Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-17 / 237. szám

•f jgfacCTrBis«a XIV. ÉVF. 237. SZÁM. I Vegyen még ma Zsidá Kórhózsarsjegyef! HÚZÁS: október 19. FŐNYEREMÉNY: 1,000.000 lei Megrendült a közbirtokossági nagy vagyonok létalapja A szanálási mozgalomnak a legsúlyosabb helyzettel keli szembenézni — Zsarolták, kifosztották a népnek ősi birtokát sín minden körülmények között a birtokosság pénztárából. A bankbnkások ntis. időközben, az agrärreform után is, a fa­kón,iunktura hihetetlen mértékben fellendült, úgyhogy alig volt székelyföldi birtokosság, amelynek milliós betétjei ne lettek volna vala­melyik székelyföldi pénzintézetben. A csiki betétek jórészt a Csíkszeredái Takarékpénztár­nál voltak elhelyezve, amelynek bekövetkezett ismeretes (Csíkszereda, október 15.) Kétségtelen, hogy a székelység ezekben az időkben valóban sors­döntő óráit éli. A történelmi megpróbáltatá­sok lenni, vagy nem lenni végzetszerii kérdése még sohasem nehezedett úgy erre a büszkemultu, a létért örök küzdelmet folytató székely nemzetre, olyan erővel, mint éppen ma. A létalapjukat képező intézményeik és középü­leteik életegziszteneiáját támadta meg a súlyos gazdasági válságon kívül az államhatalom kí­méletlen és mértéktelen adóztatási rendszere, a hatóságok túlságos gyámkodása és sok esetben káros mentalitása, a rendszertelen és egység fe­len ügy és vagyonkezelés és bizony legyünk őszinték, számtalan esetben a járatlanság, a hozzá nem értés, valamint sokszor a felületes könnyelműség szülte mulasztások, az intrikák következtében megindított költséges bírósági eljárások is. Az első veszteség, A mai aktuális székelyföldi gazdasági pro­blémák legfontosabbika, a közbirtokosságok sza­nálási lehetőségeinek és módozatainak a kér­dése. A közbirtokosságok eredetével és lényegével a Keleti Újság régebbi évfolyamaiban is solv cikk és tanulmány foglalkozott. Több évszáza­don át a magyar törvényhozás gondosan bizto egyensúlyban állott a birtokosságok háztartása, sőt a többmilliós építkezésekre is abban az idő­ben gondoltak. Ezt az első veszteséget meg sem érezték. Jöttek a támadások. Ä román Imperium átvétele idején aztáu az Erdélyre is kiterjesztett erdőtörvény önálló jogkörüket megszükitette és közgyűléseik veze­tésére járásbirót delegált. Időközben pedig meg jelenik az 1921. évi julius 30-ikí az alkotmányba is becikkelyezett erdélyi agrártörvény, amely­nek végrehajtása során a közbirtokosságok legelőit és erdőit „nem­zeti célok“ címén olyan arányban sajá­tították ki és veszélyeztették a székely- földi fürdőüzemek gyógyforrásait is, hogy a vagyon átlaga s igy annak jövedel­mezősége, érzékenyen megcsappant, mely aztán egyik közvetlen oka lett a közbirtokosságok ka­tasztrofális leromlásának. Az agrárreform vég­rehajtása aztán a közbirtokosságokra újabb ter­heket rótt a területi károsodáson kivül, ameny- nyiben a kisajátítások sérelmes végrehajtása után jogorvoslás céljából hatalmas pertárgy ér­tékű perek indultak, amelyek során, ha megbí­zott ügyvédjeik nem is alkalmazták rendsze­rint, amiként ezt tényleg sok székely ügyvéd bukása igen sok közbirtokosság kiss- - pénzvagyonát nyelte el, azonban a fakonjuuktúra még tartott és a bit- tokosságok még akadály nélkül egzisztálni tud­tak volna, ha. a