Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-25 / 244. szám

8 XIV. ÉVF. 244. SZÁM. A tuberkulózis legújabb próblémái A Calmette per, amelyik 75 csecsemő halá­lára és 100 gyermek tüdőbajos megbetegedé­sére lesz hivatva világosságot deríteni, nem szű­kölködik drámai jelenetekben. Természettudo­mányi, jogi és erkölcsi érvek egész áradatai te­szik izzóvá a tárgyalóterem fülledt levegőjét. Hogy a kérdés milyen véget fog érni és Deycke professzort mire fogják Ítélni, ma még nem le­het tudni. Bizonyos, hogy hibát követett el ak­kor, amikor preparátumát, amit a Calmette preparátum alapján és mintájára készített, gyó­gyítás céljaira adta ki. Azonban bizonyos az is, hogy hasonló tévedések az emberi foglalkozá­sok minden ágában fordulnak elő. Hogy Deycke professzor esetében ilyen tragikus fordulatot okozott a tévedés, annak oka az, hogy Deycke professzor szeréi emberek gyógyítására hasz­nálta — sikertelenül. Nemcsak, hogy nem sike­rült a gyógyítás, de súlyos katasztrófa okozó­jává vált és ezért kell most felelnie Deyckenek, aki ettől eltekintve lehet kiváló tudós. A tuberkulózis leküzdésére irányuló tö­rekvés nagyon régi keletű és érthető az, hogy arra hivatottak, sőt, hívatlanok is minden esz­közt megragadnak arra, hogy a tuberkulózis le­küzdésére és gyógyítására alkalmas szert vagy eljárást találjanak ki. A tuberkulózis bacillusának felfedezését Kocának köszönhetjük. Sajnos, ennek a bacil- lusnak a vizsgálata akármennyire is elöhala- dott stádimban van, hiányoznak belőle azok a kémiai s biológiai elemek, amelyek mint beteg­ség okozónak a legyőzését a teljes siker remé­nyében lehetővé tennék. Kétségtelenül variénak eljárások és módok ennek a rettenetes népbe­tegségnek a leküzdésére s talán az idő sincs messze, mikor a Koch-féle bacillus természet­rajzának felderítésével ugyanolyan alapon ve­heti kezdetét a tuberkulózis elleni küzdelem, mint azt sok fertőző betegség esetében látjuk, de ma még csak tapogatódzások folynak. A legutóbbi hónapok kutatásai a Koch-féle bacillusról sok érdekes dolgot állapítottak meg. Bármennyire is nélkülözik még ma ezek a meg­állapítások a praktikus jelentőséget, nagyon könnyen megeshetik, hogy ezekből fog rövide­sen kisarjadzani az orvosi tudomány sikereinek egyik legújabb hajtása. Első helyen kell ezek közül felemlítenünk dr. Hans Much hamburgi orvos-professzor kí­sérleteit, aki élő növényeket oltott be tuberkuló­zis bacUlusokkal. Megállapította, hogy van- \fiak növények, amelyek a tuberkulózis bacillu- sokat rövid idő alatt teljesen megsemmisítik és a növényekben a bacillusok sem mikroszko­pikus utón, sem kísérleti oltások utján többé nem mutathatók ki. Külön érdekességet kölcsö­nöz ezeknek a kísérleteknek, hogy ezek közé a növények közé tartozik a dohány-növény és a fokhagyma. Természetesen Much sok más nö­vényt is talált, amelyiknek élő szövete elpusz­títja a tuberkulózis bacillusait. Vajnnak aztán növények, amelyek a tuber­kulózis bacillusokat nem semmisitik meg, azon­ban bármilyen mennyiségben is vannak jelen szöveteikben tuberkulózis bacillusok, ez életmű­ködésüket egyáltalában nem zavarja, tovább növekednek, virágoznak és magot érlelnek. Ezek közé a növények