Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-03 / 225. szám

6 í~_ Az interparlamentáris unió Bukarestben összegyűlt az interparlamentá­ris unió, amely ülésszakának különösebb jelen­tőséget ad az a körülmény, hogy Magyarország részéről három vezető politikus: Berzeviczy Al­bert, Szterényi József és Grátz Gusztáv jelen­tek meg, akiknek bizonyára alkalmuk lesz Ma­gyarország és Románia gazdasági és politikai közeledésére vonatkozólag is tárgyalásokat folytatni Románia politikusaival. Maga a kon­ferencia, amely mindig jelentős hangszere volt a nemzetközi békemozgalmaknak, hatalmas kérdéskomplexumot óhajt tárgyalás alá venni és az európai helyzet legjelentősebb részletpro­blémáival foglalkozik. Carton de Wiart, belga politikus az európai federáció megszervezésére nyújt, be javaslatot, a világgazdasági helyzet­nek előadója báró Szterényi József lesz, tár­gyalni fogják az európai népkisebbségek pro­blémáját és bizonyára szóba kerül Európának a ma egyik legjelentősebb kérdése, az általános leszerelés is. A külföldről érkezett delegátusok száma mintegy háromszáz. Az interparlamentáris unió lS8!l-hen aln kult meg Creraer Randal francia képviselő kez­deményezésére. Eleinte csak arról volt szó,hogy Anglia és Amerika. között vitás kérdések elin­tézésére döntőbíróságokat, létesítsenek, később az eszme szélesebb alapokat nyert, amikor bele­kapcsolódott Passy francia pacifista képviselő, aki a nemzetközi döntőbíróság eszméjét siker­rel vitte keresztül a parlamentben. E két ember erőfeszítésének köszönhető, hogy 1888-ban ősz- szeiilt az első ülés Párizsban, a Grand Hotel­ben, amelyen kilenc angol képviselő, huszonöt francia képviselő és több unióbeli képviselő je­lent meg. A rákövetkező évben a párizsi világ­kiállítás alkalmával kilenc parlament képvisel­tette magát, közöttük a magyar parlament is. A mostani konferencián 25 állam képviselőivel találkozunk. Az 1912-ben módosított alapszabályok sze­rint az interparlamentáris unió célja a parla­menteknek nemzeti csoportba szervezett tag­jait, olyan működésre egyesíteni, hogy az illető államok akár törvényhozás, akár nemzetközi szerződések utján érvényre juttassák azt az el­vet, amely szerint a népek közt felmerült vi­szályokat választottbiróság utján intézzék el. E konkrét magból csírázott ki azután az inter­parlamentáris uniónak ama széleskörű műkő dósé, amellyel ma már át fogja az eg'fcsz világ békemozgalmait és avant guardeja lesz számos nemzetközi kérdésiek. Célkitűzései sok tekin­tetben megegyeznek a népszövetségi eszme nép­szerűsítésére alakult népszövetségi ligák műkő désével, de bizonyos vonatkozásban tekintélye­sebbek ennél, mert tagjai parlamenteknek aktiv és extagjai, akiknek befolyása a kormányokra nyilvánvalóan erős. Az interparlamentáris unió érdeméhez fűződik például a hágai döntőbíró­ság létesítése is, amelyet még a világháború ki­törése előtt létesítettek, de csak a háború utáni korszakban vált a nemzetközi indikátorának, fájdalom még nem egész tökéletes hangszeréül. Mai elképzelés szerint az interparlamentá­ris uniónak tulajdonképpen egy nemzetközi parlamentnek kellene lennie, amely a népek együttes összhangjában nemcsak megérlelne bizonyos jelentős nemzetközi eszméket, de azok­nak konkrét jogi formát is adnak. A világhá­ború utáni korszakba az interparlamentáris unió nem egyszer hallatta bátran a hangját a nemzetközi jog ujjárendezése érdekében, nem egyszer emelte fel szavát, az elnyomott kisebb­ségekért és hogy egy példát is említsünk, Dju- vara a román interparlamentáris és Berzeviggy Albert a magyar interparlamentáris csoportve­zetői