Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-12 / 233. szám
XIV. ÉVF. 233. SZÁM. ÚTI LEVELEK VII. Tnnfs Irta: Dr. Jancsó Elemér Tunisia, francia Észak* frika nagyságra harmadik tartománya, alig rendelkezik két és egynegyedmillió lakossal. Algériától eltérőleg protektorátus, élén a bejjel és a mellé kinevezett francia rezidenssel. Az ország maga meglehetősen elhanyagolt és eladósodott állapotban került francia uralom alá 1881-ben. Nem voltak országutjal, vasútja is csak pár kilométer hosszá területen volt. A közel 100.000 négyzetkilométer területű ország nagyrészét pusztaság, mocsár és homok borította. Egyetlen virágzó pontja csupán maga a főváros, Timis volt, mely kereskedőimévé] már századok óta a Földközi tenger legforgalmasabb kikötői közé tartozott. Pedig az őslakosság rendkívül müveit itt. Már az első nap megállapítottam, hogy a bárom északafrikai francia gyarmat közül az arabok itt a legműveltebbek. Azt hiszem, legfőbb okai ennek Timis közeli fekvése az olasz kikötőkhöz és azok az állandó kereskedelmi és kulturkapcso- latok, amelyeket a tartomány urni Déleurópá val századokon át folytattak- Sok lehetett a keveredés is, mert itt már nem lehet felfedezni azokat az ősi típusokat, amik annyi eredetiséget kölcsönöznek Algéria és Marokkó arabjainak. Tunisban az arab lakosság jobbmódw része törökökből áll. Maga az arisztokrácia is török eredetű. A francia uralom a látszat kedvéért megtartotta az összes arab intézményeket. Mig az anyaállamban az egyház és az állam teljes elválasztása következtében nincs államvallás, addig itt és a többi arab lakosságú területeken a mohamedánizmust deklarálták hivatalosan annak. De a demokrata és a nagy francia forradalom alapján álló francia állam „szabadelvű ségében“ még tovább ment. A kisbirtokos és földnélküli a rabsággal szemben ngy itt*, mint Marokkóban a feudális és reakciós arab nagybirtokos osztályt támogatja. Az ő kezükbe*) tton ma is a teljes bíráskodási jog a benszftlöétcinkosság felett és természetesen ők a' frariöftutwa- lom leglelkesebb hívei. A július 14-iki párisi ünnepekre (‘elküldik minden évben héjáikét, sejkjeiket és kádiikat Parisba, hogy a fhá'mps Élyséesen végiglovagolva díszéül szolgáljanak a francia, imperializmus kirakatos felvonulásainak. Timis csak félszázadja francia terülel, de már ez alatt az idő alatt is óriási fejlődésen ment át. A francia nagykapitalizmus Algéria után idehelyezett legtöbb pénzt, amiket a háborút megelőző években tett, jórészt csak most hozzák meg gyümölcseiket, de alaposan. És éppen ez a nagy haszon indította arra Paris tőkéseit. hogy az utóbbi évek alatt ismét növeljék az ültetvények és mintagazdaságok számát. Alig pár év alatt több millió olaj, narancs és fügefát ültettek, amiknek óriási jövedelme 5—1> év múlva fog igazában látszani. Tunis lakossága külvárosaival és villanegyedeivel együtt meghaladja a 230 ezret. Az arab és török lakosságon kívül rengeteg zsidó, francia és olasz él itt. Különösen ez utóbbiak száma emelkedik évről-évre az egyre fokozódó bevándorlás folytán. Ma már több olasz lakója van a protektorátusnak, mint francia. Növeli a bevándorlást nemcsak Sicilia és az olasz partok közelsége, hanem az a tény is, hogy a szomszédos Tripolis/. Északit frika legsivárabb, legterméketlenebb területei közé tartozik. De az. olaszok nem panaszkodhatnak a francia elnyomás ellen. Iskoláik, kórházaik, sport és kul- turegyesületeik vannak, amik mögött nagyon sokszor Mussolini irányító keze ismerhető fel. Láttam gyönyörű olasz köuyvkereskedéseket is, ahol örömmel fedeztem fel egy,-két magyar