Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-07 / 203. szám
(Ţiidositâs eleje az első oldalon) XIV. ÉVF. 203. SZÁM.----------------------------------. ..........................................................■............................-■•— , -a* Alfonz spanyol király Budapestbe érkezett Izabella főhercegasssEpny ravatalához Imádkozott nagynénje halottas ágya előtt - Nyilatkozatában a spanyol nép ig'azság'szeretetéről beszélt E közleményre hivatalos kormánykörökből, valószínűleg a Iorga megfogalmazásában, cáfolatot adtak ki, atnély igy szól: Az Adeverul sorait komoly politikai tényezők csak óhajtásnak tekintik, amelynek aligha van alapja és utalnak Iorga legutóbbi kijelentéseire, amelyekben vállalt feladatának véghezvitelét Ígéri, másrészt arra, hogy a miniszterelnök semmiféle olyan jelét nem tapasztalta az uralkodói bizalom csökkentésének, amilyenről az ellenzéki sajtó olyan szivesen — de alap nélkül — irogat. Ha marad Iorga, csak egyheti ideje van. Az audienciáról szombaton késő estig még nem érkezett Bukarestbe sem hivatalos-, sem magánjelentés, a Curentul azonban, mint be- végzett tényt adta hirül olvasóinak azt, hogy Iorga ez alkalommal beadta volna a királynak személyi lemondását. Beavatott körök szerint — írja a lap — Iorga a kihallgatáson megkísérelte, hogy azt a kedvezőtlen hangulatot, amit személye és kormánya ollen utóbb az udvarnál keltettek, eloszlassa. Ugyancsak beavatottak mondják, hogy az uralkodó még bizonyos átmeneti időt enged lorgának, amely azonban semmi esetre sem lesz több hét-nyolc napnál. A politikai élet izgatott és a kormány helyzete általában kritikus. Mindenfelé bizonyosra veszik. hogy Iorga a saját személyében, mint miniszterelnök lemond és a kormány vezetését Argctoianu veszi át, egyidőben pedig sok miniszteri tárca fog gazdát cserélni. Volt-e felhatalmazás a cáfolatra? A kormányhoz közelálló körök viszont a legélénkebben cáfolják a miniszterelnök lemondásáról szóló hirt. A Neamul Românesc-ban, a Iorga lapjában ilyen értelemben cáfolat is jelent meg a következő szöveggel: — Fel vagyunk hatalmazva és leszögezzük egyszersmindenkorra, hogy a kormányban semmiféle változás nem lesz. A Lupta polemizál ezzel a cikkel és kérdi, hogy ki hatalmazta fel a Neamul Românescet erre az egyszersmindenkorra szóló kategorikus nyilatkozatnak a leközlésére. A politikai helyzet a Lupta szerint éppen azt mutatja, hogy a cáfolat minden konkrét alapot nélkülöz és hogy befejezett tényként kell számolni azzal, hogy Iorga lemond és a kormány átszervezése rövid idő alatt, megtörténik. Szombaton délután különben Averescu, majd Manoilescu bankkormányzó is kihallgatáson voltak az uralkodónál. Nem hívják össze a parlamentet. Azokkal a hírekkel szemben, mintha a parlamentet. a kormány közelebbről rendkívüli ülésszakra akarná összehívni, néhány fontos, főként gazdasági törvény megszavazása végett, most hivatalos kormánykommünikét adtak ki. amely szerint rendkívüli ülésszakról nincsen szó. A lapok szerint a kormánynak éppen az a szándéka, hogy a parlament megnyitásának időpontját egy hónappal kitolja s november 15-éig elhalasztja. Nem mond le a hadügyminiszter. Felsőbb katonai körökből cáfolják azt ahirt,, mintha Stcfanescn Amza hadügyminiszter közelebbről megválna tárcájától és a vezérkari főnöki állást venné át. A hadügyminiszter ellenkezőleg erőteljesen dolgozik a katonai reformtörvényjavaslaton. amelyet már vázlatban be is mutatott az uralkodónak. Ismét kisért a fizetésleszállitás. Az uj költségvetés összeállításánál nagy gondot okoz a kormánynak, hogy a tisztviselői fizetéseket szállítsa le, vagy a tisztviselők létszámát