Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-21 / 240. szám

B közbirtokosságok kongresszusa tiltakozik az ősi székéig közvagyon felosztásának még a gondolata ellen is Kimondották a szindikátusokban való szövetkezést és három­tagú direktóriumot választottak (Csíkszereda, október 19.) A székely nép ősi közvagyonának az a hatalmas része, ami közbir- tokossági kezelésben maradt nemzedékről-nem- zedékre, veszendőbe indult. A mai gazdasági helyzetben képtelenek ezek a közbirtokosságok Bzembeállani azokkal a követelésekkel, támadá­sokkal, zaklatásokkal, amiknek hivatalos rész­ről, hivatali közegek részéről ki vannak téve. Azok a nagy közvagyonok, amelyek mindig ál­dást hoztak a népre, most sokszor terhet jelen­tenek s az egyéni zaklatásoknak is annyian ki vannak téve, hogy az általános elkeseredés ha­tártalanná vált. Ez elkeseredés szülte azt a gondolatot, mely az ősi közvagyonnak a ma élők között való felosztását kivonta. Az utolsó órában tartották meg Csíkszere­dában a közbirtokosságok kongresszusát, hogy a felosztási tervet csirájában elfojtsák és ellett kezőleg, a közbirtokosságokat az önvédelemre szindikátusba tömöritsék. A Csíkszeredái közbirtokosság kulturpalotá jónak nagyterme zsúfolásig megtelt a kiküldöt­tekkel és képviseletekkel. A kongresszus össze­hívója, Padi G.ábor dr.; képviselő mobdott meg­nyitót, majd Dinu Stolojeanu esikmegyei pre­fektus kért elsőnek szót s mivel nem tud a szé­kely birtokosok nyelvén beszélni, Molnár fő­jegyzővel olvastatta fel előterjesztését, amiben je­lenti, hogy a közbirtokosságok szövetke­zését helyesnek, szükségesnek tartja, a tömörülést a maga részéről segíteni fogja. Ezután mondotta el Pál Gábor elnök a. maga hatalmas előterjesztését, amely tanul­mány a múltbeli fejlődésről és a jelenlegi hely­zet megmentésének módjairól. Felsorolja mindazokat a sérelmeket, ami­ket a törvények rosszindulatú alkalmazásaival, ahhoz nemértő egyének valamennyi közbirto­kosságnak okoztak. Ismerteti a járáshirák sze­mét a közbirtokosságok életében. Számtalan • etben megtörtént az, hogy a biró tovább ment -v törvényszabta jogánál és a birtokosságok olyan természetű ügyeibe is beleavatkozott, ami­hez joga nem volt. Az erdőgondnokok szintén érvénytelenül járnak el a birtokosságokkal nemben akkor, amikor ezek belügyeíbe igye- 3znek avatkozni és költségvetéseikből ceruzá­id. tételeket húznak ki, hogy azután egészen aás összegeket, más rendeltetési céllal Írjanak ie. Nyelv'rendeleteket bocsátanak ki és követe­ik az összes közbirtokossági könyvek és okmá­nyok román nyelven vezetését, akkor, amikor a nyelvhasználat kérdése a törvényhozásra tar­tozik. Az agrár-kisajátitások során felbecsülhe­tetlen károk érték a birtokosságokat, örök bér­let cimén is kisajátítottak hatalmas erdős terü­leteket, holott világos dolog, hogy soha senki­nek egyetlen egy közbirtokosság sem adott er­dős területet bérbe. Különösen szembetűnő és a törvény rendel­kezéseivel ellenkező az a mód, ahogy az erdőőr­zésekről gondoskodnak. A törvény szerint az er­dőőrzés költségeit a birtokos köteles viselni s a kinevezéseket csak a birtokosok meghallgatásá­val lehet eszközölni. E rendelkezéssel ellentéte­sen minden meghallgatás nélkül eszközük a ki­nevezéseket, szabják ki az évi erdőőrzési hozzá­járulást, anélkül, hogy valamelyik birtokos be­tekintést nyerhetne a kiszabott dijak helyessé­gére. S igy megtörtént, hogy az erdőőrök száma felére apadt, ezzel szemben az erdőőrzési illeték kétszeresére szaporodott. Ezenkívül