regény olasz fordítását. Maga a város inkább fekvésénél fogva szép. Európai negyede szépen rendezett utjain és nagy katedrálisán kivid semmi különös látnivalót nem nyújt. Annál érdekesebb az arab negyed a Medina hat-hétszáz szűk ucceájával, ordítozó gyerekseregeivel. Az arab élet itt egy fokkal magasabb, mint Algériában. Nagyon sok az arab újság és könyv is, ami a fenti tartományban szinte ritkaságszámba ment. Az üzletek is európaiasabbak és nagyon sok a meggazdagoKtomOissift Ha a háta fáj — jól fog a tanács Vcgyon egy lorro fürdőt amely sémáit é* pontúit kitágítja. Rögtön ezután döruölj* be S ongén a fájdalma* rétieket ét bujék ágyba, äme tu; ha falébred A Sloan's lángja hevít mint a napsugár és u) vért vezet a testnek merev és fájdalma* iz* maihoz. 1 3 millió család használja. Vásá* / rotjon mag ma egy üveggel 75 L«i-ért. SLOAN'S Liniment dott arab, akikből most van kialakulóban az eddig hiányzó polgárosztály. Égy hallom, ina már nagy az arab ügyvédek, orvosok és tanítók száma is, akik lassanként vissza akarják szerezni n franciáktól a kulturális c.s pénzügyi szuprémációt. Az ifjú török mozgalom hatására megindult pár évvel az ifjú tunlsiek mozgalma is. Eddigi sovány eredményei azonban azt mutatják, hogy ennek az Intellektuel jellegű mozgalomnak nem sikerült eddig az arab tömegekben mély gyökeret verni. Annál nagyobb eredményt mutatnak fel a baloldali pártok és elsö- soéban a kommunisták, akiknek munkáját a városi és falusi szegényebb rétegekben sokszor jelentős siker koronázza. Azonban ma még a bensziilöttek lázadásától Franciaország se itt, se Algériában nem tarthat. A közel 300,000 főnyi gyarmati hadsereg kegyetlenül elnyom minden olyan törekvést, ami a francia érdekeket távolról bár veszélyeztethetne. Tunis! tartózkodásom alatt több érdekes látványosságban volt részem. Éppen akkor ünnepelte a Mnledet, azaz Mohamed születésének évfordulóját az arab lakosság. Ilyenkor a bej minisztereivel, diszlovassjígával és. a franciák diszszázadával a rezidenssel oldalán kivonul az arab negyedbe „alattvalóit“ meglátogatni. A díszes menet végigvonul a szűk kis utcákon és megáll a nagy moszké előtt, ahol a bej maga végzi az egyházi szertartást és ájtatossá- got. Délután ünnepi játékokat és táncokat láttam és sok érdekes színes öltözetet, amiket a lakosság csak a legnagyobb ünnepek alkalmával szokott felöltem. Tunis környéke tele van római emlékekkel. Ezek közül leghatalmasabb a rómaiak vízvezetéke, mely több. mint 30 kilométer távolságból hozza le a hegyek közül Tunis számára a vizet. A hatalmas technikai mii oly tökéletes konstrukciójú volt, hogy a késő utódoknak jóformán alig kellett valamit változtatniok rajta. Régi római emlékeket látni még Tunis egyik külvárosában. Bordóban, ahol emellett szén arab múzeum is gyönyörködteti a turistákat. De legnagyobb nevezetssége Tunisnak régészeti szem pontból Karthágó, gazdag római és pun emlékeivel, amiket másnap látogattam meg. Karthágó ma Tunis egyik legszebb villanegyede. A másfélórás utón, mely a tengerpartján vezetett el, villamosunk gyönyörű pálma- alléek és villák mellett repült tova. A tengerben tízezrével fiirödtek Tunis melegtől agyonsanyargatott lakói és a motorcsónakok százai szelték át a több kilométer széles öblöt. Déli 12 óra volt, mire megérkeztem. A csendes utcában egy lélek sem járt és a forró melegben egyedül kezdtem felkeresni a régi emlékeket. Már az első órák kiábrándulást okoztak. A régi Karthágó fényéből jóformán semmi sem maradt. A rómaiak oly alapos pusztító munkát végeztek, hogy az egykori pun főváros építészeti