Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-25 / 244. szám

'f»•' TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. ClajKolozsvár, 1931 október 25. Vasáí nap ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. XIV. évfolyam, 244.-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. A Goldís-nyilatkozat meggondolásra figyelmezteti a bukaresti közvéleményt (Kolozsvár, október 23.) Maniu Gyula ott­hagyta badacsonyi magányát s pénteken meg­érkezett Kolozsvárra. Rövid itteni tartózkodása után pedig tovább utazott. Holnapra Buka­restbe várja a párt s főképpen Mibalache, aki­nek fontos tárgyalnivalója van Maniuval. Nem látszik kizártnak, bogy Maniu királyi kihall­gatásra kapott volna meghivást, bár erről nem Írnak semmit a bukaresti lapok. Maniut várják Bukarestben. Maniu, a nemzeti parasztpárt lemondott el­nöke, szombaton, legkésőbb vasárnap reggel Bukarestbe érkezik. A pártkörben úgy mond­ják, hogy „bizonyos udvariassági“ látogatáso­kat akar tenni és ez a célja utazásának. Miba­lache éppen ezért lemondott badacsonyi utjá­nak tervéről és a két politikai vezér Bukarest­ben fog találkozni. A Lupta foglalkozik Maniu és a nemzeti parasztpárt helyzetével és Maniunak a párt élé­ről való visszavonulása körülményéivel. Maniu ekkor nem tett egyebet, mint levonta a konzek­venciákat. Maniu a korona részéről a legtelje­sebb elismerést kapta, amikor a parlament tel­jes támogatását biztositotta a koncentrációs , kormány részére, amely Titulescu elnöklete alatt alakult volna meg. Másnap mégis a Ior- ga—Argetoianu-kormány tette le az esküt. A helyzet még ma is ez és igy semmi ok sincs arra, hogy Maniu meg­változtassa eddigi álláspontját. Mibalachet a napokban újra kérni fogják, hogy ő vállalja a pártelnökséget, de a kérés vissza- utasitásra fog találni. Vaida sem hajlandó át­venni a párt vezetését és igy meg fog maradni az eddigi helyzet. Közben a nemzeti parasztpárt tanulmányi bizottsága szorgalmasan dolgozik az országos kongresszus elé terjesztendő programon, amit teljes egészében Titu­lescu is magáévá tesz. Ez a program még jobban a párthoz fogja köt­ni Titulescut, sőt nem látszik kizártnak, hogy döntő befolyása lesz abban, hogy a londoni kö­vet vállalja a pártelnökséget. Ennek a megol­dásnak Maniu is hive. Goldisnak igaza van. Goldis Lászlónak az erdélyi helyzetről adott interjújával kapcsolatban újból felelevenedett a bukaresti lapokban a regionalizmus feletti vita, amely — amint emlékezetes — olyan vi­harosan folyt Boila Romulus alkotmányterve­zetének megjelenése idejében. Az Adeverul ve­zércikkben analizálja a Goldis-intervjut. Túl­zásnak tartja azt a kijelentést, amely szerint Erdélynek állandó követelése az, hogy erdé­lyiek vezessék ügyeit. El fog majd jönni az az idő — irja a lap — amikor Erdély is éppenugy, mint Moldova, teljesen bele fog tagolódni az egységes Románia kereteibe s Erdély nem lesz más, mint egy történeti elnevezés. Eddig az időpontig azonban Goldisnak igaza van, Erdély adminisztrációját az erdé­lyieknek kell intézni. Ez nem önszeretetnek a kérdése és regionaliz musról sem lehet beszélni, noha az még iga­zolná is a bukaresti politikai központ Erdéllyel szembeni hibás" magatartását. Elegendő erre az a példa, amelyiket Goldis idézett és amely szerint Aradmegyében negyvenhét regáti taní­tót neveztek ki, mig a tanítóképzőt vég­zett aradmegyei ifjak diplomával a zse­bükben éhenhalnak. Ez tipikus esete annak az abszurdum politiká­nak, amelyet Erdéllyel szemben folytattak. Idézi az Adeverul Goldis következő mondá­sát is: a magyar rabszolgaságot eltűrtük azzal a gondolattal, hogy tudatos és minket elnyomni akaró elenségektől jön, de a testvéreké sokkal mélyebb keserűség nyomait hagyhatja ben­nünk. Meg kell már egyszer érteni a történeti igazságot a valóságok teljes tényénél, hogy* Erdély nem meghódított tartomány, ahol akár­mi szabad. — Ezt — folytatja az Adeverul — be kell látniok a politika vezetőinek és magatartásuk- dani. kai nem növelhetik az erdélyi románság kese­rűségét, mivel abban a kisebbségek centrifugá­lis törekvései hatalmas erkölcsi támaszt fog­nak találni. Ugyanígy panaszolnak a besszarábiaiak. — Érdekes egyébként — irja a lap — hogy teljesen hasonló panaszok hallatszanak Besszarábiából is és a Glasul Bucovinei cimü