közé tartozik például a napra­forgó és a tök. A növények harmadik csoportja a tuberku­lózis bacillusokat életben hagyja, sőt, növeli fertőző képességüket és virulenciájukat. Fon­tos ezeknél a kísérleteknél, hogy a növényi or- ganizmusbá^i mindezek a folyamatok rendkívül gyorsan folynak le. Állatkísérleteknél ugyanis hónapok, vagy évek kellenek az eredmények konstatálásához. A másik érdekes eredmény a tuberkulózis kutatásának terén, hogy amerikai kutatók a tuberkulózis bacillusának testében különös ve gyületeket találtak, amelyek a természetben nem fordulnak elő. Ezek közül külön megemlí­tést érdemel a phitonsav. Azért kell ezt kiemel­nünk, mert önnek a vegyületnek valószínűleg fontos szerep jut a tuberkulótikus megbetegedés tüneteinek előidézésében. Az eddigi kutatások tdfnusága szerint ugyanis a tuberkulózis bacillusoknak az LîihfA FMOU'KESSfflóSOViRBft AMBROSI,FISCHER&C® , AIUD,^UD.ALBA ÁRJEGYZÉK DJJTMA& emberi szövetre gyakorolt roncsoló hatása ennek a savnak a rovására irható. Ha az ame­rikai kutatók praktikus irányban is tovább fejlesztik felfedezéseiket, valószínű, hogy a tu­berkulózis gyógyítását rövidesen egészen uf alapokra fogják fektetni. A lübecki nagy per folyik. Vájjon az ítélet visszaadja-e majd a halottakat és a betegeket szüleiknek? Mindenesetre úgy kell az esetet fel­fognunk, mint az emberi kultúra haladásának egy olyan zökkenőjét, amelyik bármennyire is- tragikus és bármennyire is szomorú, a haladás szolgálatában és a haladás jegyében vált korcs szülötté. A biijnösnek azonban bűnhődnie kell, mert így kívánja a morál. Dr. —Z. —z. Tizenkét kalapácsütéssel agyonütötte édesapját és anyját Bódi Benedek 31 éves csókfalvi kovácsmester Egy eltűnt kalapács körüli vita idézte elő a bestiális gyilkosságot Hatvanhétéves édesanyját azért ölte meg, mivel segítség ntán kiál­tozott — A gyilkos önként jelentkezett a (Csókfalva, október 23.) Csütörtökön, a haj­1 Órák Iliin tigern három á.xr körüli cr'ţro.T'YnoIr ól_ makkfalvi cseizdőrőrsön nali órákban tizenhárom év körüli gyermek ál litott be dr. Sámuel Samu erdőszentgyörgyi körorvoshoz. — Doktor ur — mondotta izgatottan — jöjjön azonnal Csókfalvára, mert a mester agyonütötte szüleit. Sámuel dr. azonnal autóra ült, s rövid tiz perc leforgása alatt már Csókfalvára érkezett. Az inasgyerek elvezette Bódi József kovács- mester házához. Az udvaron óriási tömeg s az emberek izgatottan tárgyalták az éjszakai bor­zalmas eseményeket. A kút mellett a földön el­nyúlva feküdt a hatvanhét éves Bódiné. Körü­lötte csupa vér. Fején öt hatalmas seb, háta és karja szintén összetörve. Még lélegzett. Az or vosi beavatkozás azonban nem járt eredmény­nyel, mert egy negyed óra múlva már halott volt. A kovácsmühelyben az üllő mellett pedig szétroncsolt koponyával feküdt Bódi József. Fején hat súlyos kalapácsütés nyomát fedezték fel. Arca teljesen el volt torzulva. A föld pedig vérrel itatott. Mi történt a szerencsétlen házaspárral? —- erre a kérdésre Bódi József tizenkét éves fia adta meg a választ. — Szerdán este Bódi Benedek a szülők leg­nagyobb gyermeke, aki szintén a kovácsmester­séget űzte, összetűzött édesapámmal. Arról folyt a vita, hogy ki vitte el a kalapácsot? Apám