Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-03 / 225. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No, 24236—027. CIpj’Kolozsvár, 1931 október 3 SzOtoBăt előfizetés belföldön \ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP évre 1200 lej. íéíévre 600 lej, negyed évre 300 ÍSj* i Szerkesztőség és kiadóhivatal; Piaţa LTürü (Főtéri 4> egy hóra 100 lej. i Telefon : 5-OS, fr-fll. Egyes szám ára 5 lej. ! XIV. évfolyam 225-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGY ARORSZAGOH ( Î c. :e 56 pengő, félévre 29 pengő, négy ad in# 15 pengő. Egyes szám ára 29 fülé?. 9z interparlamentáris unió megnyitó ülése bitesedéssel fogadta a francia-német vámunió gondolatát Gyilkosoknak nevezte Lafontaine elnök a háborúra usziíókat Löbe és Grátz Gusztáv nagy beszéde — A kisebbségi kérdés a konferencia napirendién A FONT ÚTJA A detronizált font már tíz napos múltra tekinthet vissza. Nem kell külön kiemelnünk, hogy az angol arany sztenderd felfüggesztése valóban történelmi esemény, de hangsúlyoznunk keli, hogy az angol kormány szeptember 20-iki deklarációját az egész világ higgadtan fogadta és minden ország közgazdasága a leg- nagyciöb körültekintéssel és nyugalommal igyo- kezelt alkalmazkodni az uj helyzethez. A világ sorsának kialakulása szoros összefüggésben van a font Htjával, ennek az útnak az irányáról azonban agy az angol kormány, mint az Angol Bank semmit sem árul el. A vezető angol közgazdasági lapok is csak a felületen mozognak. Áz Economist azt állapítja meg, lu . a devalváció nolens volens bekövetkezett, non/, áltatja azonban olvasóit és őszintén meg mondja, hogy az egyik krízist egy másikkal cserélte fel az angol társadalom. A Statist véleményét azzal fejezhetjük ki, hogy az angol közgazdasági politika a bekövetkezett bizonytalanság miatt elvesztette biztos iránytűjét és a közgazdaság irányítása a közeljövőben a napi szükségletekhez fog igazodni. A régi nívóra való visszatérést belátható időn belül nem tartja valószínűnek és a valutarendszer nagyobb rugalmasságát kívánja. Egy dolog bizonyos, az angol kormány tudatában vau annak, hogy az infláció mily elviselhetetlen terheket jelentene az országra nézve és mindent elkövet e veszély elhárítására, ennélfogva angliai inflációról szó sem lehet. A font kurzus leszállítása, amely 20—25% között ingadozik, az angol ipari termelésnek egyelőre nagy lendületet adott. Ma az angol ipar olcsóbban termel, mint Amerika, Francia, vagy Németország Az angol ipar igyekszik is ezt a helyzeti energiát kihasználni, ami máris nagyon kellemetlen helyzetbe juttatta konkur- renseit, a német széntermelés, az amerikai autóipar nem bir az angol iparral versenyezni és az érintett termelőágak árleszállítással és termeié si költségeik redukálásával kísérleteznek. Az angol ipari termelés mindenesetre fellendült, a font diszázsiója mellett, egy pillanatra sem szabad azonban felednünk, hogy ez a fellendülés csak átmeineti, mert a termelés költségei csakhamar nivellálódnak A belső árak emelke déséhez fog igazodni a munkabér, a nyers anyagok legnagyobb részét Anglia amúgy is külföldről szerzi be, ezt pedig 'aranyértékben kell fizetni. Sőt, ha rövidesen nem történik meg a valuta stabilizálása, Anglia termelésének még a bizonytalansággal járó rizikót is állandóan viselnie kell, ami a stabil valutája országok termelésével szemben nemcsak hogy előnyt nem jelent Angliára nézve, hanem még inferioru- sabb helyzetbe jut versenytársaival szemben. Az angol társadalom egyeteme máris óriás veszteségeket szenvedett a foht értékbizonytalansága következtében. Anglia csak kamatokban 100 millió fontot követel a külföldtől, ez a kamat máról holnapra elvesztette értékének egy negyed részét. Ezzel Szemben külföldi adósságainak terhe egyszerre legalább 25%-kal emelkedett, Mindezek a kellemetlen következmények megsokszorozódhatnak, ha a font stabilizációja rövidesen nem következik be. Lehet, hogy az angol kormánynak még nincs meg a kellő anyagi felkészültsége a stabilizáció keresztülvitelére, annyi azonban bizonyos, hogy mindent elkövet a. stabil valuta megteremtésére. Addig is Anglia egyik válságból a másikba jutott. Egyéb nem történt. Í-) {Bukarest, október 1.) Csütörtökön délelőtt tiz órakor ünnepélyes keretek között nyilt meg Bukarestben az interparlamentáris konferencia huszonhetedik ülésszaka. A Mitropolita dombot, ahol a román parlament épülete van, erre az alkalomra nagy munkával, majdnem teljesen