Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-17 / 237. szám

Cbj-KoIózz vár, 1931 október 17 SzOtuhăt AETI LAP Piaţa Unirii (Főtéri L Telefon: 5-08, 6~94. XIV. évfolyam 237-ik szám. inBaHraraffinBBHBmnn i'ag EostaL'a Ra. TITA IN NUMERAR »Io. 24256—927. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: I évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 egy bóra 100 lej. Epres szám ára 5 lej. AZ OLASZ-ROMÁN TÁRGYALÁSOK 9 miniszterelnök lemondott a párizsi utrál s így ürgetoianu javára dalt el a vita Uj megoldási terv merült fel az agrárhitelintézet kátyúba jutott ügyének a megmentésére Ghica herceg Rómában tartózkodott és olasz- országi sejourjához, az európai sajtó különböző kombinációkat fűz. A kombinációk alapját ab­ban látják, hogy a román-francia barátság ma már nem a régi és hogy Argetoianu sziveden vál­lalna a halványuló román-francia barátság he­lyébe egy román-német vagy román-olasz kap­csolatot. Egyáltalában: az érzelmi kapcsolatok ma már nem számítanak, barátságok csak ad­dig bírnak barátság jelleggel, amig annak asz­talra lekopogtatható fedezete van, sőt már nincs meg a vonzóereje azoknak a kapcsolatok­nak sem, amelyek a fegyverek és ágyuparkok szolidaritásán épülnek, lévén mindezeknél fon­tosabb, korszerűbb, aktuálisabb, döntőbb jelen­tőségű kapcsolatokat formáló tényező: a pénz. A román-német orientációnak pillanatnyi­lag talán azért nincs reális alapja, mert Német­ország nem tud eleget nyújtani Romániának és Románia nem tud eleget nyújtani Németország­nak. Állítólag most Olaszorszá ghajlandó nyúj­tani azt Iorga kormányának, amit Németország nak. Állítólag most Oroszország hajlandó nyúj­tani. Ghica herceg külügyminiszternek a Chigi- palota berkeiben megmondották, hogy Olaszor szag kereskedelmi téren rendkívül nagy kedvez ményeket adna Romániának, ha támogatná Olaszországot politikai céljaiban. Nem tudjuk precízen, hogy mi haszna van Romániának gaz­dasági téren az olasz ajánlatokból, nem tudják felsorolni ez előnyöket a Ghica-Mussolini talál­kozás kommentálói sem. Viszont Berlinben és más fővárosokban tudni vélik, hogy Olaszország ismét lázasan igyekszik létrehozni azt a nagy európai blokkot, amely mindig benne volt a vi­lágháború utáni politikájában: az olasz, török, bolgár, görög, magyar és román érdekközösség. Vájjon nag5robb lehetőség van-e ennek » szövetségnek létrehozására most, mint tavaly, vagy tavalyelőtt? Kétségtelen, hogy azok kö­zött az államok között, amelyeket Olaszország össze akart hozni egymással egy hatalmi szö­vetségbe, az ellentétek lényegesen enyhültek és az együttműködés atmoszférája is sokkal jobb. A török külügyminiszter és Venizelosz már csókoloztak is egymással, Bulgária is enyhébb húrokat penget szomszédjai felé, legutóbb Ma­gyarország és Törökország között mélyült el a rokonszenv, Magyarország és Románia között is az interparlamentáris unió légkörében hatá­rozott közeledés mutatkozik, egyes politikai pártok, vagy még helyesebben, egyes politikai személyiségek részéről. Viszont azt is meg kell állapítani, hogy azok között az államok között is, amelyek e blokktervezeten kivül és belül ál­lanak egymással szemben, az ellentétek lénye­gesen enyhültek, sőt Mussolini és Laved között nincs meg az a feszültség, ami meg volt még pár évvel ezelőtt Franciaország és Olaszország között. Mussolini beruházási kölcsönt kért Fran­ciaországtól és már magában véve ez a, tény is rámutat arra, hogy nem lehet olyan nagy el­lentét a két hatalmi blokk államai között, ha a két hatalmi blokk vezetőállamai is egy keres­kedelmi szerződéssel és egy barátságos kölcsön­nel közelednek egymáshoz Talán nem is okos ma, az életnek kíméletlen vastörvénye alatt Európát blokkokba szétparcellázni, mikor Euró­pának egyesítése egy gazdasági koncepcióban sürgetőbb volt, mint valaha. Európa egyetlen államának sem lehet pillanatnyi ambíciója, hogy európai blokkok egyikébe, vagy másikába tömörüljön, minden államnak az egyetlen euró­pai blokkban van a helye. Elhisszük szívesen, hogy Ghica herceg és Mussolini között jelen­tős természetű gazdasági tárgyalások folynak, de viszont felesleges belekombinálni e tárgyalá­sokba olyan feltevéseket, amelyek nem is való­színűét és nem is szükségesek. (Bakarest, október 15.) Amint a lapok meg­írták, Iorga és Argetoianu között csendes ver­sengés volt azért, hogy ki illetékes és alkalmas Párizsban hivatalos tárgyalásokat folytatni s ebből a vitából nem zárták ki egészen a nyilvá­nosságot. Amikor megjelent a híradás arról, hogy Argetoianu komoly tárgyalásokra Pá­rizsba készül, másnap megjelent az a hir is, hogy Iorga miniszterelnök tudományos ügyben amúgy is Párizsba utazik s