nem egyszer késhegyig menő harcot foly­tattak éppen a kisebbségekért. Remélnünk kell, hogy a kisebbségek kérdését talán ezúttal béké­sebb atmoszférában fogják megtárgyalni, mint egyébként. Ami a román parlamenti interparlamentá­ris csoport tevékenységét illeti, arról Djuvara nyilatkozott a lapoknak. Feleleveníti a parla­menti csoport múltját és rámutat arra, hogy Oradisteanu, Dişescu és Titulescu elnöksége alatt e csoport számos esetben jelentős munkát végzett. A román parlamenti csoport részéről Pompei fog előterjesztéseket tenni, de az egyes kérdésekhez számosán fognak hozzászólani. IHÉSáHÚSjjjÜ S/F. BVF. 22J. SZÁM. Hétszeres rablógyilkosság vádjával terhelten állt Horak káplár, a cseh­szlovákiai zsidómészárlás vezére a prágai esküdtszék előtt Cseh légionáriusok a rablőgyilkosságok egész sorozatát követ* ték el Szíovenszkóban a vörös csapatok kivonulása után (Prága, október 1.) A prágai esküdtszék tegnap kezdte tárgyalni annak a bűnügynek a tárgyalását, amely 11 évvel ezelőtt, a bölseviki betörés idején játszódott le a sárosmegyei Nagy vitéz község határában s amelynek 7 ártatlan magyar ember az áldozata. A bolsevikiok kivonulása után Nagyvitéz .sárosmegyei községbe bevonult a katonaság. Mikor a bölseviki csapatok kivonultak, egyesek azt a panaszt tették a katonai hatóságoknál, hogy a falubeliek közül a zsidók segítségére voltak a bolsevik! katonaságnak. A hatóság szükségesnek látta az ügy kivizsgálását és azért utasítást adott Horak Jaroslav legionist,a káp­lárénak, hogy Nagyvitéz községből az összes ott lakó zsidó embereket vezessék elő a hadbíróság­ra. Horák több katonából álló őrjárattal meg is jelent Nagyvitéz községben. Felkereste a bí­rót és berendel tette a Nagyvitézen talált fér­fiakat a községházába. így került Horak Jaroslavhoz a Nagyvité­zen lakó Fleischer bérlő és korcsmáros négy fia és a Lefkovics család három tagja. Horák vezetése alatt, álló patrul kivitte valamennyinkéi Nagyvitéz község hatá­rába, fölállították egymás mellé a hét embert és minden felsőbb parancs nél­kül, sorba lelövöldözték. A négy Fleischer testvér közül Fleischer Ala­dár dr. 10%-os rokkant volt. A legfiatalabb fiú, Fleischer Benő diák volt, mindössze 14 éves, de ő is testvéreinek tragikus sorsára jutott. A ki­végzés előtt Horák felszólította az áldozatokat, hogy adják át neki összes pénzüket. Fleischer Aladár dr. 30.000 koronát adott át, míg a Lef­kovics testvérek közül, Lefkovics József 8700 koronát adott át Horáknak, aki ezt a pénzt ma­gához vette. Horak az esküdtszék előtt Horák közben Amerikába menekült és így csak most kerülhetett bíróság elé. Horák ala­csony termetű ember, szürke ruhában és elegáns lakkcipőben jelent meg a bíróság előtt. Horák semmire sem emlékszik, mire az elnök megál­lapítja, hogy eddig hatszor hallgatták ki és mind a hatszor mást-mást vallott. Hosszas fag­gatás után végül bevallja, hogy önvédelemből követte el a tettet, mert megfenyegették s re­volvert szegeztek reájuk, A tárgyalás második napján Horák azzal védekezett, hogy revolver volt az agyonlőtt embereknél és önvédelemből gyilkolt. A tanúvallomások azonban megdöntötték Ho­ráknak ezt az állítását. Rendkívül izgalmas volt az uj tanú, Fleischer Rózsika, az agyonlőtt négy Fleischer-testvér legfiatalabbik húga ki­hallgatása, aki negyedik gimnazista volt a nagyvitézi rémségek idején. Ma felesége dr. Kardos, podolini orvosnak és öthónapos kis gyermekével jött fel Prágába a tanukihallga fásra és a Korákkal való szembesítésre. Fleischer Rózsika volt az egyetlen a családból, aki látta fivérei elhurcolását és egyedül tar­tózkodott