Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-14 / 234. szám

* XIV. ÉVF. 25i. SZÁM. ifiaawnfMft gSDS A Magyar Párt Közgazdasági Szakosztálya sürgeti a Romániai Mezőgazdasági Bank működésének mielőbbi megkezdését Az Országos Magyar Párt Közgazdasági szakosztálya Kolozsvárt folyó hó 12-ikén illést tartott, melyen jelen voltak: Dr. Gyárfás Ele­mér elnök, dr. Szentiványi József, dr. Török An­dor, Szász István, dr. Fereucz. József, dr. Lerner Sándor, gróf Béldi Kálmán,' dr. Balogh Elek, Kispál László, László Endre, dr. Szász Ferene, Hexner Béla, dr Szoboszlay László, Török Bá­lint, dr. Bernád Ágoston, dr. Abrudbányay Ede, gróf Teleki Domokos, Gombos Benő, Csiszár La­jos szakosztályi tagok, továbbá dr. gróf Bethlen György, dr. Sulyok István, dr. Hantos Gyula, Paál Árpád, dr. Deák Gyula, Torday József, dr. Zágoni István és dr. Oberding József. Gyárfás Elemér elnök közölte a szakosztál­lyal azokat az okokat, melyek miatt az Erdélyi Magyar Földhitelintézet a legszebb várakozások dacára nem volt tető alá hozható. Minthogy a megnehezedett viszonyok következtében még ke­vesebb kilátás van arra, hogy a Földhitelintézet működésének előfeltételei megteremtessenek, az igazgatóság elhatározta, hogy visszaadja a rész vényjegyzőknek a befizetett összeget, illetve a letett kötvényeket. A szakosztály a bejelentést őszinte fájdalommal vette tudomásul és elisme­rését fejezte ki az e tárgyban kifejtett, sajnos, eredménytelen munkásságért az intézet alapitói nak, és vezetőségének. A befizetett összegeket 6 százalékos kamattal és a kötvényeket a befolyt szelvény-jövedelemmel azoknál az intézeteknél utalja ki -a Földhitelintézet vezetősége, melyek­hez azokat a részvényjegyzők befizették, illetve letettél?:. Gyárfás Elemér elnök ezután részletesebb expozéban ismertette a szakosztály tagjaival az altalános gazdasági és pénzügyi helyzetet mindazokat a részben sikeres tárgyalásokat^ közbenjárásokat, melyeket a pártvezetöség a vál­sággal sújtott erdélyi magyarság különböző tár­sadalmi osztályai érdekében kifejtett. Ismertette továbbá az e tárgyban több helyről beérkezett emlékiratokat, és szanálási terveket. Dr. Szentiványi József, a kolozsmegyei tago­zat elnöke és dr. Paál Árpád, a kolozsvári tago­zat elnöke részletesen indokolt javaslatokat ter­jesztettek elő a gazdasági válság és különösen a mezőgazdasági adósságok konverziója tárgyá­ban. Török Bálint bejelentette, hogy az É. G. E.- hez is számos emlékirat érkezett ugyanazon.tár gyakban és kérte a szakosztályt, hogy hozandó határozatában ezekre is legyen figyelemmel akként, hogy az állásfoglalás nem csak a Ma­gyar Párt, hanem egyben az E. G. E. álláspont­ját is kifejezze. A szakosztály csaknem az összes jelenlevők alapos hozzászólásai és beható vita után egyér­telműiéit fájdalommal állapította meg, hogy,az egész világgazdaságot megrpnditéssel fenyegető válság talán legsúlyosabban a nehéz kisebségi sorsban levő erdélyi magyarságot sújtja és egy­hangúan leszögezte, hogy az erdélyi magyarság Összes termelő osztályainak s minden fontosabb •Intézményének létét „fenyegeti egyfelől az a kö­rülmény. hogy a fő termelési ágat képező mező- gazdaság jövedelmezősége mélyen lecsökkent s emiatt á mezőgazdák csak vontatottan és .nehe­zen tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségük­nek, viszont; ugyanakkor a bizalmi válság követ­keztében ínár"eddig is legalább egymiiüárd lej tökét .vontak ki. az erdélyi magyarság gazdásági vérkeringéséből g ha e tökeelvonás tovább fo­lyik, úgy menthetetlenül elpusztítással fenyeget minden erdélyi magyar értéket. A helyzet.orvoslása érdekében a szakosztály első;'követelményként a folyó évi április'Író 9-én már V.'hirdetett, szentesített törvényben foglalt Román Mezőgazdasági Bank (Banca Agricol tnriii működésének mielőbbi megkezdését jelöli meg ég legnagyobb sajnálatának ad kifejezést amiatt, hogy ez az intézet, mely helyes