természet­beni igényeket támasztanak és előáll az a hely­zet, hogy az erdőhivatalok gépíró-kisasszonyai évente többezer lej értékű széna álta­lányt kapnak akkor, amikor egy közbirtokossági elnök évi teendőit 500 lejért végzi el. Az igy kizsarolt ösz- szegek milliókat tesznek ki. Az erdősítés terén is egymást érik a tör­vénytelen rendelkezések. Dugványok és magok beszerzését követelik akkor, amikor a törvény világosan rendelkezik, hogy ezeket a földmive lési minisztérium ingyen köteles a birtokossá­gok rendelkezésére bocsátani. Milliók fekszenek a letéti pénztárnál akkor, amikor a közbirto­kosságok kénytelenek kirovás utján fedezni ki adásaikat. Az adóztatást törvénytelenül alkal mázzák, minden vállalat, vagy bármilyen üzeni adóalapjából leszámítják az illető dologi és mái kiadásait, a közbirtokosságok azok, amelyek a brutto bevételük 20 egész egy tized százalékú; fizetik adóba, igy állanak elő azok az esetek, amelyekben az évi adó és az erdőőrzési illeték mesz­sze felülhaladja az egyes birtokosságok évi vágterületének az értékét. Ezen ügyben már több alkalommal tettek lépéseket a Magyar Párt parlamenti tagjai, de adatokkal nem tudták alátámasztani állítá­saikat, mert a kért adatokat csak 17 birtokosság szolgáltata be, a többiek nem vettek egy fél órai időt maguknak, hogy érdekükben egy peer sza­mot lemásoljanak. Dr. László Dezső az; illeték-egyenérték kive­tésének a közbirtokosságokra háramló sérelmeit ismerteti, , megjegyezvén, hogy a birtokossági vagyonok nem holfkéziek eş ezek után nem le­hetett volna ilyénnemü adót kivetni, amit n táblánál folyamatba tett eljárás rövidesen meg is fog szüntetni. Dr.' Pál' Gábor a felsorolt sok-sok közbirto­kossági sérelemből megállapítja, hogy ezek ki­küszöbölését csak egységes utón érhetik el Ez egység megteremtésén már régóta sokan gondolkoznak, igy többek között ezelőtt két év vei Brassói Sándor dolgozott ki égy tervezetet a közbirtokosságokra vonatkozólag, leszögez­vén benne, hogy a székely körvasút felépítése óta rengeteg pénz ömlött a közbirtokosságok pénztárába, de nem látszik meg sehol. Ez a minden tekintetben preciz kidolgozású terv nem volt keresztülvihető, mert a Monitorul Oficia! 1921. évi egyik számában egy törvény jelent meg, amely ennek keresztülvitelét megakadá lyozza. Vannak, akik a vagyon felosztásában lát­ják a kivezető utat, azonban ezek az emberek nem gondolják meg, hogy a vagyon felosztása az erdőtörvény értelmében csak természetben történhetik, ezt bírói formaságokhoz köti, ame­lyeknek a lefolytatásához súlyos milliók kelle­nek, eltekintve attól, hogy ha Ítélet lesz, mibe fog kerülni a vagyon szakszerű mérnöki fel­mérése, annak telekkönyvelése és kataszteri ive zése és azután mihez kezd az egyik a kősziklá­jával, a másik a suvadásával, vagy az egy mé­ter széles és száz méter hosszú erdőségével, amelyen egyetlen fa sincs. Ezzel az eljárással a közbirtokosságok saját sírjukat ásnák meg, ezl elődeink is jóelőre felismerték, mert 1540—156Ö- ban becikkelyezték, hogy a székely vagyonok, ősi uzus szerint, nem oszthatók fel, sőt a hadi szolgálatot teljesítők részére újabb közös birtokokat alapítottak. 1845-ben engedé­lyeztek felosztásokat, de nem éltek vele, mig XIV. ÉVF. 210, SZÁM, a—mi ..immun ikijjxwi'iiMMwroff 1877-ben egyes közös havasokat feloszthattak és ezzel különösen Udvarhely és Háromszék me­gyék sok faluja tönkrement. 