Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-24 / 243. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927.

1

Cluj Kolozsvár, 1931 okié bér 24. Szombat

KELETIlífSJtG

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN:

1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej.

Egyes szám ára 5 lej.

ORSZÁGOS MAGYASPÁRTI LAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94.

XIV. évfolyam, 243.-ik szám.

ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON:

1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő.

Egyes szám ára 20 fillér.

A községek költségvetése

A kormány és a jegybank erélyes intézkedésekkel siet a hitelélet segítségére

Három napig szünetel a Marmorosch Bank Bukarest nyugodtan fogadja az eseményeket A tőzsde bizakodó, az árfolyamok emelkedtek

Ha az állam valakit és valamit szanál, ezt a kötelezettségét úgy kell teljesitenie, hogy ne kergessen ezekkel másokat csődbe. Ezúttal csak arról a csődről beszélünk, amibe a kormány a községeket és városokat kergeti. Mert ebből az lesz. Azokból a határozatokból lesz községi csőd, amiket az állami költségvetés redukálásának során kiokoskodnak. Azokból a kitalált csalafintaságokból, amikkel be akarják csapni a világot s amiknek elhatározása után mintha jót nevetnének, hogy sikerült kitalálni.

A közoktatásügyi minisztérium költségvetéséből levágták azt a hatalmas summát, amivel a pénzügyminiszter helyzetét megkönnyíteni akarják. Elővették az ollót s minden messzi következmények gondjainak a távoltartásával, kivágták azokat a lapokat a költségvetésből, amik az állami oktatásügyet tartalmazták. Egy szerűen kivágták a közoktatásügyet a közoktatásügyi minisztérium büdzséjéből s ezt a kivágott papirosköteget nyújtották Argetoianu miniszternek, hogy a huszonötmilliárdos költség- vetés diadala teljes legyen. Kimondották, hogy az iskolák fenntartását ezután egészen a községekre, városokra, falvakra hárítják el. Ezúttal nemcsak az elemi iskolákról van szó, hanem a középiskolákról is. Már több esztendővel ezelőtt megcsinálták azt, hogy az állami elemi iskolák fenntartásának költségeiből a súlyos részt az állam átruházta a községekre. Az állam csak a tanítóinak a fizetéséről gondoskodott, minden egyebet a községnek kellett viselnie. Ezzel nyo moritottak meg minden várost és falut úgy, hogy reális költségvetési egyensúlyt sehol nem tudhattak csinálni. Sem faluban, sem városban s annyi község között Kolozsvárnak a pénzügyi helyzete is ezért nem volt komolyan egyensúlyba hozható. Ezzel zaklatták annyit és olyan drákói végrehajtások utján a magyar falvak népét, de kijutott ebből a zaklatásból a nem magyar falvak lakósainak, akik azonban nem tartanak fenn más iskolákat is. Most kimondották, hogy a tanítókat sem fizeti az állam és semmit sem fizet az állami iskoláknak. Mindent viseljenek a községek. Tovább mentek: a középiskolák egész dologi kiadásait, sőt a személyi kiadásoknak is jelentős részét a községekre hárítják. Nem is beszélve arról, hogy mire való a közoktatásügyi minisztérium, ha az iskolák fenntartásának gondja nem terheli őt s nem beszélve arról sem, hogy elárasztották az országot a felesleges iskolák olyan óriási számával, amiből nem tudnak eleget leépíteni: ezeknek az iskoláknak már csak a neve lesz a lényegben állami. Miért nevezik ezután is állami iskoláknak azokat, amelyekhez nem ad az állam egy fityinget sem 1 S ha voltaképpen községi iskolákról van szó, akkor a község olyan iskolákat tarthasson fenn, amilyeneket a törvényes keretek között fenntartani akar. A kisebbségi egyezménynek a székely autonómiára vonatkozó része itt most fontos szerepet találhat annak a kérdésnek a felvetésében, hogy ráerőszakolhatja-e a székely községekre a kormány az állami iskolák fenntartását.

Más minisztériumok is igyekeznek a maguk büdzséjéből kiírni egyes tételeket azzal, hogy a községekre hárítják. De éppen elég az iskoláknak az átcsusztatása ahhoz, hogy a községi pénzügyek az egész vonalon elintézhetetlenül felboruljanak. Különben is, ez az áttolás voltaképpen nem jelent egyebet, mint a polgárságnak uj adóval, uj közteherrel való nyomoritá- sát. Az állami adó marad, a közoktatásügy hatalmas kiadásait pedig a községeknek kell valamilyen formában kiróniok. A fizetéssel azonban baj lesz s a községek a csőddel nézhetnek szembe.

(Bukarest, október 22.) Manoilescu, a Nemzeti Bank kormányzója, miután Szinajában jelentést tett az uralkodónak a Banca Marmorosch helyzetéről, szerdán este fél 10-kor visszatért a fővárosba, majd 10 órakor felkereste Argetoianu pénzügyminisztert és kettőjük között újabb tárgyalás volt azokról a rendszabályokról, amelyek a Banca Marmorosch-sal kapcsolatban szükségesekké váltak. Éjszaka fél 12-kor a Nemzeti Bank igazgatósági értekezletet tartott Manoilescu elnökletével, ezen részt vett Roger Auboin is, a Nemzeti Bank francia pénzügyi szakértője. A tárgyaláson a leghatározottabban leszögezték azt az elvet, hogy

minden intézkedést meg kell tenni abban a tekintetben, boy a bukaresti pénzintézetek a centertől, . napra minden eshetőségre felkészülten álljanak. Megvitatták egyébként azt a jogi helyzetet is, ami abból származott, hogy a pénzügyminiszter a Marmorosch Bank három napra való bezárását rendelte el.