elgondo­lásokon épült volna fel, még mindig nem kezdte meg működését. A szakosztály felkéri a parla­menti csoportot, hogy a Mezőgazdasági Bank működésének megkezdését teljes energiával szór gailmazza és mutasson rá arra, hogy ez az aggó­'»KÍii'MLdSrcCTÁé-gsiijopij ijrőx vká «~i.t ittiTi t irrVrxTiiraTTTryiLEijijSiürsíi^ STiffIÖL »aktAíi LEPfHäE Kolozsvár. — Kérjen mintát, árlapot!!! — dalom, mely a működés megkezdését eddig hát­ráltatta, hogy t. i. az állam indokolatlan és aránytalan terhet vállalna magára a kibocsá­tandó kötelezvények kamatainak garantálása ál­tal, legalább is Erdélyt illetően, teljesen alapta­lan, mert az Erdélyben érvényben levő telek­könyvi rendszer mellett a szavatosságvállalás az államra nézve nem jelentene kockázatot. Kívánja a szakosztály, hogy a kibocsátandó konverziós címletek közforgalom tárgyává té­tessenek és reméli, hogy ez esetben a mezőgazda- sági adósságok túlnyomó része Manoilescu volt pénzügyminiszternek e törvényben megvalósí­tott elgondolása alapján közmegnyugvásra meg­oldást nyerne. Ezzel kapcsolatosan megütközéssel és íájda lommal állapítja meg a szakosztály, azt a sajná­latos tényt, hogy a magyar adósok helyzetét nem csekély mértékben súlyosbította egyes magyar betevők türelmetlensége, akik teljesen indoko­latlanul és alaptalan rémhírektől megriasztva, minden reális szükség nélkül is kivonták tőkéi­ket a szakszerűen vezetett, jól megalapozott ma­gyar bankoktól, minek további sajnálatos követ­kezménye az is, hogy a pénzintézetek a legfon­tosabb hitelszükségletek céljára sem tudnak fize tési eszközöket rendelkezésre bocsátani. A szak­osztály szükségesnek tartja a betevőket figyel­meztetni arra, hogy ez az eljárásuk saját érde­keiket is veszélyezteti s emellett a magyar adó­sok helyzetét is tűrhetetlenné teszi, anélkül, hogy az igy kivett bankjegyyek biztonsága bár Két Pegeot pót­kerék elveszett a brassói országúton. Megtaláló magas ju­talomban részesül. Cim; Lubin, Bucureşti, UI. Strada Vasile Lascar No. 209. mivel is szilárdabb volna, mintha azt továbbra is bankkövetelésként vagy más formában a ter­melő munka szolgálatában hagyják. A szakosztály reméli és elvárja a tőkepénz­zel rendelkező magyar betevők okosságától és testvéri érzésétől, hogy a szerencsésebb helyzet­ben megtakarított tőkét magyar testvéreik tá­mogatására és termelő munka táplálására for­dítsák és indokolatlan türelmetlenséggel s szük­ség nélkül ne veszélyeztessék se évtizedes ma­gyar intézmények létét, se jobb sorsra érdemeá magyar testvéreik megélhetési lehetőségeit. A szakosztály szükségesnek tartja, hogy a súlyos gazdasági válság következtében a ma­gyar tömegekben mutatkozó nyomor és ínség enyhítésére a helyi erők fogjanak össze s tegyék elviselhetővé magyar testvéreik sorsát. A szakosztály felkéri a parlamenti csopor­tot, hogy a parlament megnyitása után minden erővel szorgalmazza azt, hogy a kormány te­remtsen munkaalkalmakat a munkanélküliek számára s ennek érdekében vegye revízió alá azokat a vámpolitikai és vasúti tarifális intéz­kedéseket, melyek jelenleg leginkább akadályoz­zák a produktiv munkát. Az ülés végén gróf, Bethlen György orszá­gos pártelnök az elhangzottak összefoglalása és azok megvilágítása után biztosította a Szakosz­tályt arról, hogy az országos pártvezetőség és a parlamenti csoport teljes odaadással fogja a Szakosztálynak egyértelműséggel hozott határo­zatát képviselni és érvényre juttatni.  