apassza? A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén Argetoianu a leghatározottabban utasította az egyes tárcák képviselőit, hogy kíméletlen megtakaritásokat hajtsanak végre. — Az állam a legnagyobb nehézségekkel küzd — mondotta Argetoianu. Az állam bevételei láthatóan napról-napra csökkennek s a legkíméletlenebb takarékosságra van szükség. A pénzügyminiszternek az az álláspontja, hogy a vidéken élő tisztviselők fizetését kell "leszállítani, mivel vidéken sokkal olcsóbb a megélhetés, mint a nagyobb városokban. Le akarja szállítani ezenkívül a túlzottan magas nyugdijakat is. (Budapest, szeptember 5.) Izabella főhercegasszony ma reggel félnyolc órakor a Fasor- szanatóriumban meghalt. Agóniája már tegnap délután öt órakor megkezdődött s az orvosok kijelentései szerint, minden percben várhatták a halál beálltát. A föliercegasszonynak a hozzátartozóit értesítették az agóniáról s ezt az értesítést megkapta Alfonz spanyol király is, aki Prágából szombaton reggel Budapestre érkezett, abban a reményben, hogy még életben találja haldokló nagynénjét. Izabella főhercegasszony Frigyes főhercegnek, az osztrák-magyar had sereg egykori főparancsnokának volt a felesége, a magyar közéletben is volt szerepe. Az ő fia a fiatal Albrecht főherceg, aki nemrégiben pol gári házasságot kötött a család hivatalos beleegyezése nélkül. Frigyes főhercegnek Magyar óváron van a családi domíniuma. Alfonz spanyol exkirály Izabella főherceg- rőt már nem találta életben. Érkezése után Frigyes főherceg Úri uccui 'tájába hajtatott, hogy kifejezze előtte rész ,:t. Az exkirály budapesti tarózkodása alatt a Dunapalótában lakik. A 8 Órai Újság munkatársa beszélgetést folytatott a volt spanyol királlyal, aki kijelentette, hogy nem tudja még meddig marad. Budapesten, mivel csak pénteker határozta el magát arra, hogy Magyarország fővárosába utazik, mert nagyon szerette volna Izabella főhercegnőt életben találni. Politikai kérdésekre nem Óhajtott válaszolni az exkirály, csupán azt jelentette ki, hogy az a hír, mely szerint a spanyol parlamenti bizottság vád alá helyezési eljárást indított ellene, nem érintette váratlanul, bizik azonban a spanyol nép igazságszeretetében. Csodálatát fejezte ki Magyarországai szemben, amely a háború utáni rendkívül nehéz helyzetben nehéz viszonyok között olyan óriási küzdelmet. fejt ki és megilletődéssel látja, hogy a trianoni békeszerződést és annak hatásait mekkora méltósággal viseli az ország. Szombaton délelőtt 11 órakor Alfonz exkirály és Izabella főhercegasszony négy leánya megjelentek a halottas ágynál. A király és a négy fülrercegasszony térdreborulva, könyezve imádkoztak, majd valmennyien visszatértek az Úri uccai palotába. f A holttestet a kórbonctani intézetben bebalzsamozták és a Koronázó templomban fogják fel ra vatalozni. Dupla koporsóba teszik, a külső ••ért ezüstből lesz, Frigyes főherceg kívánsága szerint. Holnap délután temetik el ideiglenesen I Koronázó Mátyás templom kriptájába, ahol mindaddig fog pihenni, amig a magyaróvári családi sírbolt elkészül. A temetésen a gyász- szertatást Serédy Jusztinian hercegprímás fogja végezni. Izabella főhercegasszony végrendeletét még nem bontották fel. Horthy kormányzó és Károlyi Gyula miniszterelnök részvéttáviratot intéztek Frigyes főherceghez. Megérkeztek Kolozsvár vendégei, a magyar dalosok impozáns felvonulás a pályaudvartól a ref. kollégiumig ■— Lelkesen ünnepelték a bukaresti dalárdái, mely először vesz részt versenyen (Kolozsvár, szeptember 5.) „Kincses Kolozs várból most éneklő Kolozsvár lesz egy-két nap ra“ — jegyzi meg egy uccai járókelő a magyar dalosok főtéri vonulásának láttán. Hosszúra nyúlik a menet. Megjött a