Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-24 / 243. szám

TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. 1 Cluj Kolozsvár, 1931 okié bér 24. Szombat KELETIlífSJtG ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYASPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. XIV. évfolyam, 243.-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. A községek költségvetése A kormány és a jegybank erélyes intézkedésekkel siet a hitelélet segítségére Három napig szünetel a Marmorosch Bank Bukarest nyugodtan fogadja az eseményeket A tőzsde bizakodó, az árfolyamok emelkedtek Ha az állam valakit és valamit szanál, ezt a kötelezettségét úgy kell teljesitenie, hogy ne kergessen ezekkel másokat csődbe. Ezúttal csak arról a csődről beszélünk, amibe a kormány a községeket és városokat kergeti. Mert ebből az lesz. Azokból a határozatokból lesz községi csőd, amiket az állami költségvetés redukálásának során kiokoskodnak. Azokból a kitalált csala­fintaságokból, amikkel be akarják csapni a vi­lágot s amiknek elhatározása után mintha jót nevetnének, hogy sikerült kitalálni. A közoktatásügyi minisztérium költségveté­séből levágták azt a hatalmas summát, amivel a pénzügyminiszter helyzetét megkönnyíteni akarják. Elővették az ollót s minden messzi kö­vetkezmények gondjainak a távoltartásával, kivágták azokat a lapokat a költségvetésből, amik az állami oktatásügyet tartalmazták. Egy szerűen kivágták a közoktatásügyet a közokta­tásügyi minisztérium büdzséjéből s ezt a kivá­gott papirosköteget nyújtották Argetoianu mi­niszternek, hogy a huszonötmilliárdos költség- vetés diadala teljes legyen. Kimondották, hogy az iskolák fenntartását ezután egészen a közsé­gekre, városokra, falvakra hárítják el. Ezúttal nemcsak az elemi iskolákról van szó, hanem a középiskolákról is. Már több esztendővel ezelőtt megcsinálták azt, hogy az állami elemi isko­lák fenntartásának költségeiből a súlyos részt az állam átruházta a községekre. Az állam csak a tanítóinak a fizetéséről gondoskodott, minden egyebet a községnek kellett viselnie. Ezzel nyo moritottak meg minden várost és falut úgy, hogy reális költségvetési egyensúlyt sehol nem tudhattak csinálni. Sem faluban, sem város­ban s annyi község között Kolozsvárnak a pénz­ügyi helyzete is ezért nem volt komolyan egyensúlyba hozható. Ezzel zaklatták annyit és olyan drákói végrehajtások utján a magyar falvak népét, de kijutott ebből a zaklatásból a nem magyar falvak lakósainak, akik azonban nem tartanak fenn más iskolákat is. Most ki­mondották, hogy a tanítókat sem fizeti az ál­lam és semmit sem fizet az állami iskoláknak. Mindent viseljenek a községek. Tovább mentek: a középiskolák egész dologi kiadásait, sőt a sze­mélyi kiadásoknak is jelentős részét a közsé­gekre hárítják. Nem is beszélve arról, hogy mire való a közoktatásügyi minisztérium, ha az is­kolák fenntartásának gondja nem terheli őt s nem beszélve arról sem, hogy elárasztották az országot a felesleges iskolák olyan óriási szá­mával, amiből nem tudnak eleget leépíteni: ezeknek az iskoláknak már csak a neve lesz a lényegben állami. Miért nevezik ezután is ál­lami iskoláknak azokat, amelyekhez nem ad az állam egy fityinget sem 1 S ha voltaképpen köz­ségi iskolákról van szó, akkor a község olyan iskolákat tarthasson fenn, amilyeneket a törvé­nyes keretek között fenntartani akar. A ki­sebbségi egyezménynek a székely autonómiára vonatkozó része itt most fontos szerepet talál­hat annak a kérdésnek a felvetésében, hogy ráerőszakolhatja-e a székely községekre a kor­mány az állami iskolák fenntartását. Más minisztériumok is igyekeznek a maguk büdzséjéből kiírni egyes tételeket azzal, hogy a községekre hárítják. De éppen elég az iskolák­nak az átcsusztatása ahhoz, hogy a községi pénzügyek az egész vonalon elintézhetetlenül felboruljanak. Különben is, ez az áttolás volta­képpen nem jelent egyebet, mint a polgárság­nak uj adóval, uj közteherrel való nyomoritá- sát. Az állami adó marad, a közoktatásügy ha­talmas kiadásait pedig a községeknek kell va­lamilyen formában kiróniok. A fizetéssel azon­ban baj lesz s a községek a csőddel nézhetnek szembe. (Bukarest, október 22.) Manoilescu, a Nem­zeti Bank kormányzója, miután Szinajában je­lentést tett az uralkodónak a Banca Marmo­rosch helyzetéről, szerdán este fél 10-kor vissza­tért a fővárosba, majd 10 órakor felkereste Ar­getoianu pénzügyminisztert és kettőjük között újabb tárgyalás volt azokról a rendszabályok­ról, amelyek a Banca Marmorosch-sal kapcsolat­ban szükségesekké váltak. Éjszaka fél 12-kor a Nemzeti Bank igazgatósági értekezletet tartott Manoilescu elnökletével, ezen részt vett Roger Auboin is, a Nemzeti Bank francia pénzügyi szakértője. A tárgyaláson a leghatározottabban leszögezték azt az elvet, hogy minden intézkedést meg kell tenni