nagybeteg vasút fölött ellenségesen vitatkozik az igazgatóság a miniszterrel Egyre fogy az utasok száma s a deitcifi ijesztően emelkedik Kinek volt az ötlete, hogy télire előbbre vigyék az órát ? (Kolozsvár, október 12.) Megírtuk, hogy a közlekedésügyi miniszter tanácskozásra hivta össze a vasút volt vezérigazgatóit és más vas­úti szakértőket és hogy ezek közül igen sokan, többek között a jelenlegi vezérigazgató, Jo- nescu tábornok sem jelentek meg, úgyhogy a tanácskozást máskorra kellett halasztani, A megjelentekkel tartott rövid megbeszélés után Valcovici miniszter nyilatkozott a sajtónak és nyilatkozatai megerősítik, hogy a vasút vezér- igazgatósága és a kormány között súlyos ellen­tétek vannak, Példáui az időszámítás kérdésében, amelynél a vezérigazgató a középeurőpaí, a minisz­ter a keleti, újból bevezetett mostani időszámításnak a híve. Nézeteltérések voltak a Bukarest—konstaneai távirókábel 40 milliós anyag megrendelésénél, ahol Jenesen a német, míg a miniszter a fran­cia és angol ajánlatokat akarta előnyben része­síteni. Tarifakérdésekben sincs meg az egyet­értés. — Kértem a vasutat — mondja a minisz­ter, — hogy vizsgálják meg a deficit okait és tegyenek javaslatot a helyzet orvoslására. Mos- tauig semmi sem történt ebben az irányban. Továbbá kértem, hogy állítsanak össze minél jobban leszorított kiadási büdzsét a tényleges bevétel koiiátai között. Az 1932-re elkészitett és beadott költségvetéstervezet 12 milliárdos. Ezt akartuk letárgyalni, még mielőtt a vasút igazgatótanácsa elé került volna, mert az 1932-ős vasúti büdzsé egyszerűen megdöbbentett engem. A vasút 1930-as jövedelmei tiz és fólmilliárdot tettek ki, a jelenlegi év első nyolc hónapjában 700 milliós mínuszunk van, ami az év végéig bizonyosan cgymilliárdra emelkedik. Hihető-e, hogy az 1932-ős vasúti bevételek nagyobbak lesznek, mint az ideiek? Yalószinü, hogy nem és akkor honnan fizessük a tizenkétmilliárdos költségvetést? Igazán okom volt tehát a megdöbbenésre és ezért hívtam tanácskozásra a volt igazgatókat. Nem vehettem figyelembe a jelenlegi súlyos körülmények között a különböző személyi bosz- szankod ásókat. Valcovici ezután reményét fejezte ki, hogy sikerül Joneseuval megegyezésre jutni, majd érdekes adatokat mondott el a vasút statiszti­kájából. Az utasforgalom a mult évivel szem­ben huszonhét százalékkal csökkent. Ezzel szem­ben a napi vonatok száma, amely a mult évben 550—600 volt, most nagyobb, például augusztus­ban naponta 774 vonat járt a romániai pályá­kon. Tehát a vonatok számát növelték, annak elle­nére, hogy az utasok száma csökkent­1930 augusztusában 3,306.154 volt az utasok száma, mig a folyó év augusztusában, csak 3,041.110. A miniszter a nyilatkozat végén han­goztatta, hogy a vasút helyzetén feltétlenül ja­vítani és változtatni kell olyan üzleti politiká­val, amely alkalmas legyen arra, hogy a defi­citet eltüntesse, vagy legalább is csökkentse. Bukaresti munkatársunk későbbi jelentése szerint, Jonescu tábornok, vasúti vezérigazgató hétfőn délelőtt hosszú tárgyalást folytatott Val­covici közlekedésügyi miniszterrel. A megbeszé­lésbe bevonták Gaston Levervet is, a vasút francia szakértőjét. Távozóban az újságírók kérdést intéztek Jonescu tábornokhoz, aki azon­ban semmiféle nyilatkozatot sem tett, egyene­sen Argetoianu pénzügyminiszterhez sietett és neki referált a megbeszélésről, amelyen bizo­nyára a vasút jövőévi költségvetéséről esett szó. A fáradozások arra irányulnak, hogy elsi­mítsák a vasút, és a közlekedésügyi miniszté­rium közötti ellentéteket. A • CFR vezérigazgatósága egyébként kommünikében cáfolja azokat a híre­ket, amelyek azt jelentették, hogy utóbb szóbakerült a vasút koncesszionálása. Jonescu tábornok sohasem gondolt erre, ellen­ben határozott kívánsága az, hogy a vasút ügykezelésébe más fórum ne szóljon bele és az teljesen autonóm legyen, ellenben pénzügyileg a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolják azok a fórumok, amelyeknek ez a hivatása. A koncesz- szió már azért sem lehet Jonescu gondolata, mert hiszen ő katona is, aki tudja, hogy a vas­út nemcsak közgazdasági, hanem nemzetvédel­mi szerv is. SzőtSéolt¥ánfok!! Amerikai sima és gyökeres ves=zők legjobban és garantált fajtisztán kaphatók Caspar! ír.« né!, Meggyesen. Judeţul Tárnava-Mare. Árjegyzék kívánatra, - „NiUBURtSEP.“ különlegesség. %

Next

/
Thumbnails
Contents