A Nemzeti Bank egyébként hivatalosan megcáfolta azt a hirt, amely szerint Stefanescu és Dumitru igazgatókat a Banca Marínoroschhoz nevezték volna ki, vagy nekik a bank vezetőségében való részvételt felajánlották volna. Ebben a tekintetben eddig semmiféle végleges döntés nem történt.

Az az öt nap, ameddig a Banca Marmorosch- nak úgy bukaresti központi főintézete, mint ösz- szes fiókjai zárva maradnak — ennek a hétnek három napja, s azután vasárnap és a hétfői ünnep — általános vélemény szerint elegendő lesz arra, hogy a pénzintézet a Nemzeti Bank vezetőségével közösen megtalálja a megoldási módot a helyzet tisztázására.

Hírek voltak arról, hogy súlyos konfliktus támadt Manoilescu bankkormányzó és Argetoianu pénzügyminiszter között annak a konvenciónak a kérdésében, amelyet a Nemzeti Bank kötött volna a Marmorosch Bank ügyeiA kormány egyébként véglegesen elhatározta, hogy a Banca Marmorosch ügyeit teljesen magáévá teszi és az összes rendelkezésére álló eszközökkel segítségére siet a pénzintézetnek.

Az összes fővárosi lapok hosszú cikkekben foglalkoznak az eseményekkel. Pénzügyi körökből származó értesülésünk szerint a bank egész vezetőségét le fogják váltani és a berlini Dresdner Banknál alkalmazott szisztéma szerint fogják a bankszanáló akciót végrehajtani. Az eredeti terv az volt, hogy a Nemzeti Bank 400 millió lejt bocsájt a Banca Marmorosch rendelkezésére és a pénzügyminisztérium kötelezi magát, hogy egy vagy másfélmilliárd értékben értékpapírokat bocsájt ki. A szerződést ilyen értelemben már el is készítették, amikor annak aláírását Manoilescu bankkormányzó váratlanul visszautasította. Ezzel magyarázzák azt a feszült viszonyt, amely odaélesedett, hogy Manoilescu nyíltan lemondással fenyegetőzött.

nek rendezésére. Ebben a konvencióban szó lett volna arról, hogy a Banca Naţionala a Marmo- roschtól újabb négyszázmilliós váltótárcát vesz át. Szó volt arról is, hogy uj állami kötvényeket bocsájtanak ki nyolc százalékos kamatozás mellett, nyolcvanas árfolyamon egymilliárd vagy másfélmilliárd értékben és ezeket az állampapírokat a Banca Marmorosch értékeivel garantálták volna. Tekintettel arra, hogy ez a konvenció és az ilyen tervek csütörtökre már elvesztették aktuálitásukat, Manoilescu bankkormányzó is visszavonta lemondási szándékát.

Szerdán este 11 órakor a Banca Marmorosch igazgatósági tagjai is igazgatósági gyűlésre gyűltek össze és megvizsgálták a pénzintézet helyzetét. A gyűlés egész éjszaka tartott és arról a következő hivatalos közleményt adták ki a sajtó részére:

A Banca Marmorosch igazgatótanácsa október 21-én megtartott ülésén tudomásul vette Blank Aristid adminisztrátor deleguének és vezérigazgatónak, Richard Schoepkez és Tabako- vics Miklós adminisztrátoroknak és igazgatóknak az igazgatósági tagságról való lemondását. Közölték a pénzügyminisztériumnak az igazgatósághoz küldött következő átiratát:

— Elnök Ur! A hozott határozatok következtében és hogy megfelelő idő legyen a Banca Marmorosch átszervezésére, valamint az igazgatóság uj tagjainak beiktatására, kérem, rendelje el a Banca Marmorosch bukaresti főintézetének, valamint az összes fővárosi és vidéki fiókjainak október 22-től kezdődőleg három napra való bezárását. Argetoianu pénzügyminiszter.

Ennek a pénzügyminiszteri átiratnak végrehajtásaként a Banca Marmorosch igazgató- tanácsa elrendelte, hogy a bank összes intézetei október 22., 23. és 24. napjain bankszünetet tartsanak. A váltóosztály változatlanul működik és az óvatolások elintézhetők a fővárosban a Calea Victoriein és a Piaţa Palatuluion levő bankfiókokban délelőtt 9 és 12 óra között.

A Banca Marmorosch egyébként a tegnapi nap folyamán a legteljesebb mértékben rendelkezésére állott ügyfeleinek, a betéteseknek és egész délig állandóan visszafizetéseket eszközölt minden megszoritgs nélkül. Ilyen körülmények között meglehetősen váratlanul érte a bukaresti politikai és pénzügyi köröket, hogy Argetoianu három napos bankszünetet rendelt el a Banca Marmaroschnál.

Manoilescu nem mond le.

A Nemzeti Bank igazgatósági ülése után &z újságírók kérdést intéztek Manoilescuhoz, hogy fenntartja-e tovább is lemondási szándékát és hogy annak mi volt az oka?

— Azok az okok, — mondotta Manoilescu. — amelyek a lemondás gondolatát keltették fel bennem, megszűntek, miután a kormány elejtette azt a tervet, amelyet előzőleg a Banca Marmorosch szanálására jónak látott.

(Folytatás a második oldalon.)

A kormány magáévá teszi a Marmorosch ügyét