otthon, amikor Horák felhajtá­sára a falubeli parasztok teljesen kira­bolták lakásukat. Fischer kapitány kihallgatása során az el nők feltette a kérdést a tanúhoz, vájjon leher- séges-e, hogy az áldozatoknál revolver volt. mert Horák káplár vallomásában — amelyet egyébként már hatodszor megváltoztatott — azt állítja, hogy az áldozatok egyike revolvert fogott rá és önvédelemből lőtt. Fischer kapitány teljes határozottsággal kijelenti, hogy a hét el­vezetett ember közül egyiknél sem leheteti re­volver, mert a falubeliektől előzőleg mindenne­mű fegyvert elszedtek és akiknél volt revolver, az beszolgáltatta. Bednár János nagyvitézi biró szerint, ami­kor Horák összefogdosta a hét embert, Fleischer Aladár dr., aki tízszázalékos rokkant tiszt volt és csak két mankóval tudott járni, rosszat sejtve, sietve elküldött a bíróért. Bednár biró meg is érkezett., amint belépett az udvarra, Fleischer Aladár dr. könyörögve fordult hozzá: — Ha Istent ismer biró ur, nem hagy min­ket magunkra és velünk jön, — mert nem tu­dom, mi fog itt történni! Elnök: És Ön velük ment? Bednár: Igen, elkísértem őket. Egész a falu határáig vezették a hét embert. Dr. Fleischer Aladár 29 éves ügyvédet, Fleischer Simon 26 éves gazdászt, Fleischer Vilmos 20 éves zász­lóst és Fleischer Menyhért 15 éves iskolai ta­nulót, aki a kassai kereskedelmi iskola első osz­tályát végezte, továbbá Lefkovics Viktor jo­gászt, Lefkovics Arthur orvost és Lefkovics Jó­zsefet, aki születésétől kezdve béna volt. Mikor elérkeztünk a falu határában elterülő mező­ségre, Horák felszólította a hét, embert, adják oda minden pénzüket és értéküket. Láttam, amint Fleischer Aladár elővette pénztárcáját, amelyben nagyon sok pénz volt és a többiek is a pénzt szótlanul mind odaadták Horáknak. Floiseherné drámai erejű vallomása után a per- beszédekre került a sor. ítélet mára várható. „Horak káplár ártatlan“ A prágai esküdtbiróság kétnapos tárgyalás után ma délután felmentette Horák Jaroslav volt legionista káplárt. Noha a kétnapos pör beigazolta, hogy az egykori legionista káplár minden ok nélkül lövetett, agyon az 1919. évi csehszlovákiai harcok folyamán 7 ártatlan zsi­dó fiatalembert, akiket a magyarok javára folytatott kémkedéssel gyanusitotak. A tárgyalóteremben a tárgyalás utolsó órá­jában a végsőig feszült az izgalom. A védő beszéde közben szélsőnacionalista elemek antiszemita tüntetést rendeztek, ugyhogy az elnök kénytelen volt megfenyegetni a közönséget, hogy kiüritteti a termet. Az esküdtek tanácskozása alig félóra hosz- szat tartott. Arra a kérdésre: bünös-e Horák Jaroslav gyilkosság bűntettében, tizenkét nem­mel válaszoltak, arra a pótkérdésre pedig, bü­nös-e felindulásban elkövetett emberölés vétsé­gében, hét igen-nel. Az esküdtbiróság a verdikt alapján fölmentő ítéletet hozott. Az ítélet kihirdetését a közönség nagyrésze és a törvényszéki palota körül összegyűlt több­ezerlonyi tömeg viharos felháborodással fo­gadta. Horák káplárt talán meg is lincselte volna a tömeg, a bíróság azonban agy rendelkezett, hogy a fölmentett vádlott továbbra is letartóz­tatásban marad, miután az államügyész semmi­ségi panaszt jlentett be az Ítélet ellen. A nagy­vitézi pogrom ügye rövidesen felsőbíróság elé kerül. ’OE A legnagyszerűbb lelki élmény! A legizgalmasabb olvasmány! ÍTALO BALBO olasz légügyi miniszter könyve: Hepülőrajjókkal az óceánon át 65 képpel, 1 térképpé!. Az olasz repúlöflotta útja Brazi'iába. Ara 340 lei kötve. A pénz előzetes beküldésére porlómenteseh küldi a Minerva Ch:.-Kolozsvár, Str Reg Maria (Deák F. u.) /. 1 1 5 5 \ \

Next

/
Thumbnails
Contents