1880-ban újból kor­látozták a vagyonok szétosztását, mig 1908-ban teljesen megszüntették. Poroszországban < és Svájcban szintén közös gazdálkodás alapján használják az erdőket. Ezek szerint más mó­don kell a bajokon segíteni, mert ez nem volna megoldás, hanem a vagyonok teljes szétfecsé- relése. László Dezső dr. röviden vázolja az eshető­ségeket, hogy milyen rettenetes helyzetbe ke­rülne a székelység, ha még e roncsaiban is nagy vagyont érő birtokait ily módon örök időkre megsemmisítenék. Gereőfi Csanád indítványozza, hogy a köz­vagyonból ne vásárolhasson más, csak az, aki e vagyonnak már érdekközöségében van. A kongresszus egyhangúlag haározatilag ki­mondja, hogy semmi felosztásról szó sem lehet az erre irányuló mozgalmat már csirájában el­fojtják és a közös vagyonból csak olyan egyén vásárolhat, aki részese annak. Pál Gábor előterjeszti határozati javaslatát, hogy. a közbirtokosságok, tisztán gazdasági ér­dekeik megvédésére, a szindikátusi törvényre támaszkodva, gazdasági szindikátusba tömörüljenek, természetesen megtartva a törvény által bizto­sított és megszabott függetlenségüket. A létre­hozandó szindikátus kötelessége volna a közbir­tokosságok ügyeiben, egyöntetűen érdekeiknek megfelelően eljárni, irányítani a szükséges el­lenőrzést gyakorolni, a hatóságok előtt képvi­selni a birtokosságokat, a sérelmek orvoslását kieszközölni. A szindikátus ügyeit egy igazgató­ság vezesse, amely teljesen díjtalanul szolgálná a közérdekeket megfelelő tudóssal és jóakarat­tal, természetesen egy állandó arra való és tu­dással rendelkező igazgatóval. A•,közbirtokosságok Pál Gábor dr. indítvá­nyára egyhangúlag kimondják, hogy szindiká­tusba .tömörülnek, közgyűléseket hivnak össze a lehető legrövidebb időn belül, ahol külön-külön minden közbirtokosság kimondja a csatlakozást •és az igazgatóságot megbízza a további teendők­ben. A szindikátus előkészitő munkálatait az értekezlet egy hármas bizottságra ruházza át ,éa kötelességévé teszi ennek a bizottságnak, hogy a. lehető legrövidebb idő alatt hasson oda, hogy a birtokosságok határozatairól a jegyzőJ könyveket megkaphassa és ennek alapján ö szindikátus alakuló gyűlését összehívhassa. A bizottság alapszabályt dolgoz ki s addig is a birtokosságok rendelkezésére áll, amig a szindi­kátus megalakulhat. A bizottság tagjaivá egyhangúlag dr. Kovács Károly, dr, Pither Árpád és dr. Gál József Csíksze­redái ügyvédeket választották. Kovács Károly dr. megköszöni a bizalüiat, egyben figyelmezteti az összegyültelcet, hogy most már minden más célkitűzéstől tekintsenek el, hanem legyenek azon, hogy minél előbb meg­valósulhasson a szindikátus, amitől a székely ősi vagyonok léte vagy nem léte függ. László Dezső dr. felhívja a figyelmet, hogy a székely vagyonok érdekében minden lehetőt meg kell tenni a miniszterek és a parlament szine előtt. Ezeknél a közületeknél a mostani rendszer szerint kiadásaik messze felül halad­ják bevételeiket s igy ha orvoslás nem követ­kezik be, el kell pusztulniok. Szotyori Lajos református esperes bejelenti az udvarhely megyei közbirtokosságok csatlako­zását is, amit a kongresszus nagy lelkesedéssel vesz tudomásul. Dr. Pál Gábor minden jó embert arra kér, hogy siettesse a kitűzött cél megvalósítását, hogy minél hamarabb megkezdhesse működését, a szindikátus, amelynek működése nyomán uj éra kezdődik a közbirtokosságok életében. Hz Adriai Biztosító Társulat Romániai Igazgatósága által f. hó 15-én az illetékes ható­ságok jelenlétében megtartott népbiztositási kötvények nyil- vánossorsolásén a következő betükombinációk lettek kihúzva: NI. 0. Z. Y. 0. L, N. G. W., C. C. W.

Next

/
Thumbnails
Contents