ab­ban a tekintetben, boy a bukaresti pénz­intézetek a centertől, . napra minden es­hetőségre felkészülten álljanak. Megvitatták egyébként azt a jogi helyzetet is, ami abból származott, hogy a pénzügyminiszter a Marmorosch Bank három napra való bezárá­sát rendelte el. A Nemzeti Bank egyébként hivatalosan meg­cáfolta azt a hirt, amely szerint Stefanescu és Dumitru igazgatókat a Banca Marínoroschhoz nevezték volna ki, vagy nekik a bank vezető­ségében való részvételt felajánlották volna. Eb­ben a tekintetben eddig semmiféle végleges dön­tés nem történt. Az az öt nap, ameddig a Banca Marmorosch- nak úgy bukaresti központi főintézete, mint ösz- szes fiókjai zárva maradnak — ennek a hétnek három napja, s azután vasárnap és a hétfői ün­nep — általános vélemény szerint elegendő lesz arra, hogy a pénzintézet a Nemzeti Bank veze­tőségével közösen megtalálja a megoldási módot a helyzet tisztázására. Hírek voltak arról, hogy súlyos konfliktus támadt Manoilescu bankkormányzó és Arge­toianu pénzügyminiszter között annak a kon­venciónak a kérdésében, amelyet a Nemzeti Bank kötött volna a Marmorosch Bank ügyei­A kormány egyébként véglegesen elhatá­rozta, hogy a Banca Marmorosch ügyeit telje­sen magáévá teszi és az összes rendelkezésére álló eszközökkel segítségére siet a pénzintézet­nek. Az összes fővárosi lapok hosszú cikkekben foglalkoznak az eseményekkel. Pénzügyi körök­ből származó értesülésünk szerint a bank egész vezetőségét le fogják váltani és a berlini Dresdner Banknál alkalmazott szisztéma sze­rint fogják a bankszanáló akciót végrehajtani. Az eredeti terv az volt, hogy a Nemzeti Bank 400 millió lejt bocsájt a Banca Marmorosch rendelkezésére és a pénzügyminisztérium kö­telezi magát, hogy egy vagy másfélmilliárd ér­tékben értékpapírokat bocsájt ki. A szerződést ilyen értelemben már el is készítették, amikor annak aláírását Manoilescu bankkormányzó váratlanul visszautasította. Ezzel magyarázzák azt a feszült viszonyt, amely odaélesedett, hogy Manoilescu nyíltan lemondással fenyegetőzött. nek rendezésére. Ebben a konvencióban szó lett volna arról, hogy a Banca Naţionala a Marmo- roschtól újabb négyszázmilliós váltótárcát vesz át. Szó volt arról is, hogy uj állami kötvénye­ket bocsájtanak ki nyolc százalékos kamatozás mellett, nyolcvanas árfolyamon egymilliárd vagy másfélmilliárd értékben és ezeket az ál­lampapírokat a Banca Marmorosch értékeivel garantálták volna. Tekintettel arra, hogy ez a konvenció és az ilyen tervek csütörtökre már elvesztették aktuálitásukat, Manoilescu bank­kormányzó is visszavonta lemondási szándékát. Szerdán este 11 órakor a Banca Marmorosch igazgatósági tagjai is igazgatósági gyűlésre gyűltek össze és megvizsgálták a pénzintézet helyzetét. A gyűlés egész éjszaka tartott és ar­ról a következő hivatalos közleményt adták ki a sajtó részére: A Banca Marmorosch igazgatótanácsa ok­tóber 21-én megtartott ülésén tudomásul vette Blank Aristid adminisztrátor deleguének és ve­zérigazgatónak, Richard Schoepkez és Tabako- vics Miklós adminisztrátoroknak és igazgatók­nak az igazgatósági tagságról való lemondását. Közölték a pénzügyminisztériumnak az igazga­tósághoz küldött következő átiratát: — Elnök Ur! A hozott határozatok követ­keztében és hogy megfelelő idő legyen a Banca Marmorosch átszervezésére, valamint az igazga­tóság uj tagjainak beiktatására, kérem, rendelje el a Banca Marmorosch bukaresti főintézeté­nek, valamint az összes fővárosi és vidéki fiók­jainak október 22-től kezdődőleg három napra való bezárását. Argetoianu pénzügyminiszter. Ennek a pénzügyminiszteri átiratnak vég­rehajtásaként a Banca Marmorosch igazgató- tanácsa elrendelte, hogy a bank összes intézetei október 22., 23. és 24. napjain bankszünetet tart­sanak. A váltóosztály változatlanul működik és az óvatolások elintézhetők a fővárosban a Calea Victoriein és a Piaţa Palatuluion levő bankfió­kokban délelőtt 9 és 12 óra között. A Banca Marmorosch egyébként a tegnapi nap folyamán a legteljesebb mértékben rendel­kezésére állott ügyfeleinek, a betéteseknek és egész délig állandóan visszafizetéseket eszközölt minden megszoritgs nélkül. Ilyen körülmények között meglehetősen váratlanul érte a bukaresti politikai és pénzügyi köröket, hogy Argetoianu három napos bankszünetet rendelt el a Banca Marmaroschnál. Manoilescu nem mond le. A Nemzeti Bank igazgatósági ülése után &z újságírók kérdést intéztek Manoilescuhoz, hogy fenntartja-e tovább is lemondási szándékát és hogy annak mi volt az oka? — Azok az okok, — mondotta Manoilescu. — amelyek a lemondás gondolatát keltették fel bennem, megszűntek, miután a kormány elej­tette azt a tervet, amelyet előzőleg a Banca Marmorosch szanálására jónak látott. (Folytatás a második oldalon.) A kormány magáévá teszi a Marmorosch ügyét

Next

/
Thumbnails
Contents