Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-22 / 241. szám

CIoj’Koiozsvár, 1931 október 22 Csütörtök

ELŐFIZETÉS MAGYAKOR5ZAGCÜ* <

I évre 56 pengu, félévre 29 pengi, n*gr«Sfni 15 pengő.

Egyes szám ára 20 íiüif.

ELÖFEEETÉS BELFÖLDÖN I J #rr* 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 309 lej egy hóra 100 lej. <

■ Egyes szám ára 5 lej.

ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP

6zerke«zté'ség és kiadóhivatal; Piaţa Unirii (FStérJ 4, I Telefon: 5-08, ff"Oí.

XIV. évfolyam 24í-ík szám.

Képvisel'

ÎTM, IN NUMERAR Na 24256—927.

Fontos gazdasági tanácskozások

a király előtt

Nagyobb külföldi kölcsönre van kilátás A kölcsön feltételei: uj politikai és gazdasági orientáció

Szetitgyörgyi István

Irlas Janó vies Jenő

. .. Ágaskodó politikai kérdések, uj korszakot szülő, .vilägfordulatok, vajúdásból kirobbanó probléma-csaták helyére — ennek a magyar nj* ‘•ágnak,a homlokára — ma egy öreg liistrió nevét írjuk. V.. - • . ■ A- Öreg hkörióét, aki ma csöndesen elment közülünk., Árván kagyqt bennünket.- Aki akkor is kozötiünk és: előttünk volt intve, irányítva, utat mutatva,,, şmikar már a betegágyán feküdt. S közöttünk és előttünk marad-ezután is, amikor mái'.haló pora i elvegyülnek azzal, a földdel, a melynek hűséges szerelmese volt.

Ennek az-'öreg histíúónak a neve.nekünk — Erdély, magyarjainak — zászló. Peimenlobogó zasz!áj a - 4L '-ifigatha tat-lan hűségnek E föld- ru gehe?'.;..az, jgazság> eitiijérhatatlanságábáh-'hízó hithez ‘való 'Kliségiiék. '

:• AAl^enket év előtti sorsváltozás Idején, ami- kpiyfejetlen népvándorlás indult meg a megszü- kEtrttAahyáórszág felé, ez a név tilalomfa volt. Tiíaíonljája, azoknak az elbusultaknak és csüg- ged-öknekj akik tikkadtan nyúltak a vándor bothoz.; - - y ; \ ,

A líüfége olyan' miift a háborgó tenger közepekül kiemelkedő mohos, vén szikla.- Keni Jö$t»';zug -a" vihaiv. Tajt^zy'ibabok csapkodják, sikoifgó szélvész kapaszkodik belé, bömbÖlo Imi lámhogyék törnek meg rajta. Ám a vén szikla. Tugátímtatlanui, dánosán áll. Szélvész le nem dönti, vihar nem birja le, mert mélyen bele .var* iöf&jVfc ífc- talpa á tenger fenekébe: ezer színben po-i‘npazóv< -pázar- szépségű; drága 'gyöngyök ti- tokzatos rejtelmei közé. •

tvöfülöttó zúgott, morajlott a mü\Aszi'irányok váS4i’.i: vihara. Kérkedve csapkojdiak a, művészi ízlés 'szeszélyes Ital »fodrai,' Felkapott a hir szele egy-egy hivalkodó hullámdivatot, sodorív fel-fel. a' mkgsba s-- köriilfarsangolta tombolva, dicsőségét: harsogva, örvendve a táncoló hah forgatag,. De — im — egy pillanat és zuhanva loeesah 'szét a gőgös hullámhegy, a felejtés ka várgó: örvény (A nyeli el’ a 'haboeskáival együtt. H-ovÁi-ett-l; emlékszik reá, hogy vpltl

Pe a vén szikla ott áll az örvény fölött, nyu god tan, szilárdul. Gyökere lenn van mélyen: A magyar nép gazdag, kincseket rejtő lelkében- J Hito az igazság. Győzhetetlensége a föld rögé- ’ hfá való 'hűség?.

. Anjire fölesküdött hetven esztendővel ezelőtt, azt $ szentséget szolgálta utolsó lehelletéig ingadozás nélkül, Viharban-vészben, égi háború zengése közepette, A kincses várostól, ahova hatvan és egynéhány esztendő előtt vándorolt döcögős, ekhós szekéren, viseltes attillában, hety ke pörge kalappal, dús fürtjei fölött, ifjonti lel kesedéssel, nem tudta őt- elszakítani aranyuai csábitó csengése, hívogató hírnek hivságos ki- vasai A magyar népi éjekből, amelybe melyen beléfurta művészete gyökereit, nem tudta öt kiszakítani n váltakozó ízlések divatos hóbortja, az uj meg uj művészi istenségek dervis- im adása.

Kilencven esztendő terhével a vállán, fiata los akarásokkal a lelkében, tüzes lobogássai a szivében, szikrázó és csiiggedetlen jövőbenézés se! & szemében úgy állott itt közöttünk keményen és ingadozás nélkül, mint a-miül idők nekünk maradt, csodája és a jövő reménységeinek virágba borult, fajg. A.régi gárda úttörő óriásainak oldalán járta" szom juhozó vágyakkal és föl- szeueG fejjel a. nélkülözés, a megvettetés. a íitytháló megnemértés tövises Útját, s virágos vándorbotfal a kezében áldozott eszméinek a fajtákban; a, faggyugyertyával világított odúkban. gúnyos lenézek szitkai közepette.