pénzügyi kormányzat halálos csapást nem mér rájuk. Megölték az igazságtalan adókkal. Visszamenőleg öt évre horribilis adóössze­gekkel rótták meg a birtokosságokat. Ez már igen súlyosan érintette a birtokosságoknak ha- dikölesönkötvétnyek, építkezések és bank buká­sok, valamint az agrár kisajátítási költségekkel alaposan kimerített vagyonát, A fakonjunktur a elmúltával, a faáruknak majdnem egyJiarmadára való leesésekor is azt a régi adóalapot tartották fenn. sőt, fokozták évről-évre túlbuzgó pénzügyi közeg*tk. amelyből még a kifejlődött adóügyi joggyakor­lat szerint minden vállalatnál és intézménynél levonásba hozott adminisztrativ kiadásokat sem ütötték le. Elképzelhetetlen igazságtalan adóz­tatásnak volt az alapja az ekként megállapított; adóalap. Ebben a tekintetben különösen Csik- megye volt olyan mértéktelen adózásnak kitéve, hogy az elmúlt öt év alatt nem kevesebb, mint hatvanmMUó lej adót hajtottak be rajta akkor, amikor az adóztatásnak ilyen formájá­ról a mi közbirtokosságainknak megfelelő re- gáti „mosnei“-k nem is tudnak. sitotta az erdő és legelő birtokoknak közös hasz~___‘ nálatában való megtartását. A közös gazdálko­dás, amit a székely vármegyék geográfiái hely­zete ősidőktől rákényszeritett a hegyes-völgye» Székelyföld lakóira. mellőzte, a megfelelő törvényes tarifái!» költ­ségszámítást, mégis, különösen mai szemmel nézve a dolgokat, hatalmas összegek kerültek kifizetésre még pernyerés esetén is, természete­Nincs méltányosság, nincs igazság annyira megfelelt sajátos gazdálkodá­suknak és szolgálta a lakosság gazdasági, kulturális, egyházi és társadalmi érde­keit, hogy ebben az autonómikus műkö­désükben nem gáncsolták, hanem minden morális és szociális előnyökkel segítették. A háboruelőtti közbirtokosságok nem csináltak hatalmas faüzleteket, de tagjai épü­lőt*- és tiizifaszükségletét mindig biztosította és sok helyen a készpénz járulékok fizetésén kivül, kisebb barátságos kölcsönökkel is kielégítette az akkori szerény hiteligényeket. A háború aztán a magával hozott inflációval, valamint a falüzletek fellendülésével, hatalmas pénzeket jut­tatott a közbirtokosságok pénztáraiba, amelye­ket aztán jórészben a vezetőség különböző ha­zafias felhívások következtében n agy óbbá ra had ikölcsö nkö t vényekbe fek­tetett,. Azonban ez elvont tőkék mellett is, még mindig I $ 10.000 DÍJMENTES I Ili aató lisnzin spóroló 1 I I Waiter Crltchlov 1922 V. Street, Wheaton, o Illinois, U S. A. megkapta a szabadalmat egy X üzemanyag spórolora automobilok részére, ő mely szerkezet lehetővé teszi a benzin és olaj S megtakarítását, továbbá lehetővé teszi a gyor- 8 sabb indulást és esy magasabb gyorsaság el- 8 érését. Használható a legolcsóbb üzemanyag, 8 mert a széneny automatice lesz eitávolitva jş A Forrtok 1 liter benzinnel 11—27 km.-t tesz- & nek meg. más márkájú gépek pedig Vi—A- 8 szer többet, mind ezelőtt. 8 810,000 készpénzben a legjobb eredményekért, gj Kerületi és főügynökök kerestetnek, akik 8 250—1.000$ kereshetnek havonta. Próbaminta S díjmentes. írjon angol nyelven. 