Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-26 / 245. szám

November 4.-én Wesselényi ucca (Calea Regele Ferdinand) 2/a alá költöznek. Költözés előtti vásárukon mindent erősen leszállított áron adnak el OH JAJT Ma köhög, ha rekedt, kérjen HIEKiLPASZTI LLÁI' Valóban hatásos gyógyszertartalmú gyógy- cukorka, amely csillapii ja a köhögést és oldja a nyálkát. Kapható minden gyógyszertárban és drogueriában. EGGER MELLPASZTiLlA csakhamar meg­gyógyított ! megöl ez az átkozott k öhögés! Mikor szüntethető meg a bérieti viszony? A lakbérleti törvények helyes magyarázata o A nagyobb városokban és így Kolozsvárt is a bérlők jó nagy része nem magánjogi szer­ződés, banem a lakbérleti törvények kivételes rendelkezései alapján lakik a kényszerbérletben birt lakásokban. Az e csoportba tartozó bérlők háztulajdonossal szembeni viszonyát nem a ma­gánjogi szabályok, hanem a lakbérleti törvé­nyek rendelkezései szabályozzák. Száz és száz esetben történt és történik meg, hogy a nem mindig barátságos, feszült viszonyból kifolyó­lag nézeteltérés, veszekedés van napirenden a bérlők és háztulajdonosok között, sőt nagyon gyakran a törvény különleges oltalmában el­bizakodott bérlők a becsületsértő szavak hasz­nálatára ragadtatják magukat. Ilyen esetekben, ha magánjogi bérleti vi­szonyról van szó, egyszerű az eljárás, mert a Kolozsvár Városi Lakbérleti Szabályrendeleté­nek 15-ik szakasza, kétséget kizáró módon fel­jogosítja a háztulajdonost, hogy bérlőjének a bérletet rögtöni hatállyal felmondja. Ugyan-e jog illeti meg a bérlőt is. Az a kérdés, alkalmazható-e a városi lak- bérleti szabályrendeletek e szakasza, ha a lak- bérleti törvényen alapszik a bérleti viszony? E kérdésben a joggyakorlat még nyíltan állást nem foglalt, számos esetben utasította el a bí­róság a háztulajdonos ez alapon beadott kere­setét azzal az indokolással, hogy tekintettel arra, hogy a háztulajdonos és bérlő viszonyát a lakbérleti különleges törvények szabályozzák, a magánjogi jogszabályok és igy a városi lak­bérleti szabályrendeletek e fennti szakaszának rendelkezései is e jogviszonyok megítélésénél hatályon kívül vannak helyezve. Sok esetben meg a háztulajdonosok e fenti téves indokok miatt nem is próbálták meg a kitelepitést ezen az alapon. Van az 1927. évi»lakbérleti törvénynek ren­delkezése arra nézve, liogy büntető szankcióval sújtsa a rosszakaratuan bérlőjét háborgató ház- tulajdonost, vagy a háztulajdonost sértegető bérlőt; e törvény 46-ik szakasza értelmében a járásbíróság 1000—10.000 lejig terjedhető és 15 naptql 4 hónapig terjedhető elzárással büntet­heti úgy a háztulajdonost, mint a bérlőt, ha nem megengedhető, provokáló eljárással zavarják egymás, vagy a többi lakók nyugalmát. Azon­ban e provokáló magatartásnak nem lehetett a bérleti viszony megszüntétése a jogi következ­ménye. Véleményem szerint azonban az üy ebetek­ben is feltétlenül alkalmazandpk a magánjogi szabályok és itten Kolozsvárt alkalmazandó a városi lakbérleti szabályrendeletek 15-ik szaka­sza, mely feltétlenül megengedi a lakbérleti vi­szony azonnali megszüntetését. Az 1927. évi lakbérleti törvény 49. szakasza kétséget kizáró módon rendeli, hogy „A bér­szerződések meghosszabbítására vonatkozó ösz- szes törvények, törvényrendeletek és végrehaj­tási utasítások hatályon kívül helyeztetnek és azokban az esetekben, amelyekben ez a törvény rendelkezéssel nem bir, az érvényben levő pol­gári törvények alkalmazandók és igy a rendes törvény nyer alkalmazást.