Egy hosszú életen át szórta szive kincseit önfeledten, pazar bőkezűséggel, — fénylő aranynál drágább kincseket. S mégsem fogyott- a

(Bukarest,-október 20.) Romániá'.gazdasági életére nézve döntő jelentőségű tárgyalások folynak. A tanácskozásokon a kormány tagjain, Auboin, francia szakértőn és a jegybank kormányzóján kívül-a bukaresti nagybankok képviselői is résztvesznek. A tanácskozások anyaga még nem ismeretes, annyit azonban meg lehet állapitani, hogy nagyon fontos politikai és gazdasági kérdésekről lehet szó, mert a kormány a tanácskozások eredményéről a királyt îs állandóan értesíti.

Több bukaresti lap véleménye szerint

nagyobb külföldi kölcsönné van kilátás,

a kölcsönt azonban oly feltételekhez kötik, amelyek gyökeres változást idéznek elő az ország bel* és gazdaságpolitikai életében.

A belpolitikában rezsimváltozásról, a köíib ségvetés alapos revíziójáról lehet szó, gazda-« ságpolitikai téren a kölcsönadó állam érdekeinek megfelelő intézkedések inauguralását várják. Több lap a, bukaresti nagybankok közeli fúziójáról ir. Ha c.z a fúzió • megvalósulhatna, Románia hitelélete oly erőt nyerne, mely nagyban hozzájárulhatna az ország gazdasági életének a megerősödéséhez.

A király elet!

Az elmúlt hét végén és ennek a hétnek az elején is állandó tanácskozások voltak és vannak Argetoianu pénzügyminiszter és. Auboin, a Nemzeti Bánk francia pénzügyi szakértője, valamint a, fővárosi nagybankok vezetői között. Ezeken a tanácskozásokon a kiszivárgott hírek szerint azokat a módozatokat vitatták meg,

amelyek a romániai gazdasági élet szanálását és megkönnyebbülését idézhetik elő.

Az ország pénzügyeinek három vezetőembere, Argetoianu miniszter, Manoilescu bankkor- mányzó és Auboin francia szakértő együttes kihallgatáson jelentek meg a királynál és részletesen informálták az uralkodót a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetről. Ismertették azokat az intézkedéseket, amelyeket a problémák rendezése tekintetében tervbe vettek.

Nagybankok fúziója.

A megbeszélések a Nemzeti Banknál keddre virradó éjszaka is tovább folytak. Kedden reggel Manoilescu és Auboin együttesen újból megjelelitek Argetoianunál, akivel

ismertették az éjszakai tanácskozás eredményeit.

A Nemzeti Bank igazgatósága a délután folyamán újból összeült, hogy megvitassa azokat az intézkedéseket, amelyeket Argetoianu helyeseknek Íréit a gazdásági életnek fcllsn- ditése érdekében. Lapértesülések szerint a-pénzügyminiszter azt szeretné, hogy az;összes bukaresti irigy pénzintézetekből két, hatalmas bank alakuljon, amelyek azután döntő hatással lennének-;<z .ország hiteléletére. A ■kisbankok fűzi" nálása egyelőre még nagyon sok akadályba íb közik és igy ennek a tervnek a kivitelére <rla később kerülhetne sor. A Nemzeti Bank igazi tősági ütése az esti órákban még tart. ;

Az' agráradósságok konvertálásán

uj terve. ;

Á mezőgazdasági adósságok ' konvertálás ról is a legkülönbözőbb hírek vannak forgatón ban. Egyes értesülések úgy tudják, hogy a kor mány-még vizsgálat tárgyává sem tette a kérdés részleteit és az eddig nyilvánosságra került adatokat érdekelt körök sugalmazták, A főíd- mivelésügyi minisztérium éppen úgy, mint néhány nappal előbb a pénzügyminisztérium, cáfolatot is adott-ki és a konvertálásról elterjedt híreket valótlanoknak mondja. Több lap hivatalos helyről kapott; értesülés .aispjan- jelenti, hogy ’. . .

í. a kormány a kérdést komolyan tann!* mányozza és nagy vonásokban már el is készült a megoldás terve.

(Folytatás a második oldalon.)

homályába, iskolák padjai köz#, emberek leikébe s gyújtottak, világítottak, melegítettek.

S gyújtani, melegíteni fognak ezután is. Csak - a. test hült ki, a szikrák-tüze fényük, világit,'melegít. . , , .

S száll a szikra mindenhová, ahol :magyar szív dobog. "

S száll ma ide, Erdély bércei közé a.magyar Alföld, a Dunántúl, a Tiszántúl s a. Kárpátoít övező láncai között élő minden magyar ember áldástkérő fohászra. Mert hiszen a művészetnek nincsenek országhatárai" s a Szenfgyörgyiék Prometheus-tüzei szabadon szárnyalnak hegyeken, völgyeken, vizeken, geográfiái sorompókon át s forrasztják éü-éph'eteílen egységgé égy- egy neaizet kultúráját. •

gazdagsága. De sőt, nőttön-nőtt, egyre gyarapodott, s amit ontott magából, mindig színesebb és értékesebb lett. Minél mélyebben hatol a bányász a föld gyomrába, amit felhoz, annál dúsaid) drágaság.

■Prometheusról regéli az évezredes mitholo gia, hogy látván az embereket, akik gyötrőtten botorkálnak a vak sötétségben, védtelenül dideregnek a dermesztő hidegben s szivettépően jajgatnak a nyirkos barlangok fekete; mélyében, fellázadt Zeus ellen, ellopta az isteni tűz egy szikráját, levitte az embereknek s a világosság és ;HÍel's'gség áldása szállott a szikrával minden barlangba, viskóba, utíaian-utakra, emberi tanyákra.

Ennek az öreg histriónak a szive kincsei is így-lopakodtak be paloták termeibe, kunyhók