ott fontos tárgya­lásokat kezd. A mai helyzetben a gazdasági tár­gyalások a fontosak, amire a szakember alkal­masabb. Iorga lemondott a párizsi ntrói. Az Adeverul hivatalos helyről kapott infor­máció alapján közli, hogy Iorga miniszterelnök lemondott a Párizsba »- ' > utazás tervéről és Dinu Cezianut, a párizsi .. -let bízta meg, hogy nevében vegye át a Sorbonneon a doktori dip­Az uj kereskedelmi törvény tervezete novem­ber hó elsejére indokolásával és minden részletével együtt, teljesen elkészül. Amint isme- tetes, ezt a törvénytervezetet, a törvényhozó ta­nács készíti és a munkában a kereskedelmi jog összes egyetemi professzorai és még több szak­értő vesznek részt. A bizottság naponta üléseket tart és jelenleg az utolsó simításokat végzi a szövegen, amelynek elkészítésénél a nyugati ál­lamok hasonló törvényeit is figyelembe vették. Uj terv a mezggazdasági hitelintézet megalakítására. Az Adeverul egy cikke a gazdasági helyzet mai mérlegével foglalkozik. Eszerint Argetoia­nu hangoztatja, hogy a költségvetés a maga hu­szonötmilliárdos összegével készen van és vég­leges. Csak úgy tudták megcsinálni, hogy az ed­dig érintetlennek tartott hadügyi tárcánál 2 milliárd 150 milliós megtakaritást eszközöltek. Leszállítják a tisztviselők létszámát és fizetését. A mezőgazdasági tartozásokra a péns­(Bukarest, október 15.) Az ipar- és kereske­delemügyi minisztérium, valamint a pénzügy­minisztérium a folytatott hosszú tanulmányozá­sok és a külföldi tapasztalatok alapján is, elké­szítette azt a törvényjavaslatot, amely törvény- nyé válása esetén, a cukor értékesítését és gyár­tását fogja szabályozni. A törvényjavaslat á cukor eladását monopolizálja. Limitálja a ter­melési mennyiséget, egyébként azonban teljes függetlenséget ad a cukorgyáraknak üzletmene­tük és adminisztrációjuk tekintetében. A cu­korgyárak és az állam közti kapcsolatok meg­könnyítésére szindikátust létesít s az állam ezen keresztül fogja feladni rendelését az összes cu­korgyárakhoz. A megrendelhető mennyiség évente maximum 12 ezer vagou lesz, amennyit a cukorgyárak jelenleg is termelnek. Három­lomát, Ilyen módon az a küzdelem, amely a pá­rizsi úttal kapcsolatban folyt a két kormány- férfiú között, Argetoianu győzelmével végző­dött;. Argetoianu pénzügyminiszter és Manoílescu, a Nemzeti Bank kormányzója, csütörtökön ki­rályi audiencián voltak, amikor is beszámoltak az uralkodónak a nemzetközi és romániai pénz­piac helyzetéről és a lej állásáról. Mindketten kijelentették, hogy a lej a legteljesebb mérték­ben szilárd és a Nemzeti Bankra a külföldi pénzpiac eseményeinek nem volt érezhető ha­tása. Hatiegann dr. minisztersége. A Dreptatea, a nemzeti parasztpárt lapja, a leghatározottabb formában ir arról, hogy Can- tacuzino közegészségügyi miniszter lemondása végleges és hogy ezt a tárcát Hatieganu Gyula dr. veszi út. riatmganu dr. 1 "nevezése közelebb­ről meg is jelenik a hivatalé., lapban. ügyminiszter szerint olyan megoldás terve merült fel, amely a kérdést teljesen nyugalmi pontra juttatja, ehhez azonban szükséges a külföldi tőke támo­gatása, ami ugyancsak Argetoianu szerint szin­tén biztosítva van. A költségvetés egyensúlyára döntő hatásúnak reméli a szeszmonopóliumot. Jelenleg az a helyzet, hogy a szeszadóból befolyt jövedelem ebben az évben az előirányzatnak tiz százalékát sem teszi ki. Hangoztatja Argetoianu azt is, hogy Románia sokkal jobb helyzetben van, mint a nyugati álla­mok, mivel a falusi lakosságnak van. élelme, amely elegendő még akkor is, ha a következő évben nem lenne valami jó termés. Hatszázezer vagon kukorica a legjobb védelem minden meg­lepetés ellen. Argetoianu szilárdan meg van győződve az összes pénzügyi és gazdasági szak­értőkkel együtt a lej stabilitásának teljes biz­tonságáról. féle standardizált cukortipus kerül majd for­galomba. Az eladásnál félkilós, egykilós és öt­kilós csomagokban kerül majd szétosztásra a cukor és ezenkívül ládákban is. A kereskedők a megállapított eladási árból bizonyos osztalékot kapnak. A javaslattal szombaton fog foglalkoz­ni a kormány gazdasági tanácsa. A bukaresti lapok egyöntetűen élesen kifo­gásolják a tervezetet. Utalnak arra, hogy nem értik Argetoianunak ezt az újabb, az államnak a magántermelésbe és kereskedelembe beleavat­kozó akcióját, amikor éppen ő meggyőződhetett arról, minden ilyen állami akció csak a várako­zással ellenkező eredményeket hoz, ugyannyi- ra, hogy az állam például a dohány eladását is a Banca Marmoroschnak volt kénytelen kon­cesszióba adni. Megszíívegesték a kereskedelmi törvény javaslatát fi cnfeorgydr magánkézen marad, ci termelés eredményének értékesítése monopólium

Next

/
Thumbnails
Contents