azt mondotta, hogy Benedek. Ő pedig ta­gadta. Tiz óra körül mindnyájan lefeküdtünk, de az ágyban is tovább folyt a veszekedés. Éj­fél körül Benedek izgatottan felkelt, rövid idő ► ► ► ► ► ► & ► ► ► ► > ► ► ífc­> 10 LEIBE SEMKERUL ÖNNEK r / / A MÁR ÉREZHETŐ AZ OLCSÓSÁG ! ◄ «I ◄ < < ◄ <4 < < ◄ r.d, / m a legnívósabb és legszebb kiállítású, magyar, mélynyomásu rádiószaklap, HA ELŐFIZET EGY ÉVRE 500 LEIÉRTI Az árakat leszállítottuk! Előfizetés: 1U évre 140 lei, xh évre 265 lei. Okvetlenül használja ki a kedvező alkalmat és küldje be előfizetését a Keleti Újság kömyvosztályálioz, Cluj-Kolozsvár, Főtér 4 sz. k.AAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ múlva apám is. A gyermek kisebb szünetet tart. Zokog. Csak nagynehezen tudja folytatni a borzalmas események leírását. — Egyszer csak dulakodni kezdtek. Bene­dek öklével ütlegelte. Apám a műhelybe mene­kült, ő pedig utána. Egyszer csa& egy sikoltás­ra és jajkiáltásokra lettünk figyelmesek. Anyámmal együtt a műhelybe siettünk, ahol az üllő mellett találtuk apámat. Koponyájából pa­takzott a vér, a bátyám pedig mellére térdelve, a kalapáccsal tovább ütötte. A továbbiakat alig hallható hangon be­széli el. — Édesanyám ijedten rohant az ueeára. Mielőtt azonban a kis kaput elérhette volna, bátyám észrevette távozását. Utána rohanva a kút mellett őt is leteritette. A véres gyilkosság annyira felbőszítette a falusi embereket, hogy valóságos hajsza indult meg a gyilkos után. Bódi Benedeket azonban hiába keresték, mert mintán végzett szüleivel, az itatónál a legnagyobb lelkinyugalommal megmosdott és a legközelebbi mezei utón, a makfalvi csendőrséghez sietett. — Őrmester ur kérem, megöltem apámat és anyámat, tartóztassanak le. A csepdőrség természetesen azonnal őrizet­be vette, ők azonban még nem voltak tisztában a helyzettel. Vájjon ez az ember nem akarja lóvá tenni őket. Éppen ezért azonnal szekérre ültek. Csókfalván aztán személyesen győződ­hettek nleg arról, hogy Bódi Benedek a leghes- tiálisabb kegyetlenséggel végzett szüleivel. A gyilkost bilincsbe verték s az esetről je­lentést tettek a felettes hatóságoknak. Majd a csendőr Őrsön kezdetét vette Bódi kihallgatása. Most már nem viselkedett olyan nyugodtan. Kivörösödött arccal, idegesen mondotta el, hogy csúfosan összeveszett édesapjával, aki lopással gyanúsította meg. A dulakodás hevében kala­pácsot ragadott s azzal hatszor fejére sújtott. — Édesanyja semmit sem csinált s azt is le­tér itette? — 0 ide akarta csőditeni az egész falut. Az emberek biztosan meglincseltek volna. A gyilkost egyelőre a makfalvi csendőrőr­sön tartják. Ugyanis több mint valószínű, re­konstruálják az egész bűntényt. A gyilkos nős, kétgyermekes családapa. Amikor felesége tudomást szerzett az esetről, elájult. A két gyermek pedig ideggöresöt ka­pott. A vizsgálat során a csendőrség összegyűj­tötte az összes bűnjeleket. Megmérték a kalapá­csot, pontosan három és félkilót nyom. A vért azonban nem volt szabad letörölni róla. <S/VW«VWWWWVWW1/SAA.'VWWWW Bukaresti szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk: SCARÂ01 NAGY LAJOS Bucureşti, Sir. Progresului 3. Etaj II. Teiefonszám: 319-23.

Next

/
Thumbnails
Contents