lap, amelynek Nis- tor, volt liberális miniszter a főszerkesztője, szintén olyan cikket hoz, amely nem egyéb, mint a Goldis-féle kijelentések besszarábiai pa­rafrázisa. — A közvélemény megítélésére bizzuk, — irja a Glasul Bucovinei, hogy kik a regionalis- ták: mi bukovinaiak-e, akiket rendszeresen mellőznek a terület ügyeinél, vagy azok, akik ezeket a helyeket nem bukovinaiakkal töltöt­ték be? Ez nem regionalizmus, hanem csak jog az aktiv és méltó életre. A Dimineaţa hozzáfűzi ezekhez a megnyi­latkozásokhoz, hogy nem elég rágalmazó hadjáratot folytatni a regionalisták ellen, a probléma rendkívül fontos, azt nagy körülte­kintéssel kell tanulmányozni és meg is kell ol­iné" nincs megoldás a I£!armorosch»Bank ügyében A bukaresti piacon biztosra veszik, hogy a Marmorosch megfelelő garanciákat tud adni a kormánynak — A kormány cáfolja a kül­földön elterjedt híreket (Bukarest, október 23.) Pénteken délelőtt Argetoianu pénzügyminiszter, Manoilescu, a Nemzeti Bank kormányzója és Roger Auboin, a francia pénzügyi szakértő tovább folytatták ta­nácskozásaikat a Marmorosch Bank szanálása ügyében. A tanácskozás során megvizsgálták Argetoianu javaslatát és fél 12-ig tartó vita után úgy döntöttek, hogy azt Manoilescu a Nem­zeti Bank igazgatósági ülése elé viszi. A jegybank tanácskozásaira meghívták és bevonták Kauffmann Oszkárt, a Banca de Cre­dit Román vezérigazgatóját is, akivel közölték Argetoianu megoldási tervét. A pénzügyminisz­ter egyébként pénteken az egész nap folyamán a különböző bankok vezetőivel tárgyalt. Délelőtt 11 órakor Manoilescu elnökletével a Nemzeti Bank megtartotta azt az igazgatósági ülést, ame­lyen Argetoianu javaslatát tanulmányozták. A hozott határozatot szombaton reggel kilenc óra­kor közük a pénzügyminiszterrel. Kormánykörökből újból és erőteljesen cáfolják azokat a hí­reket, miszerint Argetoianu a bankbeté­teket zárlat alá akarná venni. A Nemzeti Bank igazgatósága hallani sem akar ilyen intézkedésekről, amelyeket egyál- talábán nem tart szükségeseknek és indo­koltaknak. A jegybanknak az a vélemé­nye, hogy a többi bankok helyzete nem teszi szükségessé az újabb szanálási in­tézkedéseket és valószinü, hogy ilyen értelemben a Nemzeti Bank igazgatósága hivatalos közleményt is fog kibocsátani. A külföldön a pénzügyi eseményekkel kap­csolatban elterjedt tendenciózus hirekre a kor­mány és a Nemzeti Bank táviratot küldött az összes külföldi jegybankokhoz. A táviratot Ar­getoianu és Manoilescu Írták alá és szövege a következő: — A Banca Marmorosch üzleti szünete belső rendelkezés eredménye és a pénzinté­zet magánügye. A pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank kategorikusan megcáfolja azokat az elterjedt híreket, amelyek szerint Romániában a banküzletek szabadságát korlátozták volna. Ezek a tendenciózus hí­rek minden alapot nélkülöznek. Ismeretes, hogy Manoilescu és Argetoianu között nézeteltérések támadtak a Banca Mar­morosch szanálásának módja tekintetében. Ar­getoianu azt kérte, hogy a Nemzeti Bank négy­százmilliós gyorssegélyt adjon a pénzintézetnek a teljes likvidálás biztosítására. Manoilescunak más terve volt. Ilyen körülmények között tör­tént mindkettőjük királyi kihallgatása, amelyen Manoilescu álláspontja győzött. Argetoianu en­gedni volt kénytelen és három napi haladékot kért és kapott a megoldásra. Tegnap délután Argetoianu újra kihallgatáson volt az uralkodó­nál, hogy jóváhagyást kérjen tőle uj megoldási javaslatához. A liberális lapok Argetoianu kibontakozási terve ellen foglalnak állást és a parlament azonnali összehívását köve­telik, hogy az ország képviselete vélemé­nyét nyilváníthassa a mostani fontos kérdésekről. A kormány azonban egyelőre még nem óhajtja a parlament összehívását. A bukaresti piac teljesen nyugodtan fogadja az újabb fejleményeket, biztosra veszik, hogy a Marmorosch Bank a rendelkezésére bocsátott szünet alatt oly garanciákat tud a kormánynak nyújtani, amelyek alapján a kibontako­zás útját meg lehet találni. Argetoianu miniszternek szintén ez a véle­ménye, amelyhez a kormány tagjai is csatla­koztak, ily módon a Marmorosch Bank ügye a román belpolitika legfontosabb ügyévé fejlődött. Stefanescu delegált igazgató és Dimitriu adminisztrátor délégué átvették a bank ügyei­nek vezetését.

Next

/
Thumbnails
Contents