8 Az adók sérelmes megállapítását fokozza még a pénzügyi hatóságok és adófelebbezési bizottságok rosszindulatú, vagy jogtalan eljá­rása. Hiába mutattak fel a közbirtokosságok ve zetői illetékes eirdőgondnokságuktól beszerzett bizonyítványt a megadóztatandó vág területek értékéről, a fa mindenkori forgalmi áráról, hiába igazolták községi bizonyítvánnyal, hogy a vágterületek famennyiségei után kirovandó összegek megállapításánál figyelembe veendő volna a kitermelendő erdőnek a fekvése is. Ké­zenfekvő az a tény, hogy pl. a vasútállomástól pár kilométerre fekvő faanyag értéke más kulcs szerint bírálandó el adózás szempontjából is, mint a 30—40 km-re szekéren is alig megkö­zelíthető erdőségek faállományai. Mindezt figyelembe nem. vették, úgyhogy az ilyen ön­kénnyel kivetett adók összegei, amelyeket sok­szor felebbezésre való tekintet nélkül hajtot­tak fel, sok esetben megközelítette a közbirto­kosságok egész évi költségvetését, nem is említve a politikai községek céljaira is megszavaztatott jelentékeny összegű segélye­ket, amelyek a birtokosságok pusztulását csak siettették s a meglévő megnyirbált vagyont sor­vasztották. Hozzájárult a birtokosságok anyagi viszo­nyainak a leromlásához az is, hogy az uj adó­zási rendszereknél való járatlanság miatt az egyszerű székely gazdálkodók gyakran elmulasztottak bizonyos törvényes dátu­mokat, ami miatt több százezer tejes bír­ságokat róttak ki, s ezekkel a bírságokkal kíméletlenül csaptak rá a közbirtokosságok vagyonára. Az erdőkitermelési üzemterveknek magán- mérnökökkel való elkészíttetése is többszázezer lejes terheket rótt a birtokosságokra. Az álta­lános gazdasági leromlásuknak nem utolsó okozója. Tulajdonképpen az üzemterveket az erdészeti hatóságoknak kellene elkészíteniük díjmentesen, azonban ezt igy sohasem csinálták ellenben üzemterv hiányában a fakitermelést minden esetben megtagadták. A közbirtokossá­gok .... . kényszerítve voltak hatalmas összegeket fizetni üzemtervekért. Általában az erdészeti hatóságok a birtokossá- gok ügy és vagyonkezelésének nemhogy meg­könnyítését szorgalmazták volna, hanem még a román nyelv bevezetésével külön terhet rót­tak a roskadozó birtokosságokra, amennyiben románul tudó közbirtokossági alkalmazottak megválasztását csak bizonyos fizetéssel Lehet keresztülvinni, amire a mai viszonyok között a birtokosságok képtelenek. Ilyen nyomasztó helyzetbe kerültek tehát a már ismertetett okokból a’ közbirtokosságok és most az a kérdés, hogy milyen módozatok mel­lett lehetne azokat kivezetni a pusztulás hínár­jából? Erről következő cikkünkben számo­lunk be. PRIMĂRIA MUNICIPIULUI CLUJ_ No. 14583/1931. (Magyar fordítás). Hirdetmény. Cluj város nyilvános árverésen Írásbeli, zárt és lepecsételt ajánlatokkal bérbeadja a Calea Regele Ferdinand 51 sz. városi épület­ben lévő üzlethelyiséget az átadástól számí­tott három évi időtartamra. Az árverés az állami számviteli törvény 88—110 paragrafusai és az uj árlejtési szabály­zat szerint f. évi nov. 5., d. e. 11 órakor az ülésteremben lesz megtartva. Az ajánlatok át­adásával egyidejűleg az ajánlattevők külön bo. ritékban kötelesek letétbe helyezni ideiglenes garancia fejében a felajánlott összeg oFa-ât készpénzben, vagy állami értékpapírokban az árlejtési bizottság eluökénél, mint házbér a fenti időtartamra. Az árverési feltételek megtekinthetpk a gazdasági hivatalban. Cluj-Kolozsvár. 1931. október 9. Primăria Municipiului Cluj.

Next

/
Thumbnails
Contents