“ Tekintettel arra, hogy sem az 1927. évi lakbérleti törvény, sem az ezt teljes egészében érvényben tartó 1928— 29—30 és 1931. évi törvények nem tartalmaznak rendelkezést ez irányban, az érvényben levő polgári törvények, a magánjogi rendelkezések nyernek alkalmazást. Világos tehát, ba a „bérlő a bérleményt a helyiségek bérleti rendeltetésével össze nem férő módon használja“, ha eljárásával, tetteivel, vagy vétkes mulasztásával a bérlet rendelteté­sét veszélyezteti, vagy jogtalan eljárásával tűr­hetetlenné teszi a háztulajdonossal szembeni vi­szonyt, a bérleti viszony azonnal megszüntet­hető és a bérlő azonnal kitelepíthető a városi lakbérleti szabályrendeletek 15-ik szakasza ér­telmében, tekintettel arra, hogy a lakbérleti vi­szony jogi következményeinek megítélésénél e fenti szakasz is az 1927. évi lakbérleti törvény 49. szakaszának értelmében alkalmazandó. XIV. EVF. 245. SZÁM. A tövény csak igy magyarázható és csak igy érhető el az a szociális cél, hogy senki jogi következmények nélkül, büntetlenül nem élhet saját jogával úgy, hogy ezáltal másnak, a mi esetünkben a háztulajdonosnak kárt okozzon, mellyel egyenlő az, ha őt jogtalan eljárásával saját házának békés használatában zavarja. Szükségesnek tartottam e kérdést rövidéi» megvilágítani, mert amint már emlitettem, e kérdés megítélésénél még nem alakult ki a he­lyes álláspont és joggyakorlat, pedig szükség van a helyes eljárása, tekintettel arra, hogy amint az előre látható, a gazdasági válság kö­vetkezményeként a lakbérleti törvények a jövő évben is meghosszabbítást nyernek. Dr. Péterffy Jenő. Hécsl»ess9 Mim elleniben é$ Fiaa saséban merényleteket terveztek a Saorvüt emigrál elő vezérel ellen Az ckf. í 5-ére tervezeti merényleteket sikerűt idejekorán leleplezni (Bécs, október 24.) A Reichspost értesülése szerint ■Münchenben,; Bécsben és Fiúméban ok­tóber 15-ére merényletet terveztek a horvát emigráció vezetői ellen. A terveket idejében sikerült leleplezni és igy a merényleteket nem hajthatták végre. Münchenben letartóztatták Gruber Pero szerb újságírót, aki Pavelics hor­vát emigráns vezért halállal fenyegette meg. Gruber a rendőrségen beismerte, hogy bizonyos körök kétmillió dinárral fi­zették meg azért, hogy Pavelicset tegye el láb alól. Az emigráns politikusokról összeállított fekete listán nagyon sok horvát vezér neve szerepel. Az osztrák rendőrségei állandóan támadják, hogy érthetetlenül enyhe módon bánik Matuskávai (Bécs, október 24.) Az osztrák és a német sajtó tovább folytatja támadásait az osztrák rendőrség ellen, amely Matuskávai túlságosan elnézően és szinte érthetetlen módon enyhén bánik. Megállapítják, hogy már az anspachi merénylet után az osztrák rendőrség feljelen­tést kapott, amely szerint határozottan Ma tus­kát jelölték meg, mint a merénylet elkövetőjét, ennek ellenére az osztrák hatóságok nem tettek ellene semmit sem, noha nagyobb éberséggel úgy a jüteborgi, mint a biatorbágyi merényle­tet meg lehetett volna előzni. A Neues Wiener Journal az ügyről Írott nagy cikkében kétség­telennek jelenti ki azt, hogy Matuska kommu­nista. A magyar rendőrség megállapította a merénylőről, hogy Kun Bélának jó barátja és segítőtársa volt. Ezzel szemben a szélső balol­dali és kommunista sajtó mindenképpen azt szeretné bizonyítani, hogy Matuskának semmi köze sincsen a kommunizmushoz és egyszerűen beteg idegzetű ember. Megállapításukat meg­cáfolja az a körülmény, hogy a leghirnevesebb pszichiáterek megfigyelésük során úgy talál­ták, hogy Matuska lelkiéletében nincsenek kü­lönösebb rendellenességek. >^GL.g3BEE3Bg3Bg5flEJB-.dl.a-^.aL-a.a a.H- M Őszi, téli ruhákat legolcsúblian fest, tisztit „Unió“, Clujf aEBsaEacgggraaa Gyár : Reg. Ferdinand 133 Fiókok: Reg. Maria 11., Str Bariţiu 2., Cal. Moţilor 112

Next

/
Thumbnails
Contents