emlékeiből alig maradt egy-két oszlopfő, vagy disz, amiket főleg a római épületekbe beépítve találtak. De annál több a római emlék. A pun város szétszuzott emlékei felett századokig virágzott a római Karthágó és rettegésben tartotta Északafrika bensziilött népeit. De a barbár inváziók lassanként véget vetettek Róma dicsőségének. A pun Karthágó után romokba dőlt a római Karthágó is és helyébe nemsokára felépült az arab Tunis. A kis villanegyed, melyet dombok vesznek körül az a hely, ahol legtöbb eredménnyel járnak az ásatások. Az egyik dombon hatalmas kátéd ralis áll, mellette a „fehér barátok“ rend- háza és az általuk alapított múzeum. Több mint félszáz éve annak, hogy e szerzetesrend folytat ásatásokat és ez alatt az idő alatt napfényre hozott több száz pun sírt, egy csomó római házat, temetőt és egy szép amfiteátrumot. De a szerzetesek munkája nem szünetel ma sem. A francia államtól nagy szubvenciót kapnak műiden évben ásatásaik folytatására és az emlékekben gazdag föld folyton uj és uj meglepetésekkel szolgál. Az egyik szerzetes megmutatta az ásatások területét:. A föld 20—30 hold területen úgy néz ki, mintha hadszíntér volna- Mély, 15—20 méteres árkokban hatalmas háromszög alakú kőkockákat lehet látni. Ezek a tipikus pun sirok. Bent mindenfélét találnak; lanylínrpereceket, vázákat, ékszereket, edényeket, dísztárgyakat. Újabban az amerikaiak is kutatnak és a talált anyag nagyrésze igy átvándorol az óceán túlsó partjára, hogy Afrika egykori emlékeivel gazdagítsa az uj világ nagy gyűjteményeit. A kis múzeum, mely alig két- három nagyobb teremből áll, a világ leggazdagabb pun-emlék gyűjteménye. Délután megnéztem a messze eső romokat. Közülük legszebb a rómaiak hatalmas amfiteátruma, amelynek eddig 140 márványoszlopát sikerült, napfényre hozni. Építészetileg rendkívül érdekes, hogy egyetlen oszlop és di szíté* sem azonos. Innen egy kiásott római utcába érteni, amelynek házai és lakásberendezése meglepő épségben maradtak. Majd ismét pun sirok közé érek, amelyek a domboldal tenger felé eső részén vannak. Az egykori hatalma* sírok némán tekintenek a messzi tenger felé, hol egykor a pun gályák büszkén járták be a messzi tengerek világát, A régi pun és római gyűlölet lángjait rég kioltották a történelem viharai. Győző és legyőzött együtt pihen a por-rétegben, amelyre a messzi pusztákról jövő szél mindig uj és uj homokot hord. Az elviharzott múlt felett uj ólet fakadt. Uj, bátrabb és szerencsésebb népek küzdenek ma a, romok felett és a múlttal, a fe hércsiihás komor barátokon és a turistákon kívül senki sem törődik. Flaubert gyönyörű regénye jut eszembe, a romantikának ez az utolsó nagy fellángolása, amelyben a nagy művész az elfakult romok egykori fényét a fantázia gazdagságával próbálta uj életre kelteni. Késíí estig elbarangolok a romok között, de hiába próbálom magam elé varázsolni a milliós város régi fényét, a hangos zajt, a tenger elevenségét, hol a világ minden részéből jöttek ide a hajók ezrei, nem tudom. Ez a pár kő és sir, ami megmaradt az egykori világbirodalom fővárosából a por és ho- mokvétegben elásva, szimbólum csupán. Az et- mulás szimbóluma, mely egy-két ezer év alatt elfeledteti és homályba borítja a legnagyobb birodalmak emlékét is. De az elmúlás a sors el- rendeltetése csupán, Szemben Karthágóval az esti lámpák ezrei küldik felém a fényt. Timis az uj főváros Carthagó romjai lelett, most emelkedik ki és nő nagyra, hogy talán majd a távoli jövőben átvegye a letűnt pun főváros egykori szerepét. ufestés, segytlsztitssban, úgy kivitel, mint olcsóságbün CZiNK cég vezet!!