vidék zöme. Zászlóik alatt méltóságteljesen hullám zanak az ország minden részéből megérkezett dalárdisták a református kollégium felé. Megái) a forgalom, megállnak az emberek. Nézik a da losokat. Szinte várják, hogy az ezer meg ezer főnyi dalostáborból egyszerre csak előlép egy karmester, int a kezével s felzendül a magyar dal. A magyar dal, amely a legmesszebb vidékről hozta ide a dalosok ezreit. A Farkas uccában rendőrség bonyolítja le a forgalmat. Alig férnek el a széles uccában az egymásután érkező dalárdák. Szalagokkal, koszorúkkal ékes zászlók magaslanak ki a tömeg- hó], Lassan nyomni be az embersokaság a kol légium hatalmas udvarára. A régi épület sarkán emelvény, körülötte helyezkednek el félkörben a dalárdák. Az emelvényen a Dalosszö- vetség vezérkara. Mellettük a festői magyar ruhákba öltözött koszorús leányok. Gyöngyös párták, brokát pruszlikok szinpompája. Nehezen megy, amig minden dalárda megkapja a maga helyét. Hóstáti legény furakszik fel az emelvényre. Inczédy-Joksman elnökhöz küzdi magát a sok ember között. — Elnök ur, kérem szépen, — kérdi — le het-e ma este szerenádot adni? — Nem lehet, mert erre a hatóságok nem adtak engedélyt, — feleli Inczédy-Joksman Ödön. Csak azt szabad csinálni, amit a hatóságok megengedtek. — Pedig de szerettük volna koszorúslányunkat egy kis szerenáddal megörvendeztetni — mondja szomorúan a legény. — Hiába, nem lehet. — Ha nem lehet, nem lehet, — mondja halkan a legény, belenyugodva a megváltozhatat- lanba. Most vonul fel a bukaresti magyar dalárda Messziről jött a kis csoport, amely az ország másik felén hódol a magyar dalnak. Vegyeskar. Több a nő, mint a férfi. Az udvart megtöltő tömeg megérzi, mit jelent az Bukarestben, magyar dalt ápolni, eljönni onnan ide — és lelI kes, a szív mélyéből jövő éljenzéssel köszönti őket. Meghatva integetnek mindenfelé a bukaresti magyarok. Nincs még pompás zászlójuk, 'gyszerü, dísztelen fatábla viseli nevüket, ők kapják mégis az emelvény előtti főhelyet. Az udvaron már nem lehet mozogni. A környező épületek ablakai is mind emberfejekkel telnek meg. Kezdődik a program. Kolozsvár városa köszönti falai között a magyar dalosokat. Borne- misa Sebestyén dr. interimárbizottsági tag tolmácsolja a város üdvözletét. Inczédy-Joksman Ödön megköszöni az üdvözlést, majd az udvar felé fordul: — És most titeket köszöntlek, dalostestvéreim! Köszönöm nektek, hogy fáradtságot, költségét nem kiméivé eljöttetek ide, hogy bizonyságot tegyetek a magyar dal nagy hatalmáról. A Dalosszövetség elnöke külön üdvözli a bukarestieket, akik ez alkalommal először vesznek részt dalosversenyen. Szavait többször félbeszakítja a kitörő éljenzés. Most következik a zászlók felszalagozása. A magyar ruhás lányoknak ki van osztva egy-egy dalárda. Kiáltják a dalárda nevét, a zászlótartó előjön és a koszorúslány ráköti a fehér selyemszalagot, a zászló fokára. Minden egyes szalagkötésnél néhány szót is mondanak a koszorús- lányok. Utána felharsan az éljen. Akadnak gavallér dalárdák, amelyek előre készültek a felszalagozás aktusára s hatalmas virágcsokrokat nyújtanak át a koszorús lányoknak. Meg is érdemlik, mert nehéz kötelességgel jár ez a tisztség. A dalosverseny tartama al^tt mindenütt ott kell lenniük a koszorúslányoknak, kijelölt dalárdáikkal. Figyelmezteti is őket a vezetőség: — Na. lányok, azután mindenki jól jegyezze meg. melyik dalárda zászlójára kötötte fel a szalagot! Tárcza főtitkár hirdet ki még néhány fontos tudnivalót a dalárdáknak, azután megkezdődik a református kollégium dísztermében a közgyűlés, amelyen a dalosversenjfoisorsolását ejtik meg. Vasárnap reggel 9 órakór pedig megkezdődik a dalosverseny. —0— -