átalakították, az utakat kiszélesítették, kiaszfaltozták és földiszitették az összes nemzetek lobogóival, amelyek között ott leng a magyar trikolor is. A háborús uszítok: gyilkosok. Délelőtt tiz órakor TáTontainc, a belga szenátus alelnöke nyitotta meg a konferenciát. Ismertette az interparlamentáris unió eddigi munkáját és vázolta a világ jelenlegi politikai és gazdasági helyzetét. A pacifizmus egyelőre még csak utópia. A népek szenvednek és gyűlölködnek. Az agrárállamok mezőgazdasági termékeinek nincs megfelelő ára, az ipari államok nem tudják készleteiket elhelyezni, a termelés költségeinek megfelelő áron. A háborúra való készülődés, a hadseregek felszerelése évenként huszonkét milliárd aranyfrankot emészt lel. Az elmúlt háború óriási, a világtörténelemben eddig még példátlan összegekbe került. De a világ még most sem tesz előkészületeket az életre, ellenkezőleg, mintha a halálra készülődne. El kell már egyszer jutni oda, hogy mindenki egyénileg utasítsa vissza a háborúban való részvétel gondolatát. Azokat, akik a jövő háború előidézésén dolgoznak, nyugodtan lehet gyilkosoknak nevezni. Romániában van egy törvény, amely a háborúra való uszítást büntetéssel sújtja és reméli, hogy a többi államok is követni fogják Románia példáját és hasonló törvényekkel fogják sújtani a háborús uszitókat. A konferencia azt a nehéz feladatot tűzte ki, hogy a leszerelési kérdésben állást foglal és ezt az állásfoglalását közli az illetékes tényezőkkel. Utána Löbe, a német parlament elnöke németnyelvű beszédet mondott, amelyet nagy tetszéssel fogadtak. Foglalkozott a német-francia vámunió gondolatával, amelyet különösen a latin államok képviselői tapsoltak tüzetesen. Löbe többek között a következőket mondotta: — Az egész világ két súlyos problémával küzködött és két kérdésben vitatkozik: a leszerelés és a gazdasági krízis kérdésén.-A gazdasági krizis csak mesterséges akció következménye. A világ nem szenved hiányt élelmiszerben, hiszen ebből nagy feleslegekkel rendelkezik, hanem az élelmiszerek elosztása nem megfelelő. Egyes országoknak igen sok a gabonája, mig A jelenlegi konferencia uj határkövet jélent és kell jelentsen a világtörténelemben. Beszél a konferencia uj elnöke. Beszéde vegén azt javasolta, hogy a konferencia elnökévé Pompei professzort, a román tudományos élet egyik kitűnőségét, a nemzetközi matematikai tudomány kiváló képviselőjét válasszák meg. A javaslatot elfogadták. Pompei, mint a konferencia elnöke beszélt ezután. Mély hálával fogadta elnökké való választását. Kijelentette, hogy a román nép boldog, hogy parlamentjében fogadhatja a világ parlamentjeinek képviselőit, ezt a hatalmas családot, amelynek egyes tagjai a világ minden részéből eljöttek, mert szilárd meggyőződésük volt, hogy ezzel elősegítik az emberiség ügyét. Kegyelettel emlékezett meg Handel Crener-rőt és Frederik Rassy-ról, akiknek kezdeményezéséből fokozatosan épült ki az unió, amely már Európa minden nagyobb fővárosában és Amerikaiján is megtartotta a maga tanácskozásait. Bukarestben nyugodtan és a teljes vendégszeretettől körülvéve tanácskozhatnak az unió tágjai. Reméli, hogy a huszonhetedik interparlamentáris konferencia el fogja érni azokat a célokat, amelyeket maga elé kitűzött. Iorga miniszterelnök a román kormány nevében üdvözölte a megjelenteket és biztoşitottg arról, hogy a román nemzet mindenféle tekintetben elfogadja az unió határozatait. Reméli, hogy a külföldi delegátusok megismerik az országot, amely büszke arra, hogy a maga körében láthatja a világ népeinek reprezentánsait. Cristian Lange norvég delegátus az elnökök névsorát terjesztette be, amelyet változatlanul elfogadtak. Ezek szerint minden ország delegációjának vezetője ott van az alelnökök sorában. Istrate Nifescu az unió célját ismertette és hangoztatta annak fontosságát. mások gabonában szenvednek nagy hiányt. A jelenlegi helyzetnek egyetlen szerencsés megoldása volna a német-francia vámunió. Éppen ezért nagy örömmel tölti el a német parlamenti csoportot a francia miniszterek berlini látogatása s az a lelkes fogadtatás, aruely- lyel a német közvélemény fogadta őket. Meg kell érteni, hogy jóformán minden egyes országot nagy gazdasági veszedelem fenyeget, amelyből csak úgy lehet kibontakozni, ha azok a területek, amelyeket a krízis még nem támadott meg, segítségére sietnek a válsággal küzdőknek. (Folytatás a második oldalon.) A konferencia megtapsolja a német-francia vámuniói
