megy és a menet utána. A baróti pép hosszú ideig nem vásárolt az elkobzott holmiból semmit. Az árverezők azopSikerünk titka! Bútoraink kiváló minősége. Áraink olcsósága. Kedvező fizetési feltételeink. Székely és Réti Erdélyrészi Bútorgyár Részvénytársaság, Târgu-Mureş, Bucureşti, Braşov I ban legutóbb vasárnapra hirdetik az árverést , és a vidékről besereglett falusiak örömmel kap- jkodják szét a potom pénzért eldobált holmikat, j Tegnap Baconban ötven darab tehenet árvereztek el. Holnap a fülei gazdák kerülnek sorra. A napokban az egyik árverezést szenvedő alany végső elkeseredésében kést ragadott és félőrülten kiabálta: Ne vegyék el legalább a szerszámomat, mert éhen halnak a gyermekeim! A szerencsétlen embert a csendőrök letartóztatták és hatóság elleni erőszak kísérlete miatt bíróság elé állítják. Ha az üzletek nem fizetik az adót, azzal fenyegetik meg, hogy lezárják az ajtókat. Máshol az autó kormánykerekét pecsételik le, ha a tulajdojnos nem fizeti az adót. Az egyik erdővidéki kis bankra pecsétet ütöttek, bezárták az ajtókat és nemcsak a bank igazgatója, hanem a hivatalnokok is kétségbeesetten szaladgáltak pénzért, hogy legalább a bankot menthessék meg. Az egyik mészárosra négyezer lej adót róttak, de azért mégis ingyen kell prizmát hordat- nia, mert Baróton egy rókáról, illetve egy adófizetőről két bőrt húznak le. Megfizettetik az útadót és azonkívül minden fogat után bizonyos mennyiségű prizmát, kavicsot kell ingyen hor- datnia. Rettenetes a sirás, panaszkodás és elkeseredés mindenfelé. Mindezekre felhívjuk a kerületi pénzügyi inspektorátus figyelmét és kérjük, hogy azonnal a legsürgősebb vizsgálatot indítsa meg. Az államnak nem lehet az a célja, hogy az adóalanyokat kipusztitsa. Még a törvény szigorán is emberséges fellépéssel és bánásmóddal enyhíteni kellene, de ehelyett Baróton tiizzel-vassal dolgoznak s nemcsak a szerencsétlen adófizetők, hanem az állam magasabb érdekei ellen is dől goznak. A mai válságos időkben a pénzügyi és rendőri közegeknek kétszeresen kell vigyázni a törvények betartására és a polgárok védelmére. A bgróti túlbuzgó adószedők a felettes hatóságok részéről több figyelmet és ellenőrzést érdemelnek, mert ha az adófizető polgárok tönkre mennek, akkor csak az adószedők tulbuzgalma marad, amiből nem lehet fenntartani az állami adminisztrációt. Tf névtelen feljelentő Már-már azt hittük, hogy a névtelen feljelentők, s a denunciánsok típusa kipusztult. A háború is elmúlt, a forradalmak zűrzavaros hullámai is elültek, csak mérhetetlen gazdasági és erkölcsi válság van, amelytnek a zavaros vizein evezünk. Az emberek szemeiben félelem és ijedtség húzódik meg, a legszilárdabb intézmények recsegnek-ropognak s rohanunk a ţnagy Bizonytalanság felé. A természet ősi törvényei szerint nagy bajban az emberek összebújnak, egymásra találnak, kibékülnek, a szeretet lángját gyújtják fel mindenfelé és még a hitetlenek száján is kikényszerül a legemberibb kitörés: jaj Istenem! Mert ma ismét történelmi időket élünk. Az emberek nincsenek fenn és nincsenek lentin, nem állnak az élen s még a legnagyobbak is hátul, az események árnyékában kullognak. Mindenki a saját hite szerint a porba omlik és hamut hint a fejére. Ki tudja, mit hoz a holnap? És akik mégis fennhordják a fejüket. azok ostobák és gonoszok. Ülhetnek és állhatnak a társadalmi létra bármelyik fokán. Csak ostobák és gonoszok. Pedig vannak ily Ötnek. Az újságíró ma ismét találkozott ezzel a típussal. A Névtelennel, aki feljelent, gálád embertelen módon denunciál, hazudik, rágalmat szór és ahogy mondani szokták — sötétben bujkál. T)e csak mint feljelentő. Mint társadalmi tényező bizonyára a polgári s általában az emberi erkölcs sujtásos ruhájában jár-kel közöttünk, ellentmondást, nem, tűrő véleményei vannak, pacifista erkölcsöt prédikál és hazug, aljas életét minden nap a társadalom kirakatába helyezi el, hogy benne mindenki a mintapolgárt lássa. Titokban pedig, névtelenül a rendőrséghez, állambiztonsági hivatalhoz, miniszteri papirosán, gépírással feljelentéseket gyárt és ártatlan embereket, akar bajba keverni. Mint Matus- ka, kéjesen lesi, mikor idézik meg, hogyan vallatják, talán be is zárják azt. akire az vccán barátságosan mosolyog és akit névtelenül, feljelent. És ha ártatlan, mint rendesen azok, akiket névtelenül jelentenek fel, a hatóságok részéről, akkor is a gyanakodás megmarad, a feljelentés után nyilvántartják és talán figyeltetik is. Mindez a névtelen feljelentőnek az ostobák és gonoszok szadizmusával örömet okoz. Idegei kéjesen bizseregnek és nyugodtan alszik, mert becsületes embereknek álmatlan éjszakákat okoz. Szomorú és kétségbeejtő, hogy még a kisebbségi sorsban is akadnak névtelen feljelentők, denunciánsok, akik nappal az erkölcs tógájában járnak, a magyarok közt az irredentizmus, a románok előtt pedig a, „megértők“ pózában tetszelegnek és titokban arra gondolnak, hogyan lehetne a görög keleti hitre úgy áttérni, hogy a római katholikus templomban továbbra is előimádkozhassanak. Kétéletü, kétarcú hitvány emberek a finévtelen feljelentők. Vájjon mikor tisztulnak meg annyira a hivatali erkölcsök, hogy a rendőrség, vagy az állambiztonsági hivatal, ne az ártatlanul megvádolt és névtelenül feljelentett embereket, molesztálja, hanem a névtelen feljelentőket nyomozza ki, a hamis vádaskodókra, a szadista denunciánsok- ra húzza rá a vizes lepedőt. Barbár dolognak tartom a botbüntetést, de a névtelen feljelentők nem érdemelnek mást, mint nyilvános tereken — húszán öt botot... Huszonötöt a, javából... Takarékoskodjék! Biztosítson az erdélyi magyar egyházak biztosítóintézeténél, a MINERVA BIZTOSITÓ-nál! Kérjen ajánlatot. Olcsó díjszabás. Kedvező fi2etési feltételek! A MINERVA BIZTOSÍTÓ RT címe: Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (volt Ferencz József ut) 37. szám.Telefon 12-57
